Mi a populizmus? Aki átfogó áttekintésre kíváncsi a populizmussal kapcsolatos baloldali elméleti megfontolásokról és vitákról, annak ajánljuk a kolozsvári Pro Philosophia Alapítvány kötetét, amelyet Bakcsi Botond szerkesztett. A kötetben tizennégy tanulmány olvasható.
A szén és a kőolaj a modern ipari civilizáció két kulcsfontosságú energiaforrása. Vajon hogyan függenek össze a demokráciával és a kapitalizmussal? És az energiafelhasználás változásai a társadalmi változással?
A rendszerváltáskor, majd az azt követő harminc évben mit rontott el az ország? Mit lehetett volna másként csinálni? Mennyiben haladtuk meg az 1989 előtti rendszert? A magyar értelmiségiek e kérdésekre adott válaszait Szalai Erzsébet vizsgálta meg. Mint írja, a rendszerváltás emlékezete széttartó emlékezet.
Hogyan érdemes küzdenünk a klímaváltozás ellen? A Green New Deal támogatói szerint egy hatalmas mértékű állami jóléti beruházásra van szükség, ami a környezetvédelmet és a társadalmi igazságosságot is elősegítené. Vajon a programjavaslat hatásos ellenszere a klímaválságnak, vagy csak „zöldkapitalista” látszatmegoldás?
A koronavírus-járvány miatt a munkaerőpiac átalakításában, a béralakulás kedvező változásaiban eddig elért, sok szempontból eleve kérdéses eredmények megőrzése nehézségekbe fog ütközni. Ezért fontos, hogy megvizsgáljuk, milyen a hazai bérezés színvonala, milyen jellemzői vannak, és honnan kell majd újrakezdeni az építkezést.
Ne maradékelven, hanem a szükségletek felől közelítve! Avagy miképpen kellene átgondolni egy ország, egy város, vagy egy közösség fejlesztési igényeit. Mindezt Budapest példáján keresztül mutatjuk be.
Európa öregszik. A gondoskodásra szoruló emberek (gyerekek, betegek, idősek), a társadalom egyre növekvő részét teszik ki, eközben a gondoskodás válsága egyre mélyül. Ezek azok a kulcsmondatok, amelyeket az idősgondozás témakörében mostanában egyre többet lehet hallani.
Mark Fisher személyes hangvételű írása egyszerre áll ki az osztályalapú társadalomelemzés és politizálás mellett, és bírálja az identitáspolitika angolszász egyetemi világban megjelent, torz formáit. Ez utóbbit nevezi „vámpírkastélynak”. Két részben közölt írásában e vámpírkastélyból kereste a kiutat.
Mark Fisher személyes hangvételű írása egyszerre áll ki az osztályalapú társadalomelemzés és politizálás mellett, és bírálja az identitáspolitika angolszász egyetemi világban megjelent, torz formáit. Ez utóbbit „vámpírkastélynak” nevezi. Két részben közölt írásában e vámpírkastélyból kereste a kiutat.
Ha a klímaváltozás közvetlen okait keressük, akkor elsősorban a kapitalista gazdaság és természet viszonyát kell megvizsgálnunk. Ehhez nyújt nagyon fontos támpontokat a magyarul egyelőre kevéssé ismert Jason W. Moore munkássága, akinek legfontosabb gondolatait röviden összefoglaljuk ebben a cikkben.