A közmunkarendszer és a fiatalkori munkanélküliség forró probléma manapság. Szerencsére vannak figyelemre méltó megoldások is, amelyek közül egyet az alábbiakban mutatunk be. E modellnek – amely kiutat kínál a fiatalok számára egy zsákutcás élethelyzetből – meghökkentő az egyszerűsége, mégis csak néhány ilyen van az országban. Vajon miért?

Molnár Máté

Magyarország egyre súlyosbodó munkaerőhiánnyal küzd. A hiányzó munkaerő közel háromszázezer fő. A felsőfokú végzettek és szakmát szerzettek mellett egyre nagyobb a hiány a betanított, illetve betanítható munkaerőből is. Ezáltal a munkaerőhiány egyre jobban termelést korlátozó tényezővé vált, illetve válik.

A munkaerő-utánpótlásként szóba jöhető munkanélküliek és közmunkások többsége, egy több százezres tömeg, ugyanakkor nem rendelkezik azokkal az ismeretekkel, kulcsképességekkel, készségekkel és kompetenciákkal, amelyeket az elsődleges munkaerőpiac igényel. Nagy részükre jellemző, hogy olyan többszörös hátránnyal bírnak, amelyet nem képesek önerejükből leküzdeni, ezért mindenképpen társadalmi segítségre szorulnak.

Ezek a hátrányok a teljesség igénye nélkül:

  • a legnagyobb gond az alulképzettség és szakképzettség hiánya. Sokan olyan funkcionális analfabetizmussal küzdenek, ami még szakmai betanításukat is nehezíti;
  • legalább ekkora a gond a többségnél jelentkező alacsony belsőmotiváció- és akaraterő-hiány. Környezetükben gyakran hiányzik a pozitív példa – főleg a harmadik, negyedik generációs munkanélküli családoknál. Ma már egyre több magyar munkáltató úgy véli: ahhoz, hogy valakinek legyen munkája, a legfontosabb, hogy akarjon dolgozni;
  • visszahúzó erő a célcsoport egy részénél jelentkező súlyos magatartászavar, esetleg deviancia, illetve a labilis idegállapot, az alacsony ingerküszöb. Nem képesek munkacsoportban együttműködni, nem képesek a konfliktusok kezelésére, ami gyakran munkahelyi fluktuációhoz vezet;
  • többségüknél az elhelyezkedést nehezíti a rossz egészségi állapot, az alultápláltság, a gyenge fizikum, az elégtelen lakhatási körülmények, a munkahelytől távoli lakóhely, az immobilitás, illetve sa visszatérő súlyos anyagi, szociális gondok.

lakatosuj

E célcsoport számára nem jelentenek előrelépést a hagyományos munkaerőpiaci képzések, mivel a résztvevők nem kapják meg azokat a szolgáltatásokat és segítséget, amelyre primer módon szükségük lenne ahhoz, hogy nehéz helyzetükön változtatni tudjanak. Ezekből a képzésekből gyakran hiányoznak vagy nem teljes körűek az olyan elemek, amelyekre ezeknek az embereknek szükségük lenne:

  • olyan megélhetést biztosító anyagi támogatás (munkabér), amely a résztvevőket nem kényszeríti a képzés melletti „feketemunkára”;
  • a képzés teljes időtartamát végigkísérő közismereti és kommunikációskompetencia-fejlesztés, pszichoszociális és mentális támogatás;
  • a személyiség és az életvitel pozitív irányú fejlesztése, a munkaerőpiacon igényelt munkavállalói kulcsképességek kialakítása és megerősítése;
  • álláskeresési és állásmegtartási technikák elsajátítása, a programból kilépők elhelyezkedésének segítése, illetve utógondozás a munkahelyek megtartása érdekében.

