A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke volt az Új Egyenlőség stúdiójának vendége. Kordás László többek között kifejtette, hogy a ma hatályos Munka Törvénykönyve teljesen a tőke oldalára állt, s a munkavállalók pedig – akik közül sokaknál már betelt a pohár – többé nem a mikuláscsomagot várják a szakszervezetektől. Fel van adva számukra a feladat.

A szakszervezetek 1990 után más szerepet kaptak, s az érdekvédelemre helyeződött a hangsúly. Jó időnek el kellett telnie azonban, mire a szakszervezetek megtalálták a helyüket, sőt ez a folyamat még ma is tart. Jelentkezett egy másik igény is. Ahol nagy tömegben vannak jelen a munkavállalók, ott fogyasztói csoportot is képeznek. Ezért egyéni kedvezményeket és szolgáltatásokat nyújtani lehet nekik, s ezek megszerzése került előtérbe az érdekvédelem mellett.

Ideális helyzetben az érdekvédelem és a szolgáltatás egyszerre lenne feladata a szakszervezeteknek. A skandináv országokban például állami feladatokat vállalnak át a munkaközvetítésben, a segélyezésben, sőt a képzésben. Az ehhez kapcsolódó munkát a szakszervezetek végzik el, az állam pedig finanszíroz.

A szakszervezeti vezetők önmagukban semmire sem képesek menni. Csak akkor képviselhetik érdemben a munkavállalókat, ha azok összefognak mögöttük, s a tömeg erejével gyakorolnak nyomást az érdekeik érvényesítésére. De e szerveződéseket az emberek csak akkor fogadják el a magukénak, ha hatásos stratégiát látnak az érdekvédelemben. Azaz nincsen jobb tagszervező erő, mint egy eredményes sztrájk vagy nyomásgyakorló akció.

Ma a munkavállalók harmadát fedik le Magyarországon a szakszervezetek, de mind többen kezdik felismerni a jelentőségüket. Az egyre nagyobb munkaterhelés és a rossz bérviszonyok miatt sok munkavállalónál betelt a pohár. Az emberek már nem a mikuláscsomagot és az üdülést várják a szakszervezetektől, hanem egyre inkább a kemény érdekvédelmet (a jobb bérek, a jobb munkakultúra kiharcolását), ami a szervezettség növekedésének irányába hat.

Kordás László a beszélgetés során az érdekvédelem több homályban lévő részletét is megvilágítja, így az állammal és a munkáltatókkal folytatott tárgyalásokról is fellebbenti a fátylat, amire azért is szükség van, mert a korábbi átláthatóság és nyilvánosság a múlté.

 

 

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások

  • Csendben lenni, nem szervezkedni
    A makói Continental gyárban egy gyáron belüli magatartáskódexszel korlátozták a dolgozók egymás közötti kommunikációját. Az ok a cég szerint a munkabiztonság be...
  • Sok-e a 200 ezer forintos minimálbér?
    Múlt hét végén jelentették be, hogy a kormány elfogadta az illetékes miniszter javaslatát a nagy közszolgáltató állami vállalatok dolgozóinak béremelésére, akik...
  • Alkotmányellenes a rabszolgatörvény egy része
    Az Országgyűlés 2018 végén fogadta el a Munka Törvénykönyve rabszolgatörvény néven elhíresült módosítását. Az Alkotmánybíróság az április végén nyilvánosságra h...
  • Az Amazon harca a szakszervezet ellen
    Az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában Csurgó Dénessel, a 444.hu újságírójával beszélgetett Kiss Ambrus szerkesztő. A téma egy távoli, de aktuális kérdés vo...

Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.