A közösségi médiát birtokló magáncégek kezében óriási hatalom összpontosul, szinte mindenféle gyakorlati korlát nélkül. Képesek akár a mi információkhoz való hozzájutásunkat is befolyásolni vagy akár korlátozni is. A szólásszabadságunkról már nem is beszélve. Mégis mit kezdjünk velük?
„Aki szegény, az meg is érdemli a sorsát” – gyakran találkozni ilyen és ehhez hasonló véleményekkel a hazai közbeszédben. A szegényhibáztatás jelenségének nemcsak politikai, hanem gazdasági és társadalmi okai is vannak. Közös vonásuk, hogy segítik elterelni a figyelmet a szegénység tényleges, rendszerszintű problémáiról.
Jean Ziegler könyvét nem „kell” elolvasni, de ha emberek akarunk maradni az embertelenségben, akkor feltétlen ajánlott. Számára ENSZ-tisztviselőként nem ismeretlenek a globális világproblémák és tragikus esetek: számos ilyen kérdéssel foglalkozott már a világélelmezéstől a bioüzemanyagok éhezést és mezőgazdasági katasztrófát kiváltó hatásaiig, felemelve a szavát az általa gyilkosságnak nyilvánított gyermekéhezés ellen.
Mi az a nélkülözhetetlen munka, és kik képviselik a nélkülözhetetlen dolgozókat? Milyen nemzetközi példák és ambíciók vannak a szakszervezeti munkában? Beszámoló a Nők Egymásért Mozgalom nemzetközi nőnapi kerekasztaláról.
A mai világot uraló kapitalizmus felemelkedésének forrása a természet leigázása és kiaknázása volt. Az emberiség előtt álló legnagyobb kihívás a klímaváltozás lesz. Hogyan függ össze az energia termelése és felhasználása a demokráciával és a kapitalizmussal – vagyis közös jövőnkkel?
Korunk társadalmi és gazdasági rendszere mélyen igazságtalan, pazarló és környezetpusztító – mégis, szinte elképzelhetetlennek tűnik, hogy az élet másképp is megszervezhető. Milyen lehet egy nem kapitalista gazdaság? És hogyan juthatunk el odáig? Részletesen kidolgozott alternatívákra vagy hatékony cselekvésre van szükség?
Mi vagyunk a nők, akik nélkülözhetetlen munkát végeznek a világjárvány idején és akik nélkülözhetetlenek a pandémiából való felépüléshez is. Nélkülözhetetlen munkát végzünk, és mégis borzasztó körülmények között találjuk magunkat. Munkánk mégis alulfizetett és alulértékelt.
Hogyan kapcsolódik össze a tudás vagy nemtudás, az ismeretek tagadása vagy elfogadása a járvánnyal, a kapitalizmus okozta problémákkal, az erőszakkal, a húsiparral? Erről kérdezte Kustán Magyari Attila Renata Salecl szlovén filozófust új könyve, A Passion for Ignorance, azaz: A tudatlanság szenvedélye kapcsán.
Az energia több a fizika nyelvén leírható jelenségnél: ezen keresztül érthetjük meg, hogyan fonódik össze a fosszilis energiahordozóktól való függésünk a munkával való megszállottságunkkal. Az energia társadalmi jelentésének és jelentőségének feltérképezése segíthet kitörni a kapitalizmus elnyomása alól.
Miért egyéni tulajdonságokkal magyarázzuk tapasztalatainkat? Miért nem osztálytapasztalatként értelmezzük? Ha valóban osztálytársadalomban élünk, akkor ezt miért nem érzékeljük? Miért olyan nehéz felismerni a mindennapokban az osztályhelyzet életünkre gyakorolt hatását? Mik ennek a történeti okai?