A bemutatott könyv üzenete egyszerű, ugyanakkor átfogó: a gazdagabb országok nem feltétlenül teljesítenek jobban társadalmi kihívások terén, ellenben az egyenlőbb országok igen. Ezért a fejlett államokban az életminőség növelésének kulcsa az egyenlősítésben rejlik, nem csupán a szegények, hanem a gazdagabbak számára is. Ez az álláspont hazánkra nézve is tanulságos lehet.

tomka_zsofia
Tomka Zsófia

A 2010-ben megjelent The Spirit Level: Why Equality is Better for Everyone középpontjában annak a feltételezésnek az igazolása áll, hogy egy sor különböző társadalmi és egészségügyi problémához jelentősen hozzájárul egy adott országon belül mért egyenlőtlenségek nagysága (Wilkinson & Pickett, 2010). Azoknak az államoknak tehát, amelyekben nagyobbak az egyenlőtlenségek, súlyosabb gondokkal kell megküzdeniük például a bűnözés vagy az oktatás terén, mint azoknak, amelyekben kisebbek. Ez a megfigyelés a szerzők szerint egyúttal a fejlődés útját is kijelöli: a gazdag országokban az életminőség további emelésében elsősorban a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló törekvések lehetnek célravezetők, és nem a gazdasági növekedést célzó intézkedések.

boritoA könyv szerzői, Richard Wilkinson és Kate Pickett brit szociális epidemiológusok: ez a tudományág az egészségi állapot társadalmi meghatározottságát hangsúlyozza és kutatja. A Spirit Levelben azonban az egészségügyi problémák mellett egyéb társadalmi kihívások is helyet kapnak, ettől válik átfogóvá a kötet. Megvizsgálják ugyanis a jövedelmi egyenlőtlenségek hatását a testi és lelki egészségen, kábítószer-használaton, várható élettartamon és elhízáson túl a közösségi életre, társas kapcsolatokra, oktatási teljesítményre, tinédzserkori terhességre, erőszakra és bűnözésre, a büntetőjogi gyakorlatra, valamint a társadalmi mobilitásra is.

A közérthetően megfogalmazott, az összefüggések szemléltetését célzó ábrák sokaságával ellátott könyv nagy belföldi és nemzetközi visszhangot váltott ki. Az első kiadásból 2012 szeptemberéig több mint 150 000 példányt adtak el angol nyelven, illetve több tucat külföldi kiadásban is elérhető. A fogadtatás ugyanakkor nem minden esetben volt kritika nélküli, erről a későbbiekben lesz még szó.

A Spirit Level három fő részre tagolódik: az elsőben a szerzők vázolják a könyv kiinduló feltételezéseit és főbb állításait, a másodikban pedig grafikonok segítségével részletesen bemutatják kutatásuk eredményeit az egyes vizsgált problémakörökre lebontva. A harmadik részben következtetéseiket ismertetik, és leírják, hogy szerintük melyek egy jobb, magasabb átlagos életminőségű társadalom ismérvei.

Az első átfogó fejezetben leszögezik, hogy egyes társadalmakban az életminőség többé már nem függ össze az átlagos jövedelemmel és a gazdasági növekedés mértékével. Ez a megállapításuk csak az úgynevezett fejlett országokra vonatkozik, a fejlődő országokban az összefüggés továbbra is megfigyelhető. Az életminőségbeli eltérések tehát az előbbi államok esetében nem a társadalmak közti különbségekhez köthetők: nem az abszolút jövedelemnagyság számít, hanem az egyének relatív, azaz másokhoz viszonyított elhelyezkedése a társadalmon belül.

A relatív pozíció fontossága egyben azt is jelenti, hogy az adott társadalmon belüli egyenlőtlenségek mértéke lesz a döntő.

Ebből következően a gazdagabb országok nem feltétlenül teljesítenek jobban, ellenben az egyenlőbb országok igen. (Fontos: ez az állítás megint csak a fejlett államok közötti összehasonlításra vonatkozik.) Ennek oka pedig Wilkinson és Pickett szerint az, hogy az anyagi értelemben vett különbségek a rosszabb körülmények között élők és alacsonyabb társadalmi státusszal rendelkezők esetében a relatív depriváció (a másokhoz mért rosszabb helyzet miatti elégedetlenség) folytán alacsony önbecsülést, szégyent és szorongást váltanak ki. A nagyobb egyenlőtlenségek pedig növelik a státusz fontosságát egy adott országon belül, így az ott élők körében megemelkedik a pozícióért folytatott küzdelem (státuszharc) jelentősége, és az ebből következő stressz és szorongás mértéke is. Bár ez a tendencia nyilvánvalóan a rosszabb anyagi helyzetben lévőket érinti a leginkább, az egész társadalomra befolyással van, tehát minden rétegben kimutatható az egyenlőtlenségek negatív hatása.

