Digitális egyenlőtlenségek Magyarországon

Az Új Egyenlőség magazin és a Friedrich Ebert Stiftung Budapest az őszi szezonban közbeszélgetés-sorozatot indított a magyarországi egyenlőtlenségekről: azok osztály-, nemi, etnikai, földrajzi, digitális vonatkozásairól. A november 24-i rendezvény a magyarországi digitális egyenlőtlenségekkel foglalkozott.

A digitális analfabetizmus a szegénység mellett önmagában is és sokszor azzal együtt kirekesztettséget okoz a társadalomból. A magyarországi digitális egyenlőtlenségek helyzetéről, okairól és az abból következő személyes és társadalmi problémákról beszélgetett Lannert Judit közgazdász, szociológus, oktatáskutató, a digitális oktatás szakértője és Ságvári Bence szociológus, a digitális társadalom kutatója Pogátsa Zoltánnal, a rendezvény moderátorával.

Mit tudunk a digitális egyenlőtlenségekről, kik morzsolódtak le a digitális oktatásról? Miért pont ők? Milyen kormányzati programokkal lehetne segíteni őket? Van-e jó példa más országokból? Többek között ezekre a kérdéseket járták körül a résztvevők. A beszélgetésnek különös aktualitást adott a tavaszi és a mostani COVID-járvány alatti iskolai oktatás tapasztalata.

A digitalizáció kezdetén három évtizeddel ezelőtt sokan vélték úgy, hogy a digitális eszközök használata csökkentheti a társadalmi egyenlőtlenségeket, növekedhetnek a szegények társadalmi esélyei. Ennek az ellenkezője történt. Aki eddig is kirekesztett volt, és a társadalom perifériáján élt, az digitális szempontból is kirekesztett lett – ismertette Ságvári Bence az ezirányú szociológiai kutatások eredményeit. Ma a magyar társadalom egyötöde még mindig offline életet él, mondta el a kutató. Lannert Judit többek között arról beszélt, hogy a magyar fiatalok a cseh és lengyel fiatalokkal összehasonlítva sokkal inkább szórakozásra, facebookozásra használják az internetet, mint ismeretszerzésre. A hazai oktatási rendszer nem készült fel a digitális oktatásra. Sem a pedagógusokat nem készítették fel, sem módszerei nem alakultak ki a digitális oktatásnak, emiatt az iskolai távoktatás még olyan helyeken is problémákat okoz, ahol az otthoni feltételek adottak. Az is átható ugyanakkor, hogy a kisebb, hátrányos helyzetű településeken egyedül a kréta marad.

Címfotónkhoz felhasználtuk Anthony Shkraba és Ahmad Akacha képét – Pexels