Ezeket az igényeket csak egy olyan komplex program tudja kielégíteni, amely egyesíti a képzést, a foglalkoztatást, a pszichoszociális és mentális fejlesztést. Ilyen komplex programot valósít meg a termelőiskolai modell, illetve ennek ikertestvére, a tranzitfoglalkoztatás. Ezek a modellek közel negyedszázada Magyarországon is elérhetők, hiszen az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, valamint európai uniós programok támogatásával magyar civil szervezetek kikísérletezték, összegyűjtötték és leírták a magyar modell lényegét.

A zalaegerszegi Első Magyar-Dán Termelő Iskola Alapítvány 23 éves tapasztalata, hogy a Dániából importált termelőiskolai modell alkalmas bármely korosztályú és összetételű hátrányos helyzetű célcsoport felzárkóztatására, valamint társadalmi és munkaerőpiaci (re)integrációjának hatékony segítésére.

A termelőiskoláról általában

A termelőiskolák a dán oktatási rendszerben is egy új, sajátos formát képviselnek, és bár iskolának nevezik őket, erőteljesen különböznek a hagyományos oktatási rendszertől. A termelőiskolák célja annak a nagy létszámú fiatalnak a felzárkóztatása, akik egészen különböző okok miatt nem szereztek, illetve nem is tudnak képesítéshez jutni, és a hagyományostól eltérő bánásmódot igényelnek.

Mint iskolaforma a termelőiskola a dán szabad iskolákkal rokon, ily módon a dán népművelési hagyományokban gyökerezik, amelyek a 19. század második felében bontakoztak ki.

homlokzatolo

E mögött a tradíció mögött N. F. S. Grundvig (1783−1872) püspök áll, aki szembeszáll a „fekete iskolával”, amelyik a könyvből tanult ismereteket helyezte előtérbe, illetve a „halál iskolájával”, ahol az örömök megölése dívik, és ahol csak látszólag élő emberek ténferegnek. Grundvig püspök a „nép” és az „élet iskoláját” pártolta: egy olyan iskolát, amely személyiségközpontú, az egyént egy sajátos nemzeti és történelmi összefüggésbe helyezi, amelybe minden egyén beleszületik.

A termelőiskolában azt tanítják a fiataloknak, hogy tanuljanak meg saját életükért felelősséget vállalni. Mert ha a tanulókról levesszük a felelősséget, akkor őket felelőtlenségre neveljük, hiszen felelősség csak azoknál alakulhat ki, akik felelősek is valamiért. Amikor a fiatal termel, terméket állít elő, amikor saját sorsával kapcsolatos döntést hoz – felelősségérzete és önbizalma erősödik. Ezáltal a termelőiskola valóságban is az élet iskolájává válik.

A termelőiskolák a gyakorlati munka és termelés alapján kínálnak képzési programokat. Az ajánlat elsősorban olyan 25 év alatti fiataloknak szól, akik ifjúsági oktatás keretében még nem végeztek tanulmányokat, és akiknek nincs közvetlen képesítésük, vagy akik lemorzsolódtak. Az ajánlat a tanulók egyéni fejlődésének erősítésére és az oktatási rendszeren belüli, valamint a munkaerőpiacon jelentkező lehetőségeik javítására szolgál, beleértve a rugalmas munkakörökben, védett munkakörökben stb. történő foglalkoztatást is. Az ajánlatokat azoknak a képesítéseknek az elérésére szervezik, melyek az ifjúsági szakképzéshez vezetnek. A termelőiskolai képzési program nappali képzés formájában szerveződik. A felvétel és a tanulmányok befejezése folyamatosan, a hallgatói igényeknek megfelelően történik. Minden egyes tanuló számára felvételkor fejlesztési tervet dolgoznak ki. A termelőiskolai program gyakorlati munkából, termelésből és az ehhez kapcsolódó elméleti képzésből tevődik össze.

