Kína elmúlt négy évtizedes fejlődése a világtörténelem legnagyobb gazdasági robbanása. Míg a rendszerváltáskor még jóval mögöttünk voltak, közben elénk ugrottak. Miért lépett ez a kontinensnyi ország az utóbbi 30 évben ekkorát előre, míg mi szinte egyhelyben álltunk? Fenntartható pályán mozog-e a kínai gazdaság? A kommunista párt által vezetett ország szocializmust épít kapitalista piaci eszközökkel? Hogyan képes az egypártrendszer a társadalmi fejlődés és a gazdasági innováció motorja lenni?

Az Új Egyenlőség stúdiójában a kínai modellről Kusai Sándor volt kínai nagykövet, egyetemi oktató, Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense és Pogátsa Zoltán főszerkesztő beszélgetett.

Összevetésben nem Kína a csoda, hanem a magyar fejlődés a probléma – jegyezte meg Kusai Sándor. Salát Gergely pedig arról beszélt, hogy Kínában nem volt rendszerváltás, nem kellett a múlttal szembenézni. Nem politikai megfontolások, hanem a gazdasági és társadalmi racionalitás dönthette el, hogy mely ágazatok és vállalatok maradnak állami tulajdonban és mit privatizálnak. A szédületesen gyors gazdasági fejlődés egyfelől szétszakította Kínát gazdag és szegény régiókra, másfelől a további növekedésének biztos hátterét adják a gyenge régiók.

• Kína a legjobb példa arra, hogy mennyire tartalmatlanok a gazdasági fejlődés kulturalista magyarázatai, amelyekkel Magyarországon a jobboldaliak pozitívan („tehetséges magyarok”), a liberálisok negatívan („képtelenek a versenyre”) érvelnek. Ugyanaz a kínai kultúra volt képes Mao alatt az éhínséget produkálni, mint amelyik nem sokkal később a világtörténelem legnagyobb kiugrását. A gazdasági fejlődés kulcsa a megfelelő motivációban keresendő, bármely kultúrában.

• Kína a szocializmus kezdeti szakaszában van, ezért használhatják a kapitalista módszereket, legalább is a Kínai Kommunista Párt ideológiája szerint. A kínai gazdasági reform Teng Hsziao-ping irányításával kezdődött 1979-ben, és négy évtizede tart. „Nem érdekes, hogy a macska fekete vagy fehér, amíg megfogja az egeret” – Teng mondása jól érzékelteti a kínai modell lényegét. Politikai rendszerváltás nélkül keresték és keresik a kínaiak a gazdasági fejlődés leggyorsabb útjait. Állami irányítással és szabályozással magán és állami vállalatok egymás mellett élése gazdasági fejlődés motorja. Minden bank állami bank továbbra is. A kínai fejlesztő állami modell mutatja, hogy vegyes gazdaság is képes fejlődni és nem igaz az a liberális nézet, hogy az állam minden körülmények között rossz gazda.

• A kis– és középvállalatok közti valódi versenyt a reformmal ismét lehetővé tettek. A verseny lehetségessé tétele az elmúlt évek gazdasági robbanásának egyik hajtóereje.

Kínában a szocializmus nem társult jóléti állammal, mint Kelet-Európában, ahol azt a rendszerváltás után leépítették. Az állami újraelosztás szintje OECD összehasonlításban Kínéban nagyon alacsony. A szociális és egészségügyi ellátások korábban egyáltalán nem és lassú növekedésük miatt még most sem hasonlíthatók a miénkhez. Viszont manapság egyértelműen nő a szociális állam Kínában, a humántőke emelése pedig egyértelmű cél a családoktól a nemzeti szintig.

• Az évi 8-10 százalékos kiugróan magas fejlődésnek részben magyarázata, hogy Kína alacsonyabb fejlettségi szintről indult, mint a rendszerváltó európai országok, így Magyarország is. A piaci verseny, a versenyt ideológiamentesen irányító, szervező és szabályozó állam, azaz a kínai fejlesztő állami modell együttesen eredményezik: 30-40 milliós régiók egy-két évtized alatti fantasztikus fejlődését, Kína modernizációját. Kína 40 év alatt agrár országból modern ipari nagyhatalommá vált. Shenzen, a 27 000 kilométeres gyorsvasút hálózat vagy a Huawei technológiai óriás felfejlődése jól mutatják az elmúlt évtizedek eredményeit.

• De már a jövőt is sejtetik a Huawei körül kirobbant amerikai-kínai viták. Kína vezető szerepet játszik már ma a világban zajló technológiai forradalomban.

• Ha Kínát árnyaltan kívánjuk megítélni, ne egy országban,. például Németországban vagy egy országcsoportban, mondjuk a visegrádi négyekben gondolkodjunk. Kína egy európai kontinensnyi ország területileg és háromszor többen lakják. Ahogy Európában is nagy fejlettségi különbségek vannak pl. London és a szicíliai falvak vagy Budapest és a nyírségi szegény települések között, ez a fejlettségi szakadás Kínára is jellemző még. Kína léptéke azonos a teljes Európáéval.

A korrupció ma is jellemző a társadalomban, áthatja a politikát és a közigazgatást, de ez nem gátja a rendkívül gyors fejlődésnek. A kínai kommunista párt harcol ellene, de nem gondolja, hogy addig nem lehetséges a fejlődés, ameddig korrupció van. Minden bizonnyal a gazdasági és társadalmi fejlettség magasabb szintjén – ahogy a skandináv országokban is lezajlott – lényegesen alacsonyabb szintű lesz. A fejletlenebb országokban magasabb a korrupció, a fejlettebbekben alacsonyabb…

• A rendkívül gyors gazdasági fejlődés fenntarthatóságát négy tényező befolyásolhatja. A környezetkárosítás problémái, a társadalmi és regionális egyenlőtlenségek, az adósságállomány nem kívánatos mértéke és a népesedési, elöregedési problémák. Jó esély van arra, hogy a kínai fejlesztő állam valamennyi kérdésre talál megoldást, mert felismerték a problémákat és dolgoznak azok kezelési megoldásain. Az érdemi megoldások eredménye is csak évtizedek múlva lesz látható és mérhető.

• A kínai egypártrendszer azért lehet működőképes, mert a Kínai Kommunista Párton belül valódi vitákban ütköznek az üzleti, a politikai, a katonai érdekcsoportokat képviselő politikusok. A KKP nem olyan viták nélküli top down monolit, mint például a Fidesz. A kínai gazdasági és társadalmi fejlődés bizonyítja, hogy a képviseleti demokráciának ez az Európában és Amerikában nem alkalmazható formája kínai körülmények között eredményesen működtethető. A Kínai Kommunista Párt pragmatizmusa pedig abból a kínai felfogásból vezethető le, hogy a kínai ember számára semmi sem fekete vagy fehér, és még kevésbé örök. A KKP szerint a szocializmus építésének kezdeti szakaszában, ahol ma Kína tart, igenis lehet magán és állami vegyes tulajdonú piacgazdasággal és kapitalista eszközökkel a gazdasági és társadalmi fejlődést előmozdítani.

Összefoglaló: Gábor Péter

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.