A második részben az általános megállapításoktól elmozdulva a szerzők bemutatják azokat az eredményeket, amelyekre állításaikat alapozták. Megfigyeléseiket 23 fejlett (gazdag) ország, illetve az Egyesült Államok 50 tagállamának összehasonlításával végezték, hogy két egymástól független színtéren is vizsgálni tudják a hatásokat. Az egyenlőtlenségek mérésére egyedül a jövedelmi egyenlőtlenséget használták, mivel úgy gondolták, hogy az anyagi különbségek idővel más téren, például társadalmi gyakorlatok vagy osztályhelyzet formájában is megjelennek, így jó jelzői lehetnek ezeknek. A fejezetben más kutatásokra, illetve saját adataikra támaszkodva írják le a jövedelmi egyenlőtlenségek hatását a fentebb felsorolt társadalmi kihívásokra.

Mindegyik probléma esetében kimutatják, hogy az összefügg az egyes országokban és tagállamokban mért jövedelmi egyenlőtlenségek mértékével, ugyanakkor jórészt független az átlagos jövedelem szintjétől.

Például az erőszak alakulásával kapcsolatban leírják, hogy a hátrányos helyzetű negyedekből származó szegény fiatal férfiak csoportja a leginkább veszélyeztetett az elkövetővé válás szempontjából. Ez azért van így, mert az erőszakos cselekvés eszköz lehet arra, hogy az egyének saját szégyen- és megalázottságérzésüket önérzetté, büszkeséggé alakítsák, és így státuszukban megerősítsék magukat. Másrészt az apa távolléte gyermek- és fiatalkorban, valamint a családi konfliktusok és a lakónegyedeken belüli kohézió, valamint bizalom hiánya is több erőszakhoz vezet. Mivel pedig az egyenlőtlenebb társadalmakban e problémák sűrűbben vannak jelen, illetve a státuszharc nagyobb fontosságot nyer, magasabb az emberölések és más erőszakos cselekmények aránya is. Ezzel szemben azokban az államokban, ahol nagyobb az egyenlőség, az egyéneknek több eszközük van arra, hogy fenntartsák önbecsülésüket és pozíciójukat, így kisebb eséllyel fognak erőszakosan reagálni az egyes helyzetekben.

slgraf
Gyilkossági ráták. Minél alacsonyabbak a jövedelmi különbségek, annál kevesebb a gyilkosság egymillió lakosra vetítve
Forrás: equalitytrust.org.uk

 

A szerzők a harmadik részben az előző fejezetben tárgyalt egészségügyi és egyéb társadalmi problémákat összesítik egy komplex mérőszámba (Index of Health and Social Problems), majd megvizsgálják az egyes országok pontszámai, illetve az ott mért jövedelmi egyenlőtlenségek összefüggését. Ebből kitűnik, hogy azok az államok, amelyekben a jövedelmi különbségek nagyobbak, magasabb értéket érnek el a problémák súlyosságát mérő mutató tekintetében is. Ilyen ország többek között az Egyesült Államok, Portugália és az Egyesült Királyság is. A másik oldalon, ahol alacsonyak az egyenlőtlenségek, valamint az indexen elért pontszámok is, a skandináv országokat és Japánt találjuk. Köztes elhelyezkedésűek például Írország, Görögország és Olaszország.

Ugyan Magyarország nem került be a könyvben vizsgált államok közé, mégis érdemes megnézni néhány példát arra, mi következhet mindebből hazánkra nézve.

Fejlettségét tekintve Magyarország körülbelül azon a ponton helyezkedik el, amelytől kezdve már nem elsősorban a gazdasági növekedés (a könyvben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem, a GNI) a meghatározó az életminőség szempontjából, hanem az egyenlőtlenségek mértéke.

Ennek ellenére nem sok jel mutat arra, hogy a politikai akarat az egyenlőtlenségek csökkentésére irányulna: 2010 és 2014 között az OECD-országok közül itt esett vissza leginkább az állam jövedelem-újraelosztásban játszott szerepe (Portfolio.hu). Ennek következtében hazánkban tovább nőttek a rendszerváltás óta egyébként is markánsabbá váló egyenlőtlenségek. Az oktatás területén is hasonló a helyzet: a magyar oktatási rendszer az egyik legegyenlőtlenebb az OECD-országok körében. Ez a rendszer alacsony hatékonyságával párosul, mely a PISA-felmérések eredményeiben is tükröződik (OECD). Ugyanez mondható el az egészségügyről és egészségi állapotról, hiszen az egyes társadalmi csoportok, illetve a Magyarország különböző területein élők körében egyebek mellett 2010 és 2014 között növekedtek az ellátáshoz való hozzáférésbeli egyenlőtlenségek, és jelentősek az eltérések a különböző rétegek között a születéskor várható élettartam tekintetében is (Orosz & Kollányi, 2016).

