Szinte nem telik el úgy nap, hogy ne hallanánk valamit a bitcoinról, de vajon értjük-e pontosan, hogy mi is ez? Hogyan működik? Pusztán technológiai kérdés, vagy vannak fontos társadalmi vetületei is? Milyen hatással van a pénzügyi rendszerre? Mit jelent, hogy független? Mi az a blockchain, és mire lehet használni? Mi történik, ha „vége” lesz a bitcoinnak? Az Új Egyenlőség Közbeszélgetések sorozatának újabb állomásán ezekről a kérdésekről beszélget Dojcsák Dániel és Mogyorósi Attila tech szakértőkkel Joób Márk és Pogátsa Zoltán közgazdász.

  • A bitcoin (és más kriptovaluták) nem pusztán egy technológiai értelemben vett innováció, de a társadalmi folyamatokra, egyenlőtlenségekre is kihatható újítás, ezért fontos a pontos megértésük.
  • 2008-ban Satoshi Nakamoto publikálja azt a cikkét, amiben részletesen leírja a 2009 januárjában kibocsátott nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, a bitcoin, működését, aminek a három legfontosabb jellemzője, hogy:
    • decentralizált hálózat, azaz senki sem „bocsátja ki”; a hálózat résztvevői (a bányászok) számítástechnikai kapacitást adnak bérbe a hálózatnak, amiért cserébe bitcoinnal jutalmazódnak egy előre meghatározott algoritmus szerint. Eszerint 2140-re fog megjelenni – egyre lassuló ütemben – az a 21 millió bitcoin, ami valaha elérhető lesz;
    • transzparens, nyitott kódolású, bárki hozzáférhet;
    • peer-to-peer, azaz nincs harmadik közvetítő fél, minden tranzakció digitálisan és közvetlenül a két érintett fél közt zajlik.
  • A blockchain (magyarul blokklánc) egy elosztott adatbázis, amely egy folyamatosan növekvő, adatblokkokból álló listát tart nyilván, a hamisítást és módosítást kizáró módon. A blockchaint a bitcoin legfőbb technológiai újításának tartják, amely nyilvános főkönyvként működik, és rögzíti az összes bitcoin-tranzakciót. A jövőben várható, hogy a blockchain-technológiát számos más területen is használni fogják.
  • Gyakran hallani, hogy a bitcoin egy anonim rendszer, ez nem teljes igaz, inkább pseudonimitásról beszélhetünk, hiszen az adatbázisban a tranzakció résztvevőink nyilvános kulcsa bárki számára szabadon elérhető. Ha tehát sikerül beazonosítani, hogy kihez tartozik az adott nyilvános kulcs, akkor a felhasználó összes tranzakcióját vissza lehet fejteni.
  • Nem pusztán technológiáról van szó, hanem egy hozzá tartozó társadalomfilozófiáról is. A libertariánus filozófiához köthető. Az állam szerepét szeretné minél jobban minimalizálni a peer-to-peer felépítésen és a központi irányítás hiányán keresztül, megakadályozva, hogy bármilyen hatóság a forgalomban levő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyásolja, ellehetetlenítve a manipulációt és az infláció gerjesztését.
  • Bár első pillantásra nagy ugrásnak tűnik az állami jegybankoktól, de ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg a világban forgalomban lévő pénznek 90%-a nem az állam által teremtett pénz (hanem magán kereskedelmi bankok által generált digitális pénz), akkor ez nem is tűnik akkora változásnak.
  • Attól nem kell jelenleg tartani, hogy ha a bitcoin bedől, akkor magával rántja a világgazdaságot, mert méreteiből adódóan nem elég szignifikáns ahhoz, hogy világválságot generáljon.
  • A pénz alapvetően hármas funkciót lát el: csereeszköz, értékmérő eszköz és felhalmozási eszköz. Jelenleg a bitcoin ezek közül csak az utóbbira használható hatékonyan.
  • A pénzkibocsátás nem csupán technikai, hanem politikai kérdés is. Értékválasztási kérdések állnak a háttérben, amelyeket a technológia nem fog tudni megoldani.
  • Alapvető probléma a bitcoinnál, hogy nem volna képes helyettesíteni a nemzeti valutákat, hiszen 21 milliónál fixálták a maximumot, de a gazdaság csak úgy tud növekedni, ha a pénzmennyiség párhuzamosan növekszik.

Összefoglaló: Benczi Melinda

Kapcsolódó írások