A sajtószabadságról, a szabad, de nem független sajtóról és a szabad újságírásról beszélgettek a Városházi esték közéleti sorozat júniusi rendezvényének vendégei. Horváth Gáborral, a Népszava főszerkesztőjével és Rózsa Péterrel, a Klubrádió főszerkesztő-helyettesével Kóródi Mária, az Új Egyenlőség kuratóriumának elnöke beszélgetett.
 
 
Mindkét vezető újságíró egyetértett abban, hogy ma Magyarországon a sajtó még szabad ugyan, de már biztosan nem független, hiszen nem az marad talpon, aki jó újságot, rádiót csinál, hanem, akit engednek. A többieket pedig ilyen-olyan módon rendre ellehetetlenítik. A hirdetési piac a kormány kezében van, a hirdetők, hirdetési ügynökségek pedig nagyon óvatosak, és nagyon figyelnek arra, nehogy véletlenül szembe kerüljenek a kormánnyal. A cégek egyszerűen félnek a Fidesz retorziójától, pedig semmiből nem állna annak a néhány nagy, Magyarországon működő multinak gesztusként „csöpögtetni” valamennyi hirdetést néhány független, demokrata orgánumba. De inkább lemondanak erről a jelentős piaci szegmensről. A Népszava körülbelül 22 ezres példányszámban jelenik meg, a Budapest 60 kilométeres körzetében elérhető Klubrádió pedig félmillió hallgatót ér el – cserébe a kormánytól remélt megrendelésekért.
 
A sajtó nemcsak a piaci viszonyok lerombolása, megszűnése miatt nem lehet független, hanem azért sem, mert a párhuzamos világban élő, hamis propagandával elbutított tömegek Magyarországán ma már egyszerűen nem lehet szakmai mércével elfogadható színvonalú újságírást művelni, egyik oldalon sem – jelentette ki Rózsa Péter. A kormány agresszív nyomulásával szemben ugyanis a demokrata gondolkodású sajtó munkatársai nem tudnak mást tenni, mint hasonló hangon visszavágni, ami törvényszerűen meghatározza a teljesítményüket is, és mindannyian beleragadunk ebbe a sártengerbe – hangsúlyozta a szakember. Az ellenzéki sajtó folyamatosan reaktív kommunikációra kényszerül, a még pislákoló proaktív újságírásnak (oknyomozó portálok) pedig alig van hatása, a leleplezéseknek nem lesz semmilyen következménye, ha pedig igen, az is csak azért lehet, mert a másik oldalról egyszerűen „elengedtek” valakit.
 
Kétségtelen, hogy a kormány a hirdetésekkel hozzájárul ahhoz, hogy a Népszava életben maradjon, és az újságíróknak legyen fizetése a hónap végén, ami minden bizonnyal egy alku része, és aláássa valamennyire a lap hitelességét, nem véletlen, hogy ez egy komoly erkölcsi dilemma és folyamatos vitatéma is a szerkesztőségben – mondta Horváth Gábor, aki ugyanakkor úgy érzi, a Népszava viharos történetét látva ez még elfogadható áldozat lehet. A főszerkesztő hangsúlyozta azt is, az újság soha nem tett még tartalmi engedményt azért, hogy megjelenjék egy ilyen hirdetés. Nincs egyszerű helyzetben egyébként a Klubrádió sem, amelynek közösségi rádióként nem kell ugyan frekvenciadíjat fizetnie, de bevételi lehetősége a hirdetési piacon nincs,  ezért a közönségnek kellene eltartania.

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.