A „népfőiskolák” szabályzataiban nem találunk precíz, részletes és konkrét programot. Ugyanígy nehéz konkrét tanrendet, módszert adni a termelőiskolák működéséhez, berendezéséhez. A  termelőiskolák munkamódszere nem új találmány. Sokkal inkább azon pedagógiai elvek és módszerek újra felfedezése, a mai társadalmi viszonyok közé való átültetése, új szervezeti keretek közötti vizsgája, amelyek különböző formákban és árnyalatokban már az ókorban is léteztek. A cél tehát a lehetőségek kitágítása az egyéni képességek mind jobb érvényesülése érdekében. Meg kell találni és meg kell mutatni azt az utat, amely a tanuló számára a legjárhatóbb, segíteni kell őt abban, hogy ezt az utat megtisztítsa, és szabaduljon egyéni és társadalmi korlátaitól.

Az elméleti képzésnek integrálódni kell a gyakorlati munkához. A program oktatási és szakképzési tanácsadást is tartalmaz. A termelőiskolai programok elsősorban az ifjúsági szakképzésen belüli területekhez kapcsolódnak. Azok a hallgatók, akiknek szükségük van rá, alapvető szakmai ismeretet erősítő képzést kapnak. Az oktatási program kiterjedhet rövid képzésekre magáncégeknél és állami vállalatoknál, kirándulásokra és cserelátogatásokra, korrepetálásra és egyéb, különleges pedagógiai támogatásra. A termelőiskolai program (legfeljebb 1/3-áig) magában foglalhat olyan oktatást, nevelést, sőt tanfolyamokat is, amelyeket az oktatási jogszabályoknak megfelelően alakítottak ki. A termelőiskolai képzésre alkalmas környezetben, az iskola tevékenységi terveinek megfelelő műhelyekben vagy létesítményekben kerül sor. A termelőiskola olyan feltételekkel árusíthatja termékeit, amelyek nem eredményeznek tisztességtelen versenyt a magánvállalkozók számára.

boltozo

A magyar termelőiskolai modell

A most 25 éves Első Magyar-Dán Termelő Iskola Alapítvány létrejöttét a 1990-es társadalmi-gazdasági rendszerváltás indukálta. Az átalakulással, a piacgazdaság kiépítésével együtt járó munkanélküliség az ifjúsági korosztályok jelentős csoportjait érintette hátrányosan. Különösen nehéz helyzetbe kerültek azok a fiatalok, akik valamilyen oknál fogva az általános iskolát sem fejezték be, illetve azok, akiknek volt ugyan befejezett alapfokú iskolai végzettségük, de hiányos ismereteik vagy szociális problémáik miatt a középfokú szakképző intézményekbe eleve be sem jutottak, vagy különböző okok (tanulmányi elégtelenség, magatartászavar, anyagi hátrányok stb.) onnan lemorzsolódtak. Ezek a fiatalok – szakmai képzettség hiányában – tartós foglalkoztatásra nem, vagy csak elvétve számíthatnak. Ugyanakkor tény, hogy azoknál a fiataloknál, akik nem kapnak ifjúkorban feladatot a társadalmi munkamegosztásban, nem tudnak kialakulni a munkához szükséges kulcsképességek, személyiségjegyek és munkakultúra. Mindez egy későbbi időszakban is nehezíti vagy teljesen lehetetlenné teszi ezen fiatalok munkába állítását, a jelentkező személyiségzavarokról és esetleges devianciáról nem is szólva.

Az alapítvány úttörő munkát végzett a dán modell magyarországi adaptálásában és az eltelt két és fél évtized során a magyar kulturális hagyományoknak megfelelő termelőiskolai komplex program kialakításában, amely magába foglalja

  • a célcsoport felkutatását;
  • közismereti és kommunikációs felzárkóztatását;
  • szakképzését;
  • lemorzsolódásának megakadályozását, pszichoszociális és mentális támogatását;
  • a munka világában igényelt kulcsképességek fejlesztését, munkaerőpiaci ismeretekkel történő felvértezését;
  • az elsődleges munkaerőpiacon történt elhelyezésüket;
  • utógondozásukat és munkában tartásukat.

