A július a műanyagmentes hónap, ráadásul idén júliusban még az egyszerhasználatos műanyagokat is betiltották. A műanyagok környezeti problémáiról pedig még azok is tudnak, akiket soha nem érintett meg a környezettudatosság. A problémakör viszont azért is különösen izgalmas, mert iskolapéldája annak, hogy hogyan jön létre a problémák áthelyezése más irányba, ha nem a használatuk célját és módját változtatjuk meg, hanem csak a technológiával bíbelődünk. Erről beszélget Köves Alexandra Simon Gergely környezetkémikussal.

Az egyszerhasználatos műanyagok betiltása üdvözlendő lépés, viszont, ha ugyanazt a funkciót ugyanúgy akarjuk megoldani, akkor a problémát csak egy másik térbe helyeztük át. Az újrahasznosítás megint csak jó dolog, ezt már szinte minden ötéves is tudja. Viszont, ha nincs mögötte a használat csökkentésére irányuló megoldáskeresés, akkor a körforgás fenntartása is elég energiaigényes. Ráadásul a Zöld Egyenlőségben már sokat beszéltünk az ún. visszapattanó hatásról, ami azt jelenti, hogy valamit még többet használunk, mert megoldottnak tekintjük az újrahasznosítását. Éppen ezért a komposztálható egyszerhasználatos tányér vagy zacskó, vagy a műanyagzabáló alga csak elodázza a problémát, de megoldani nem fogja. Akkor lehet, hogy mégis fájdalmas lesz a megoldás? Nekünk? Vagy a cégeknek, akik inkább szemétszedési akciókat adnak el környezetvédelemként ahelyett, hogy újratölthető palackokat gyártanának? Ebben az adásban ezekről a témákról beszélget Köves Alexandra Simon Gergely vegyésszel, környezetkémikussal, a Greenpeace Magyarország regionális vegyianyag-szakértőjével.

Címfotó: Nick Fewings – Unsplash

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.