Az Új Egyenlőség podcast a második évaddal folytatódik. Az első adásban a magyar egészségügyi rendszer működési problémáinak következményeiről, annak társadalmi hatásairól beszélgettünk Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal.

Az átlagos magyar várható élettartam, illetve az egészséges évek száma alatta van az Európai Unió tagállamaira jellemző értékeknek. A magyar GDP mértéke nem indokolja ezeket a mutatókat, emellett az országon belüli egyenlőtlenség is jelentős. Mások a nyugati országhatáron lakók életkilátásai, mint az Észak-Magyarország régióban élőké, de különbség van Budapest egyes kerületei között is. Ennek okaként a jövedelmi egyenlőtlenséget szokás felhozni, miközben a társadalmi igazságosság elve szempontjából ez nem lehet elfogadható ok.

Az egészségügyi rendszer kockázatközösségen, biztosítási elven alapul, amelynek mindenki számára egyenlő esélyeket kellene biztosítania. A beszélgetés során egyértelművé vált, hogy Magyarországon ez nem valósul meg. Több településen nincs betöltött háziorvosi praxis, ami a betegek első orvos-beteg találkozóját ellehetetleníti, vagy legalábbis elodázza.

Az állam által megszabott teljesítményvolumen-korlátok miatt a diagnosztikához való hozzáférés, ebből következően a megfelelő terápia kidolgozása is hónapokat csúszik. Ezen azok a betegek tudnak változtatni, akik elegendő jövedelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy a szolgáltatásokat piaci logikán megvásárolják. Ez azonban egyértelműen a társadalmi egyenlőtlenség növelését jelenti.

Az egészségügyi piramis csúcsán vannak a kórházak, amelyek Sinkó Eszter szakmai álláspontja szerint talán kevésbé növelik az egyenlőtlenséget, mint a korábbi fázisokban lévő intézmények.

A rendszer problémái a társadalom és a politika számára is ismertek. Ugyanakkor 2008 óta lényegében mindegyik politikai kurzus azt gondolja, hogy az átalakításnak sokkal nagyobb a politikai ára, mint a lehetséges nyereség. Ebből következően néhány szakmai fellángolástól eltekintve nem volt lehetőség reformok indítására.

A beszélgetés során megvizsgáltuk, mi volt a 2006–2010 közötti időszak egészségügyi veresége, és milyen politikai DNS-átkódolást okozott ez a Fidesz-kormányra nézve is.

Sinkó Eszter véleménye alapján akár a 2019 végén bejelentett kormányzati intézkedések is lépéseket jelenthetnek a változtatás irányába, ugyanakkor a szándékok még nem látszanak teljes terjedelemben. Azzal együtt sem, hogy az egészségbiztosítási rendszerhez való hozzáférés átalakítása (a három hónapnál hosszabb ideje biztosítást nem fizetők kikerülnek az állami rendszerből) sokakat hozhat nehéz helyzetbe. Az érintettek jelentős részét nyilvánvalóan a külföldön dolgozók teszik ki, de sokan vannak, akik munkaerőpiaci státuszuk, ismerethiányuk miatt esnek ki a rendszerből.

Címfotó: Molnár Ádám – Népszava

Az Új Egyenlőség podcast 2020 januárjától már több szerkesztő műsorvezetésével készül. Kiss Ambrus mellett Bíró-Nagy András és Lakner Zoltán is rendszeresen közreműködik az adásokban.

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.