A termelőiskolai komplex program minden résztvevő számára azt a szolgáltatást, támogatást nyújtja, amelyre szüksége van ahhoz, hogy szakmát szerezzen és tartósan munkahelyhez jusson. A differenciált szükségletekre épülő egyéni fejlesztési és szolgáltatási tervek ezt a célt szolgálják. Sajnos a magyarországi gyakorlatban gyakran tapasztalható volt, hogy egyes uniós pályázatok − fiskális megfontolásból – nem mindig tudták biztosítani a résztvevők valós szükségleteinek kielégítését. Ha a termelőiskolai komplex programból „költségcsökkentés” címén elhagyunk olyan elemeket, amelyekre szükség lenne, a program eredményessége romlik.

A magyarországi termelőiskolai komplex program több vonatkozásban különbözik a dán termelőiskolákétól, illetve a hazai tranzitfoglalkoztatási projektektől egyaránt.

A magyar modell szakmai (OKJ, illetve esetenként betanító) képzést is tartalmaz, mivel hazánkban erős a bizonyítványfetisizmus mind az egyének, mind a családok, mind a hivatalok szemléletében.

Bár a termelőiskolai és a tranzitfoglalkoztatási modell hasonló elemeket tartalmaz, mégis van egy lényeges különbség a kettő között. A tranzitfoglalkoztatási programokban a foglalkoztatás, illetve a szakmai gyakorlati képzés külső munkahelyi partnereknél történik, ahol mentorok segítik a résztvevők munkahelyi beilleszkedését. A termelőiskolai programokban mind a termelés, mind a foglalkoztatás és a gyakorlati képzés az iskola területén valósul meg. Ez biztosítja a termelőiskolák önépítő jellegét, melynek lényege, hogy a résztvevők az oktatókkal közösen újítanak fel épületeket, alakítják ki és bővítik a foglalkoztatás és képzés feltételrendszerét, biztosítják az intézmény működését vagy a szakmai képzéshez kapcsolódó termékgyártást, illetve szolgáltatásokat végeznek a lakókörnyezet számára.

szakacs

Ez a fajta foglalkoztatásképzés azon alulképzett, társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdő, motiválatlan munkanélküliek számára nyújt inkubátor-munkahelyet, ahol fokozatosan sajátíthatják el a munka világa által megkövetelt ismereteket, jártasságokat és készségeket, továbbá megszerezhetik a szükséges kulcsképességeket. Ezeket az egyéneket ahhoz, hogy egy valóságos munkahelyen is képesek legyenek helytállni, először meg kell tanítani az alapvető normákra és magatartási szabályokra (pontosság, fegyelem stb.), amelyek hiányában egyetlen munkahely sem fogadná őket.

A termelőiskolai komplex program és szakaszai

Mind a komplex program tartalma, mind a szakaszai a célcsoport szükségleteihez igazodva tetszés szerint bővíthetők. A lényeg az, hogy a résztvevők megkapják mindazon szolgáltatást, amelyek társadalmi és munkaerőpiaci felemelkedésükhöz elengedhetetlenek. Ha szükséges, több lépcsőben történhet a célcsoport fejlesztése: pl. közmunkások esetében ez célszerűnek látszik.

A program lépcsői

– közismereti, kommunikációs felzárkóztatás
– igazi pályaorientáció (szakmakipróbálás)
– pszichoszociális és mentális fejlesztés (életviteli tréning)
– szakmai alapozás (betanító képzés)
– felnőtt tanulási módszerek elsajátítása.
– OKJ szakmai képzés
– pszichoszociális és mentális fejlesztés
– munkaerőpiaci felkészítés
– munkába helyezés, utógondozás.
– szakma begyakorlása és készségszintre emelése
– pszichoszociális és mentális fejlesztés
– munkába helyezés, utógondozás, munkában tartás.

