A 2007 utáni válságot a magánadósság okozta. Hyman Minsky válságelmélete a bankrendszer és a magánadósság szerepét hangsúlyozza a válságok kialakulásában. Szerinte egy olyan modellt kell alkotni, amelyben a válság a rendszernek egy lehetséges belső állapota, azaz magának a rendszernek a működéséből következik.
A keynesiánusok szerint a neoliberalizmus évtizedeiben koncentrálódott vagyonok és jövedelmek újraelosztása, és ezen keresztül esélyteremtő állami újraelosztás szükségeltetik ahhoz, hogy a válságon tényleg túl legyünk, és a kapitalizmus fenntartható legyen.
Sorozatunk második részében a piacpárti közgazdasági válságmagyarázatokat foglaljuk össze, azaz mit mondanak a neoklasszikus, az osztrák iskolából származó, a keynesiánus, a marxiánus, stb. válságelméletek? Mit tudunk a 2008 utáni válságok (USA, Eurozóna) természetéről? Honnan jöhet a következő válság?
Cikksorozatban tekintjük át a válságok történetét, a különböző közgazdasági iskolák (neoklasszikus, osztrák, keynesiánus, marxiánus stb.) válságelméleteit, a 2008 utáni válságok (USA, eurózóna) természetét. Arra is választ keresünk, hogy honnan jöhet a következő válság?
A Bibó István Társaság, a Pax Romana és a Protestáns Magyar Szabadegyetem emlékezett Bibó Istvánra, a 20-ik század második felének legnagyobb hatású politikai gondolkodójára, 2018. november 4-én az Országház melletti Bibó emlékműnél. Az Új Egyenlőség koszorúját elhelyezte Gábor Péter alapító és Pogátsa Zoltán főszerkesztő, aki beszédet is mondott.
A 2010 utáni Fidesz-korszaknak gyakorlatilag az összes gazdasági mutatója jobb, mint az azt megelőző Gyurcsány-időszaké, aminek az oka részben az, hogy katasztrofális volt a bázis, az összehasonlítási alap. Ezek a rövidtávon kedvező számok azonban fenntarthatatlanok.
Szeptemberi FES-Új Egyenlőség közbeszélgetésünk (szeptember 25., délelőtt 10 óra, Aranytíz) témája az lesz, hogy a dél-európai gazdaságok bedöntik-e Európát. Az következő rövid elemzés a legfontosabb tényeket vázolja fel, amelyek hatással lehetnek az eseményekre.
A 2018-as svéd választásokon a tét alapvetően a rendkívül sikeres svéd modell fennmaradása. Eddig a piaci liberalizmus támadta, most pedig az első számú veszély a menekülthullám miatti bezárkózás.
Thomas Piketty francia közgazdász egyik minap megjelent blogbejegyzése a „kelet-európai” EU tagállamoknak juttatott uniós támogatásokat vetette össze az ezekből az országokból kiáramló profittal. Az írás azonnal felkorbácsolta a magyar közvitákat is, méghozzá a szokásos törésvonal mentén.
Reális elképzelés-e a bérunió? Fennmaradhat-e Kelet-Európában az alacsony bérekre épülő modell? Mind a kettőre nemleges a válasz. Akkor viszont hogy lesz?