Most még hatalmas különbség van a jelenlegi életmódunk és a között,  amely lehetővé tenné, hogy a globális felmelegedés a megcélzott másfél fokos emelkedésen belül maradjon. Köves Alexandra a GreenDependent Intézet szakmai vezetőjével, Vadovics Edinával arról beszélget, hogy mi is az a másfél fokos életmód.

Mára már csak a legelvetemültebb klímatagadók kérdőjelezik meg, hogy a globális felmelegedés folyamatát meg kell állítanunk. Az ENSZ klímaszervezetének (IPCC) kimutatása szerint az iparosítás előtti időkhöz képest közel 1 fokkal nőtt a Föld hőmérséklete, és jelenleg évtizedenként 0,2-0,3 fokkal növekszik. A másfél fok elérése után azonban már olyan instabilitást érhet el a rendszer, hogy a tudósok sem tudják megjósolni, hogy annak milyen hatása lesz a földi életre. Így hozzávetőlegesen egy, maximum két évtizede maradt az emberiségnek arra, hogy oly mértékben csökkentse a szén-dioxid-kibocsátását, hogy esélye legyen megállítani legalább az emberi tevékenység okozta felmelegedést. Ez a célkitűzés azonban lehetetlen anélkül, hogy változtatnánk az életmódunkon. Kutatások szerint a leggazdagabb országoknak személyenként átlagban meg kellene felezniük a szén-dioxid-kibocsátásukat, de még a nem túl gazdag Indiának is csökkentenie kellene. Köves Alexandra Vadovics Edinával arról beszélget, hogy mi férne bele a másfél fokos életmódba, és ez milyen lemondásokkal vagy éppen lehetőségekkel jár. Egyáltalán elérhető-e ez egyáltalán, és ha igen, mit kell tenni ennek érdekében egyéni és kollektív szinten?

Címfotó: Pikrepo

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások

  • Fenntartható hedonizmus
    Köves Alexandra a fenntartható hedonizmusról beszélget Lelkes Orsolya társadalomkutatóval. A szóösszetétel már önmagában is elég provokáló. A beszélgetésből kid...
  • Mi lesz veled, marketing? Marketing és fenntarthatóság
    Radikálisan át kell gondolnunk a fogyasztási szokásainkat, és a másfél fokos életmódba egészen biztosan nem fog beleférni a túlfogyasztás. Ez az irány viszont e...
  • Robbantsunk-e fel olajvezetékeket?
    A fiatal svéd sztárökológus, Andreas Malm legújabb könyvében felteszi a kérdést: miért nem igazán sikeresek a zöldmozgalmak? Válasza egyértelmű: azért, mert kiz...
  • Forró katlanná váló városok – Mit tehetünk ellene?
    Egyre gyakoribbak az úgynevezett „hőhullámos időszakok”. E jelenséget különösen a városban érezzük, ahol a beépített környezet miatt gyakran alakulnak ki hőszig...


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.