Alaposan felbolydult a koronavírus-járvány miatt a munka világa, leállt a gazdaság egy része. A károkat felbecsülni sem tudjuk, és állandó vita zajlik arról, hogy miképpen fog visszatérni az élet. Mi lesz a munkahelyekkel? Kiss Ambrus, az Új Egyenlőség szerkesztője Bábel Balázzsal, a Vasas szakszervezet alelnökével beszélgetett.

A válságkezelési intézkedéseket a szakszervezetek elégtelennek és sok esetben éppen a kollektív munkajoggal ellentétesnek tartják. A kormányzati intézkedések zászlóshajója az a bértámogatási rendszer, amelyet a Vasas alelnöke szerint egyelőre kevés cég vesz igénybe. Ennek fő oka a túlzott adminisztráció, amely lassítja a folyamatot.

Azt is hozzá kell tenni, hogy az intézkedés most már megkésett, hiszen a legnehezebb 1-1,5 hónapban nem volt elérhető. Most, amikor a cégek – amelyek még életképesnek tűnnek – újraindulnak, már nem ilyen segítségre lenne szükség. A másik gond, hogy ez az intézkedés főleg a tőkeerősebb multinacionális cégeket segítheti, miközben a valódi támogatást nem ők igényelnék. A nagy autógyárak likviditási problémáit kezelik az anyavállalatok, és ők biztosan képesek lesznek újraindulni. A beszállítói hálózatuk ugyanakkor sokkal sérülékenyebb.

A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva lényegében felfüggesztette a munka törvénykönyvét. A szakszervezetek értelmezése szerint akár a minimálbérnél is kisebb munkabérre lehet most szerződtetni dolgozókat. Illetve a munkaidőkeret alkalmazása – az úgynevezett rabszolga-törvény – is már a kollektív szerződés nélkül megvalósítható.

Ez a lépés éppen ellentétes az európai szakszervezeti törekvésekkel. Május 1-je kapcsán a Német Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta: „növelni kell a kollektív szerződések számát, mert a tapasztalatok azt mutatják, ez a leghatékonyabb eszköz arra, hogy megvédjék a dolgozók érdekeit és emelkedhessenek a bérek. […] egyre több cég foglalkoztat kölcsönzött munkaerőt, az ebben a formában dolgozókat pedig semmilyen védelem nem illeti meg.”

Jól jellemzi a magyar kormány hozzáállását a kérdéshez, hogy éppen a podcast rögzítésének napján jelentették be, a külgazdasági és külügyminiszter stratégiai megállapodást kötött egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céggel. Azaz éppen ellentétes irányba megy a magyar válságkezelés azzal, amit a szakszervezetek kívánatosnak tartanának.

Kérdés, hogy a járványügyi veszélyhelyzet végén állandó lesz-e az ideiglenes – azaz mi történik a most nagyon erősen megnyirbált munkavállalói jogokkal. A kormány dönthet úgy, hogy a veszélyhelyzet után megtartja az átmenetinek szánt intézkedéseket, és az Országgyűlés is elfogadja ezeket. Vajon akkor a munkavállalók milyen mértékben lesznek hajlandóak konfliktust vállalni, és kiállni kollektív jogaik védelmében?

Címfotó: Yerson Retamal – Pixabay

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások

  • Csendben lenni, nem szervezkedni
    A makói Continental gyárban egy gyáron belüli magatartáskódexszel korlátozták a dolgozók egymás közötti kommunikációját. Az ok a cég szerint a munkabiztonság be...
  • Koronaválság: Ablak a jövőre
    A koronaválság felfedte, hogy a mélyben a válságok egész láncolatával nézünk szembe, melyek közül mindegyik potenciálisan nagyságrenddel veszélyesebb, mint a ko...
  • Sok-e a 200 ezer forintos minimálbér?
    Múlt hét végén jelentették be, hogy a kormány elfogadta az illetékes miniszter javaslatát a nagy közszolgáltató állami vállalatok dolgozóinak béremelésére, akik...
  • Szorongások és félelmek a magyar társadalomban
    Az elmúlt egy évben a koronavírus-járvány elemi erővel alakította át az emberek életét, és a szorongások egy új szintjét ültette el a magyar társadalomban is. A...

Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.