Demokratizálni akarjuk a politikát. Demokratizálni akarjuk a családot, az iskolát, a mindennapi társadalmi érintkezéseket. Miért nem akarjuk akkor demokratizálni a gazdaságot is?
Szerző: Pogátsa Zoltán
Mi maradt Marxból mára? Sok!
A kapitalizmus legkövetkezetesebb, legrendszerűbb kritikusa Marx volt. Mégis, ahogy az 1929-es nagy gazdasági világválság után, úgy 2009 után sem a baloldali világértelmezések és politikai áramlatok nyertek teret, hanem a radikális jobboldal. Miért van ez így?
Magyarország az államkapitalizmustól a tekintélyelvű neoliberalizmusig
A magyar közönség előtt egyelőre kevéssé ismert Fábry Ádám, aki az argentínai Cordobai Egyetemen tanít. Nemrégiben azonban friss könyvel állt elő, amely újszerű értelmezést ad a magyar rendszerváltásról.
Válság 7. − Az eurozóna válsága
Az amerikai válság a „fertőző hatás” miatt Európára is továbbterjedt. Szintén kipukkantak az ingatlanár buborékok Írországtól Spanyolországon át Görögországig, amelyeket a rosszul megalkotott eurózóna okozta. Az eurozóna nem optimális valutaövezet, azaz igazából nem is szabadott volna ebben a formában létrehozni.
Válságok 6. − Korunk Nagy Recessziója − a 2008 utáni globális pénzügyi válság
Alig tíz éve bontakozott ki a gazdaságtörténet egyik legnagyobb összeomlása. A közgazdászok a 2008-ban kezdődő globális pénzügyi és gazdasági válságot − a tudományos publikációkban már meghonosodó elnevezéssel − Nagy Recessziónak hívják.
Válságok 5. – A marxiánus válságelméletek
Ha a marxiánusoknak igazuk van, akkor a kapitalizmus nem egyszerűen csak válságról válságra bukdácsol, hanem önmaga felszámolása felé tart. A profitabilitás ugyanis eltűnőben van. Profit nélkül pedig nincs vállalkozó, nincsenek beruházások.
Válságok 4. – A magánadósság okozta válságok
A 2007 utáni válságot a magánadósság okozta. Hyman Minsky válságelmélete a bankrendszer és a magánadósság szerepét hangsúlyozza a válságok kialakulásában. Szerinte egy olyan modellt kell alkotni, amelyben a válság a rendszernek egy lehetséges belső állapota, azaz magának a rendszernek a működéséből következik.
Válságok 3. – Keynesiánus válságelméletek
A keynesiánusok szerint a neoliberalizmus évtizedeiben koncentrálódott vagyonok és jövedelmek újraelosztása, és ezen keresztül esélyteremtő állami újraelosztás szükségeltetik ahhoz, hogy a válságon tényleg túl legyünk, és a kapitalizmus fenntartható legyen.
Válságok 2. – A piacpárti közgazdasági iskolák válságmagyarázatai
Sorozatunk második részében a piacpárti közgazdasági válságmagyarázatokat foglaljuk össze, azaz mit mondanak a neoklasszikus, az osztrák iskolából származó, a keynesiánus, a marxiánus, stb. válságelméletek? Mit tudunk a 2008 utáni válságok (USA, Eurozóna) természetéről? Honnan jöhet a következő válság?
Válságok 1. – A tulipánbuboréktól a 2008-as globális pénzügyi válságig
Cikksorozatban tekintjük át a válságok történetét, a különböző közgazdasági iskolák (neoklasszikus, osztrák, keynesiánus, marxiánus stb.) válságelméleteit, a 2008 utáni válságok (USA, eurózóna) természetét. Arra is választ keresünk, hogy honnan jöhet a következő válság?