Milyen szerepe van az élsportnak és a szabadidősportnak a társadalomban? Miért teljesítettek kiemelkedően jól az élsportolók a szocializmusban? Megéri-e olimpiát rendezni? Miért nem sportolnak a magyarok, és mit kell tenni, hogy javuljon a helyzet? Stúdiónk vendége Dr. Paár Dávid egyetemi docens, sportközgazdász volt.

– Magyarország még mindig sportnemzetnek számít,  élsportban nemzetközi összehasonlításban GDP- és lakosságarányosan erején felül teljesít, a tendencia azonban ma már lefelé mutat. A jó teljesítmény részben még a szocializmus öröksége, ahol a sport felülfinanszírozásával, a sportolók privilegizálásával sikerült nagyszerű eredményeket elérni, de ez annak idején a rendszer igazolását, végső soron a valóság elfedését szolgálta.

– Egy olimpia rendezése felhúzó hatású lehet, a tények ugyanakkor azt bizonyítják, hogy a presztízsesemények gazdaságilag veszteségesek. Nem csak a konkrét esemény, hanem a gazdasági környezetre gyakorolt hatásával  együtt is (több turista, stb.).  Rentábilisan csak kisebb eseményeket lehet szervezni, ez Magyarországon is a virágkorát éli.

Nem igaz, hogy a sikeres élsportolók népszerűbbé tennék a szabadidősportot. Világszinten a századik helynél is rosszabbul állunk szabadidősport terén, aminek súlyos egészségügyi következményei vannak.  A magyarok egészségi állapota nem a hozzánk hasonlóan fejlett visegrádi országok szintjén van, hanem a nálunk fejletlenebb balkáni országokén. Jellemzőek az elhízás, a keringési rendellenességek, a szívproblémák.

Miért nem sportolnak a magyarok? Ennek három legfontosabb oka a jövedelmi helyzet, a szabadidő hiánya és a nem megfelelő infrastruktúra, egyszerűbben fogalmazva: a magyarok 60-70 százaléka azért nem mozog soha vagy havonta csak 1-2 alkalommal, mert nincs rá pénze, nincs ideje, és mert nincs a közelben olyan hely, ahol ezt megtehetné.

– A magyar társadalom egészségi állapotának osztályegyenlőtlensége visszaköszön a szabadidősportban is. Az egészségügy nem költség, hanem beruházás – hangzott el egy korábbi stúdióbeszélgetésben. Az átlag magyarok egészségi állapota azért van Románia és Bulgária szintjén, mert fele annyit költünk egészségügyre, mint kellene. A sport és az egészség szoros kapcsolatát ismerve megérné tehát a szabadidősportot támogató infrastruktúrába invesztálni, uszodákat, szabadtéri sportpályákat létesíteni – felmérések szerint ugyanis ezek a legnépszerűbbek. Vannak ugyanakkor előremutató kezdeményezések is, ilyen például a heti öt testnevelésóra, ennek a feltételeit azonban meg kell teremteni.

– Míg a családok számára a sportolás luxus (a háztartásoknak csak 17-18 százaléka ad ki pénzt erre a célra), Magyarország százmilliárdokat költ az élsport támogatására, létesítmények építésére, sőt – az eredeti szándék ellenére – a tao-támogatások egy része is az élsport finanszírozására fordítódik. Nyugat-Európában jellemzően közvetve vagy közvetlenül a szurkolók tartják el a csapatokat a világszerte legnépszerűbbnek számító látványsportágakban, a labdarúgásban, Magyarországon viszont ez nagyrészt közösségi forrásokból történik.

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.