Az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában a közvélemény-kutatásokról és alkalmazhatóságukról volt szó. Mi a jobb, ha személyesen, telefonon vagy online gyűjtik a válaszokat? Illetve milyen gyorsan változik a köz véleménye? Ezekre kerestük a választ a szakma ismert szakértőjével, Závecz Tiborral.
Fekete-Győr Andrással, a Momentum elnökével Pogátsa Zoltán arról beszélgetett, hogy milyen párt a Momentum. Az apropót az adta, hogy a Momentum sokáig nem határozta meg saját politikai identitását, amit azzal indokolt, hogy a bal-jobb séma mára idejétmúlttá vált és ezért túl kívánnak lépni rajta.
A Friedrich Ebert Stiftung Budapest, a Policy Solutions elemző intézet és az Új Egyenlőség magazin közbeszélgetések sorozatának októberi témája a magyarországi nem-szavazók társadalmi összetétele és motivációja volt.
Nem sokat tudunk róla, hogy a társadalom az Orbán-kormány hatalomban töltött évei után mit gondol a magyar demokrácia állapotáról, érzékeli-e, hogy a működése betegeskedik, ami a rendszerszintű jellemzések alapján logikus lehetne. Vajon mi a mai magyar demokrácia minőségéről alkotott választói vélekedés?
Ön baloldali? Jobboldali? A nyitott társadalom támogatója? Vagy az ellenkezője? Hol áll a politikai értékrendek koordináta-rendszerében? Az Új Egyenlőség tesztje pár kérdésen keresztül megmutatja, hogy Ön miben hasonlít és miben különbözik az átlag magyar választó gazdasági és társadalmi értékrendjétől.
A Fidesz egy szinte kizárólag félelemre alapuló kampánnyal nyerte meg a parlamenti választásokat, ami magyarázatot kíván. A Friedrich Ebert Stiftung „A félelem megöli a lelket” című konferenciáján több kutatás vezetői ismertették a magyar társadalom negatív érzelmeivel kapcsolatos következtetéseiket.
A rendszerváltás óta először 2018-ban történt meg, hogy egy politikai erő tisztán az emberekben élő félelmekre építve kampányolt, és meg is nyerte az országgyűlési választást. Pedig a magyar politika kimondatlan alapszabálya volt, hogy szociális ígéretek nélkül nem lehet a többség bizalmát elnyerni.
A választások után a baloldal a korábbinál is mélyebb válságba került. Megkérdőjeleződtek az ellenzék politikai stratégiái, szervezetépítési erőfeszítései, sőt politikai vezetőinek rátermettsége is. Ezért a legfontosabb, hogy tények és adatok elemzésén alapuljanak a jövőt megalapozó stratégiák.
Kétrészes elemzésünkben bemutatjuk, hogy a 2010 utáni világban kik a baloldali egyetemisták és főiskolások Magyarországon, és milyen tulajdonságok jellemzik őket. Az első részben azt vizsgáljuk, hogy milyen háttérből érkeznek, mennyire érdeklődnek a politika iránt, és milyen aktívak közéleti kérdésekben a különböző pártok támogatói egymáshoz képest.
Kétrészes elemzésünkben bemutatjuk, hogy a 2010 utáni világban kik a baloldali egyetemisták és főiskolások Magyarországon, és milyen tulajdonságok jellemzik őket. A második részből kiderül, hogyan helyezkednek el attitűd- és értékvilágbeli kérdésekben, illetve hogy az értékrendet tekintve milyen változások történtek az egyes pártok szavazótáborában.