A koronavírus-járvány hétköznapi hatásai meghatározott társadalmi strukturális feltételek közepette érvényesülnek. Erre irányítja rá a figyelmet  a beszélgetés, amelyet Lakner Zoltán, az Új Egyenlőség szerkesztője Gregor Anikó szociológussal és Kováts Eszter politológussal folytatott.

Különösen nehéz helyzetben vannak azok a csoportok, döntően nők, amelyekre eddig is nagy gondoskodási teher hárult a családon belül, miközben a nagyszülők segítsége a járvány sajátosságai miatt nem vehető igénybe most ott sem, ahol eddig erre lehetőség volt.

Az állam nem csak Magyarországon, de itt különösen a családokra és rajtuk keresztül a piacra terheli a tartós ápolást, gondozást igénylő családtagok ellátását. A nagyon idős, tartósan beteg, fogyatékossággal élő családtagot vagy sikerül befizetni egy intézménybe, vagy otthoni ápolást vásárol, aki tud. Azoknak is súlyos nehézségeik lehetnek az idővel és pénzzel való gazdálkodásban, akiknek nincs beteg vagy gondoskodást igénylő idős családtag a környezetében, egyszerűen csak gyerekük vagy gyerekeik vannak. Globális kitekintésben az ápolási, gondozási, gyerekfelügyeleti igényeket a szegényebb országokból elvándorló munkavállalók elégítik ki a fejlett országokban.

Felmérhetetlen ma még, hogyan módosítja ezt a már eleve kritikus kiinduló helyzetet a koronavírus-járvány, amely egyfelől döntő mértékben megváltoztatja – ki tudja, mennyi időre – a családok, háztartások időbeosztását és tehermegosztását, másfelől a járvány miatti gazdasági válság az eleve sérülékeny és szegény társadalmi csoportokat hozza még nehezebb helyzetbe. Abban is nagyok az eltérések, kinek hogyan változik meg az élete, hiszen nem mindenki számára járható út a home office, és sokaknak nem is marad meg a munkája. Nagyon sok múlik a munkáltatók magatartásán és az állam szerepvállalásán.

Most mérhető fel igazán a gondoskodás állami intézményeinek és anyagi finanszírozásának hiánya, miként az is, hogy az univerzális pénzbeli ellátásoknak milyen előnyeik lehetnének, ha használnánk ezeket az eszközöket.

A beszélgetés külön szempontja a gondoskodási munka globális áramlásának alakulása, hiszen a munkavállalói mobilitást is blokkolja a jelenlegi járványhelyzet. Egy másik fontos témakör, amit az Új Egyenlőség podcast beszélgetése szintén érint, a kapcsolaton belüli erőszak, az abuzáló féllel való kényszerű összezártság fokozott veszélye a kijárási korlátozás idején.

Címfotó: pxfuel.com

Kapcsolódó írások

  • Mit okozott a válság a munkaerőpiacon?
    Ha tudni szeretnénk, hogy a foglalkoztatottak és munkanélküliek létszámváltozására  milyen hatást gyakorolt a koronavírus-járvány nyomában megjelenő válság, akk...
  • A koronavírus és a munkavállalók félelmei
    Az Új Egyenlőség podcastjának legújabb adásában Kiss Ambrus szerkesztő beszélgetett Kondor Zsuzsa szociológussal arról a kutatásról, amely a járvány okozta vált...
  • A koronavírus és az európai válságkezelés
    A koronavírus okozta válság európai kezelését értékelte Róna Péter közgazdásszal Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője. Többek között áttekintették, h...
  • Visszaélésszerűen gyakorolt kivételes állapot
    Az egymásra torlódott kivételes állapotokról, a hatalomtechnikai célokra felhasznált koronaválságról és a normál ügymenetté váló válságkormányzásról beszélgetet...

Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.