Áttekintve a Spirit Level eredményeit, Wilkinson és Pickett szerint mindebből az következik, hogy a gazdag országokban az életminőség növelésének kulcsa az egyenlősítésben rejlik. Ez pedig csak úgy valósítható meg, ha változás következik be a politikai akaratban és a közgondolkodásban is. Széles körben tudatosítani kell, hogy az egyes társadalmi és egészségügyi problémák egymásra is hatással vannak, illetve jelentős mértékben függnek az egyenlőtlenségektől. Így a nehézségeket nem külön-külön kell kezelni, hanem csakis egymással összefüggésben. A szerzők álláspontja pedig a hazai társadalmi egyenlőtlenségeket felmérve Magyarországra nézve is tanulságos lehet.

slgraf2
Az egészségi és szociális problémák rosszabbak azokban az országokban, ahol nagyobbak az egyenlőtlenségek
Forrás: equalitytrust.org.uk
Népszerűsége mellett a Spirit Level állításait többen bírálták. E témában könyv is született The Spirit Level Delusion: Fact-Checking the Left’s New Theory of Everything (Snowdon, 2010) címmel. Az ebben és más írásokban megfogalmazott kritikák átfogó cáfolatának Wilkinson és Pickett a kötet 2010-es új kiadásában külön fejezetet szentelt. A Spirit Level Delusion szerzője, Christopher Snowdon egyrészt úgy véli, hogy az, amit Wilkinson és Pickett ok-okozati viszonyként értékel a jövedelmi egyenlőtlenségek és az egyes társadalmi problémák viszonyában, valójában sokszor csupán korreláció, amelyet egyéb tényezők is okozhatnak. E bírálatnak ellentmondhat, hogy a kötetben a kauzális viszony bizonyítását a szerzők más kutatások eredményeire hivatkozva sok esetben elvégzik. Snowdon egy további kritikája, hogy ez a korreláció több esetben úgy jött létre, hogy Wilkinson és Pickett kihagyta az elemzésből a feltételezéseiket nem igazoló adatokat. Így például a várható élettartam vizsgálata során nem veszik figyelembe azokat az egyenlőtlen társadalmakat, amelyekben az emberek sokáig élnek, illetve azokat az egyenlő országokat, ahol rövidebb ideig. Ezen állítás érvényességét azonban gyengíti, hogy a kritikára való válaszukban a Spirit Level szerzői leírják, hogy előre meghatározott szabály szerint jártak el az országok kiválasztása során, s minden probléma vizsgálatánál belevették az elemzésbe az összes olyan államot, amelyről volt elérhető információ a forrásként használt adatbázisban.
Egy másik bírálat a Beware False Prophets: Equality, the Good Society and The Spirit Level (Saunders, 2010) címet viseli. Szerzője, Peter Saunders úgy találja, hogy a kötet statisztikai adatokkal alátámasztott 20 állításából 14 érvénytelen, s csak egyetlen olyan van, amely ellentmondásoktól mentes: a csecsemőhalandóság és a jövedelmi egyenlőtlenségek nemzetközi összefüggéséről szóló megfigyelés. Véleménye szerint Wilkinson és Pickett kutatásában az összefüggést sokszor egyes sajátos esetek eredményezik: így például a jövedelmi egyenlőtlenségek hatása a gyilkosságok számára csupán az Egyesült Államokban mért kirívóan nagy értékből adódik, a többi 22 országot nézve nem állapítható meg ilyen kapcsolat.
Ezzel szembeállítható, hogy a sajátos esetek kizárása az elemzésből olyan önkényesség lett volna, amelyet, ahogyan arról fentebb szó volt, egy másik kritika keretében szemükre is vetettek a szerzőknek. Wilkinson és Pickett hozzáfűzi ehhez azt is, hogy a kiugró esetekre való érzékenységet a vizsgált országok kis száma eredményezi. A szerzők szerint éppen az adatok korlátozottsága ellenére is megmutatkozó szignifikáns összefüggések jelzik, hogy mennyire erős a kapcsolat a jövedelmi egyenlőtlenségek és a társadalmi problémák között.
Címfotó: Ilias Bartolini, CC

Felhasznált irodalom

Saunders, P. (2010) Beware False Prophets: Equality, the Good Society and The Spirit Level. Policy Exchange, London.
OECD: PISA 2015 key findings for Hungary 
Orosz É. & Kollányi Zs. (2016) Egészségi állapot, egészség-egyenlőtlenségek nemzetközi összehasonlításban. In Társadalmi Riport 2016, szerk. Kolosi T. & Tóth I. Gy. TÁRKI, Budapest. 
Portfolio.hu: Szegénység: a világ leszerepelt, de Magyarország sem lehet büszke 
Snowdon, C. J. (2010) The Spirit Level Delusion: Fact-Checking the Left’s New Theory of Everything. Democracy Institute/Little Dice.
Wilkinson, R. & Pickett, K. (2010) The Spirit Level: Why Equality is Better for Everyone. Penguin Books, London. (eredeti kiadás: Wilkinson, R. & Pickett, K. (2009) The Spirit Level: Why More Equal Societies Almost Always Do Better. Penguin Books, London.)

Kapcsolódó írások