Alaposan felbolydult a koronavírus-járvány miatt a munka világa, leállt a gazdaság egy része. A károkat felbecsülni sem tudjuk, és állandó vita zajlik arról, hogy miképpen fog visszatérni az élet. Mi lesz a munkahelyekkel? Kiss Ambrus, az Új Egyenlőség szerkesztője Bábel Balázzsal, a Vasas szakszervezet alelnökével beszélgetett.

A válságkezelési intézkedéseket a szakszervezetek elégtelennek és sok esetben éppen a kollektív munkajoggal ellentétesnek tartják. A kormányzati intézkedések zászlóshajója az a bértámogatási rendszer, amelyet a Vasas alelnöke szerint egyelőre kevés cég vesz igénybe. Ennek fő oka a túlzott adminisztráció, amely lassítja a folyamatot.

Azt is hozzá kell tenni, hogy az intézkedés most már megkésett, hiszen a legnehezebb 1-1,5 hónapban nem volt elérhető. Most, amikor a cégek – amelyek még életképesnek tűnnek – újraindulnak, már nem ilyen segítségre lenne szükség. A másik gond, hogy ez az intézkedés főleg a tőkeerősebb multinacionális cégeket segítheti, miközben a valódi támogatást nem ők igényelnék. A nagy autógyárak likviditási problémáit kezelik az anyavállalatok, és ők biztosan képesek lesznek újraindulni. A beszállítói hálózatuk ugyanakkor sokkal sérülékenyebb.

A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva lényegében felfüggesztette a munka törvénykönyvét. A szakszervezetek értelmezése szerint akár a minimálbérnél is kisebb munkabérre lehet most szerződtetni dolgozókat. Illetve a munkaidőkeret alkalmazása – az úgynevezett rabszolga-törvény – is már a kollektív szerződés nélkül megvalósítható.

Ez a lépés éppen ellentétes az európai szakszervezeti törekvésekkel. Május 1-je kapcsán a Német Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta: „növelni kell a kollektív szerződések számát, mert a tapasztalatok azt mutatják, ez a leghatékonyabb eszköz arra, hogy megvédjék a dolgozók érdekeit és emelkedhessenek a bérek. […] egyre több cég foglalkoztat kölcsönzött munkaerőt, az ebben a formában dolgozókat pedig semmilyen védelem nem illeti meg.”

Jól jellemzi a magyar kormány hozzáállását a kérdéshez, hogy éppen a podcast rögzítésének napján jelentették be, a külgazdasági és külügyminiszter stratégiai megállapodást kötött egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céggel. Azaz éppen ellentétes irányba megy a magyar válságkezelés azzal, amit a szakszervezetek kívánatosnak tartanának.

Kérdés, hogy a járványügyi veszélyhelyzet végén állandó lesz-e az ideiglenes – azaz mi történik a most nagyon erősen megnyirbált munkavállalói jogokkal. A kormány dönthet úgy, hogy a veszélyhelyzet után megtartja az átmenetinek szánt intézkedéseket, és az Országgyűlés is elfogadja ezeket. Vajon akkor a munkavállalók milyen mértékben lesznek hajlandóak konfliktust vállalni, és kiállni kollektív jogaik védelmében?

Címfotó: Yerson Retamal – Pixabay

Kapcsolódó írások

  • Az ellenzék helyzete félidőben
    A járvány alatt meggyengült egységes ellenzéki fellépésről, a közös tartalmi minimumról, az ellenzék szűkülő pénzügyi mozgásteréről és a 2022-ig vezető útról be...
  • Alapjövedelem és koronavírus
    Egy évvel ezelőtt még kevesen gondolták, hogy az alapjövedelem ideájának felerősödését egy járványügyi helyzet hozza el. A koronavírus-pandémia azonban éppen ez...
  • Élet a vírus után
    Az Új Egyenlőség és a FES által szervezett május 12-i online közbeszélgetés vendégei Böröcz József és Róna Péter professzorok voltak, akiket Pogátsa Zoltán fősz...
  • Százezer forintos megélhetési küszöb
    Válságkezelő alapjövedelmet vezetett be a budavári önkormányzat áprilisban, ennek első tapasztalatairól beszélget az Új Egyenlőség e heti piros podcastjában Vár...

Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.