A félelemfaktorokat a mindennapi, a jövőtől és a kiszolgáltatottságtól való félelmek szerint csoportosítottuk. A kutatás a dolgozók szélesen értelmezett körét érintette. Aki úgy tartotta magáról, hogy dolgozik, és ezért fizetést kap, még ha ez valójában valamilyen kényszervállalkozó lét is, akkor is bevontuk a vizsgált célcsoportba. Az is kiderült, hogy melyik a legerősebb félelem.
A Policy Agenda 2018-ban is közzétette létminimum, társadalmi minimum számítást. Bemutatják, hogy hol tart vizsgálataik alapján a magyar társadalom, milyen következményei vannak a legkisebb keresetűek béremelésének.
A közmunkáról mindenkinek van véleménye, de még a pártok sem mernek határozott alternatívát mondani helyette. Az olyan politikai mondások, hogy „a nem értékteremtő közmunka helyett majd a szociális szövetkezetek fogják megsegíteni”, nem túl erősek és hihetőek. De miért ilyen a rendszer, és mi mást kellene tenni ezzel szemben?
Magyarországon a létminimum értéke (2015) 88 016 forint, a nettó minimálbér (2015) 68 775 forint és a nettó közmunkabér (2015) 51 847 forint. A legutolsó adat olyan kevéske pénzről szól, amely az emberek orrát éppen csak a felszín felett tartja. Feljebb lehet-e emelkedni innen?