Az Új Egyenlőség magazin és a Friedrich Ebert Stiftung Budapest az őszi szezonban közbeszélgetés-sorozatot indított a magyarországi egyenlőtlenségekről: azok osztály-, nemi, etnikai, földrajzi, digitális vonatkozásairól. A november 24-i rendezvény a magyarországi digitális egyenlőtlenségekkel foglalkozott.

A digitális analfabetizmus a szegénység mellett önmagában is és sokszor azzal együtt kirekesztettséget okoz a társadalomból. A magyarországi digitális egyenlőtlenségek helyzetéről, okairól és az abból következő személyes és társadalmi problémákról beszélgetett Lannert Judit közgazdász, szociológus, oktatáskutató, a digitális oktatás szakértője és Ságvári Bence szociológus, a digitális társadalom kutatója Pogátsa Zoltánnal, a rendezvény moderátorával.

Mit tudunk a digitális egyenlőtlenségekről, kik morzsolódtak le a digitális oktatásról? Miért pont ők? Milyen kormányzati programokkal lehetne segíteni őket? Van-e jó példa más országokból? Többek között ezekre a kérdéseket járták körül a résztvevők. A beszélgetésnek különös aktualitást adott a tavaszi és a mostani COVID-járvány alatti iskolai oktatás tapasztalata.

A digitalizáció kezdetén három évtizeddel ezelőtt sokan vélték úgy, hogy a digitális eszközök használata csökkentheti a társadalmi egyenlőtlenségeket, növekedhetnek a szegények társadalmi esélyei. Ennek az ellenkezője történt. Aki eddig is kirekesztett volt, és a társadalom perifériáján élt, az digitális szempontból is kirekesztett lett – ismertette Ságvári Bence az ezirányú szociológiai kutatások eredményeit. Ma a magyar társadalom egyötöde még mindig offline életet él, mondta el a kutató. Lannert Judit többek között arról beszélt, hogy a magyar fiatalok a cseh és lengyel fiatalokkal összehasonlítva sokkal inkább szórakozásra, facebookozásra használják az internetet, mint ismeretszerzésre. A hazai oktatási rendszer nem készült fel a digitális oktatásra. Sem a pedagógusokat nem készítették fel, sem módszerei nem alakultak ki a digitális oktatásnak, emiatt az iskolai távoktatás még olyan helyeken is problémákat okoz, ahol az otthoni feltételek adottak. Az is átható ugyanakkor, hogy a kisebb, hátrányos helyzetű településeken egyedül a kréta marad.

Címfotónkhoz felhasználtuk Anthony Shkraba és Ahmad Akacha képét – Pexels

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.