A gyerekek körülbelül ötödével nincs kapcsolata a tanároknak és az iskoláknak a digitális oktatás márciusi bevezetése óta – erről tanúskodik egy felmérés, amelyre Lannert Judit közgazdász, oktatáskutató utalt az Új Egyenlőség podcastjának adott interjúban. A szakértőt Lakner Zoltán kérdezte.

A KLIK adatai szerint öt százalék lehet az „elvesztett” diákok aránya, ami szintén nem kevés, de szakértői vélemény szerint ez az adat alulbecsült lehet. A diákok átmeneti elvesztése döntően a családjaik és lakóhelyük körülményeire, a digitális eszközökkel való nem kellő ellátottságukra vezethető vissza.

A veszélyhelyzetben a konkrét oktatási és szervezési nehézségek tanárokra terhelése előhívhatja a pedagógusok kreativitását, azonban nem csak a gyerekek, hanem a tanárok digitális készségei is igen differenciáltak. Emellett, egy olyan oktatási rendszerben, amelyet amúgy is az jellemez, hogy a diákok előmenetelét alapvetően meghatározzák az otthonról hozott előnyök és hátrányok, feltehetően az egyenlőtlenségeket növeli az, ha az oktatási feladatok jelentős része a családokra hárul.

A kényszerű és azonnali átállás a digitális közoktatásra készületlenül érte a magyar oktatási rendszert, bár ez csak részben róható fel a jelenlegi kormánynak, mivel valójában huszonöt éve nem történtek érdemi és megfelelő digitalizációs lépések egyik kormány idején sem. A járvány miatti oktatási leállás minden országot váratlanul ért, az tehát önmagában nem számít különlegesnek, hogy a hazai oktatási kormányzatnak olyan nehézségekkel kell szembenéznie, amelyekre nem tud hirtelen megfelelő választ kínálni. A mostani szituációra azok az országok reagálnak könnyebben, ahol a digitális oktatás fejlesztéséért már eddig is sokat tettek.

Lannert Judit azt is hangsúlyozta, hogy a digitális oktatás nem csak annyit jelent, hogy a szöveges anyagok pdf-fájlban is elérhetők az interneten, hanem jó esetben gyökeresen megváltoztatja az oktatás tartalmát és a tudásátadás módját. Ez hosszabb távon a tanárképzés módszertanának átalakítását is feltételezi.

Az oktatáskutató szerint a nemzeti alaptanterv, hiába ragaszkodik hozzá az oktatási államtitkárság, lényegében megbukott. Kérdés azonban, hogy a kormány képes és hajlandó-e az ebből adódó következtetések levonására. Nagy szükség lenne a pedagógusok bátrabb és hatékonyabb érdekérvényesítésére, hogy a válság szakpolitikai tanulságait ne annullálhassa a kormány. A digitális oktatás miatt keletkező extra hátrányokat a válság után a technológiai fejlesztések mellett célzott egyenlőtlenségcsökkentő beavatkozással lehet feloldani, az oktatás emberi erőforrásainak jelentős átcsoportosításával és bővítésével a hátrányos helyzetű diákokat segítve.

Címfotó: Julia M. Cameron – Pexels

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOMTámogatom

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.