Ezzel a módszerrel még a legnagyobb hátrányokkal induló egyének is sikerrel juttathatók be az elsődleges munkaerőpiacra. Ehhez arra van szükség, hogy a jelenlegi „nagyüzemi”, gyakran „fiskális” szemlélet által vezérelt módszereket igazi kézműves módszerekkel váltsuk fel. A legfontosabb, hogy részletes életútelemzést követően a komplex program minden résztvevőjének 1−3 évre szóló egyéni fejlesztési terv készüljön, amelyben az egyén valós szükségleteire alapozva vannak megtervezve a segítés-támogatás időbeni tennivalói, majd ezt követően ezeket a terveket „aprópénzre” kell váltani.

A termelőiskolai foglalkoztatási-képzési komplex program tartalma

– tanulási technikák elsajátítása
– közismereti alapok megerősítése (8. osztály befejezése)
– betanított szakmai képzés
– OKJ szakmai képzés
– digitális írástudás elsajátítása
– Életviteli tréning
– roma népismeret
– értékteremtés
– közintézmények felújítása
– lakossági szolgáltatás
– intézményműködtetés
– képzés gyakorlati oldala
– kereseti lehetőség a résztvevőknek
– sikerélmény a résztvevőknek
– pozitív életvitel kialakítása
– lemorzsolódás megelőzése
– munkaerőpiacon igényelt kulcsképességek fejlesztése
– álláskeresési technikák elsajátítása
– munkába helyezés
– munkában tartás, utógondozás

A magyar termelőiskolai modell eredményei

A közel 25 éves tevékenység igazolta a termelőiskolai modell létjogosultságát és annak pedagógiai kiindulópontját.

„Senkinek nem lehet megtanítani semmit, ha ő ezt nem akarja”. A termelőiskola személyzete ezért folyamatosan arra törekszik, hogy az egyéni bánásmód elvének alkalmazásával vonzó, családias légkör megteremtésével, az egyéni gondok és problémák megoldásának segítségével megnyerje a programok résztvevőit az együttműködésre. Ennek során megerősítjük önbizalmukat, felkeltjük a tanulás és a szakma szerzés belső igényét, továbbá a napi rendszeres munkavégzéssel sikerélményhez juttatjuk azokat az egyéneket, akiket korábban csak sorozatos kudarcok értek.

A napi munkavégzés egyben a képzés fontos eleme is, hiszen „aki dolgozik, az tanul is valamit”. A dán pedagógusok ezt a nagymama törvényének is nevezik.

A magyar pedagógiában teljesen újszerű elv az is, hogy a tanár vagy oktató nem vállalhat teljes felelősséget a tanóra egészéért, mert azzal felelőtlenségre nevelné tanítványait. A tanórák és foglalkozások eredményességéért az oktató és a hallgató együtt felel.

komuves-2

Az oktató feladata a tanulás feltételeinek biztosítása, a jelentkező akadályok elhárítása, a tanuló feladata a tanulás, a gyakorlás. Az utóbbi azt jelenti, hogy a tanulónak joga van többször hibázni, és addig gyakorolni, amíg a munka tökéletes nem lesz. Sajnos ennek anyagi vonzatait a pályázatokban alig, vagy egyáltalában nem lehet érvényesíteni.

A negyedszázados tevékenység igazolta, hogy az alulképzett és motivációhiányos, hátrányos helyzetű, társadalmi beilleszkedéssel küzdő munkanélküli egyének felzárkóztatásához és képzéséhez külön intézményekre, olyan komplex programokra van szükség, amelyek magukban foglalják a foglalkoztatást, a képzést és a résztvevők mentális fejlesztését egyaránt. A hazánk lakosságának a felét kitevő Dániában száznál is több termelőiskola működik, nálunk a számuk nem éri el a tízet. (A cikk szerzője a zalaegerszegin túl csak a pécsi termelőiskolát ismeri.) Ezen egyének több okból sem vihetők vissza a hagyományos iskolarendszerbe. Részben mert képzésük, nevelésük a hagyományostól eltérő pedagógiai módszereket, nagyobb pedagógusi tűrőképességet, a célcsoporttal szembeni nagyobb toleranciát és empátiát igényel. Részben azért sem, mert kudarcaikat a korábbi intézményekben élték meg.

Emellett a hagyományos iskolák pedagógusainak egy része is idegenkedik tőlük, túlzott előítéleteik vannak velük szemben. Arról nem is szólva, hogy ezek a fiatalok magatartászavaraikkal rombolnák a teljesítménycentrikus hagyományos iskola fegyelmét és követelményrendszerét.

A termelőiskolai modell innovatív módon alkalmazkodott a munkaerőpiaci és pályázati feltételekhez. A modell legfontosabb pedagógiai elemeit megtartva a célcsoport bővült az idősebb korúakkal (50 év felettiekkel), a tartós munkanélküliekkel, a gyedről visszatérőkkel stb.

komuves3

Az Első Magyar-Dán Termelő Iskola Alapítvány negyedszázados tapasztalata, hogy a termelőiskolai komplex program alkalmas bármely életkorú és összetételű, hátrányos helyzetű célcsoport felzárkóztatására. A 23 befejezett képzési év alatt 1926 fő többszörösen hátrányos helyzetű munkanélküli vett részt a különböző programokban, 221 fő szerzett alapfokú iskolai bizonyítványt, 148 fő betanított és 1259 fő országos érvényű szakmai bizonyítványt. A komplex képzési-foglakoztatási programokból kilépők 93 százaléka tudta megszerezni az országos érvényű szakmai bizonyítványt, 80-85 százaléka volt képes az elsődleges munkaerőpiacon tartósan elhelyezkedni és minimum 6 hónapos foglalkoztatási kötelezettséget teljesíteni.

A közel negyedszázados tevékenység bizonyította a termelőiskolai modell újszerű elemeinek életképességét:

  • az iskola önmagát építi, hiszen a résztvevők a gyakorlati képzés keretében újítják fel a 250 éves műemlékjellegű épületet, teremtik meg és bővítik a képzés-foglalkoztatás feltételeit;
  • termelve tanít, a résztvevők mindennap értéket állítanak elő;
  • a termelőiskola vállalkozó és foglalkoztató intézmény, a résztvevők a termelőiskola dolgozói;
  • a termelőiskola program rugalmas és egyénre szabott;
  • a termelőiskola szimbiózisban él környezetével, termékeit és szolgáltatásait a környezetben (piac) értékesíti;
  • hagyományostól eltérő pedagógiai légkört teremt, amelynek kiindulópontja, hogy „senkinek nem lehet megtanítani semmit, ha ő nem akarja”, illetve filozófiája: „Aki dolgozik, az tanul is valamit.”
Previous Image
Next Image

info heading

info content


 

A termelőiskola jövője

Az Első Magyar-Dán Termelő Iskola Alapítvány két és fél évtizedes tapasztalatai igazolják, hogy a termelőiskolai modell alkalmas

  • az alulképzett, szakképzetlen, vagy elavult szakképesítéssel rendelkező, társadalmi illetve munkaerő piaci beilleszkedési zavarokkal küzdő munkanélküliek felzárkóztatására.
  • a duális képzés lebonyolítására is, amennyiben sikerül folyamatossá tenni a „gyakorlóműhelyek” termelését és szolgáltatásait. Ehhez viszont szükség van a folyamatos, több évre szóló pályázati rendszer kialakítására.
  • alkalmas lehet az ifjúság munkanélküliségének mérséklésére, úgynevezett szakmabegyakorló foglalkoztatására, valamint referencia és munkahely nyújtására a középfokú és a felsőfokú végzettségűek számára egyaránt.

A modell eredményei csak akkor érvényesülnek, ha a tevékenység folyamatossá válik, és sikerül stabilizálni az intézmények szakembergárdáját. Utcáról toborzott, alkalmi teamekkel ugyanis nem lehet eredményes szakmai munkát végezni.

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.