A Fidesz és az EPP viszonya: érdek- és nem értékközösség
POLITIKA

A Fidesz és az EPP viszonya: érdek- és nem értékközösség

Az Európa-párti erők egyre bátrabbak. A Brexit utáni sokkot követően sem a holland, sem a francia választásokon nem törtek át a populista, jobboldali erők, és Németországban is egyre gyengül az AfD, mindinkább felvállalt, valódi politikai álláspont a pro-európaiság. A Fidesz számára az most a kérdés, hogy ha a Néppárton belül e trend erősödik meg, akkor mihez kezd.

Nem kell nemzeti minimum – recenzió
MUTATÓ

Nem kell nemzeti minimum – recenzió

A “Nem kell nemzeti minimum” című könyv valójában nem azt bizonyítja, hogy nincs nemzeti minimum, hanem azt, hogy ez többnyire csak a társadalmi szereplők harcának eredőjeként tud kialakulni és nem előzetes megállapodás útján. A szerző valójában nem a nemzeti minimum tényét tagadja, hanem azt, hogy az kialakítható lenne konszenzusos, idillikusan békés úton.

Szputnyiksokk után: uniós célok és a magyar oktatás helyzete
POLITIKA

Szputnyiksokk után: uniós célok és a magyar oktatás helyzete

Noha az élethosszig tartó és az életet átfogó tanulás korszakát éljük, de a munkavállalásban még mindig a legfontosabbnak tűnik a végzettség. Érdemes az iskolázottság adatait a munkaerő-piaci mutatókkal összevetni. Egyértelműnek tűnik, hogy a magyar oktatás szputnyiksokkja, a 2016-os PISA felmérések után komolyabb beavatkozások és reformok szükségesek.

Lehet-e jó közösségi közlekedés magasabb bérek nélkül?
TÁRSADALOM

Lehet-e jó közösségi közlekedés magasabb bérek nélkül?

Nincs társadalmi egyenlőség, ha a mobilitás (nem csak társadalmi értelemben) privilégiumokhoz kötött. Például, ha nincsen jól működő közösségi közlekedés, akkor csak az autótulajdonosok tudnak könnyebben munkába járni. Vajon a munkavállalók szempontból mennyit számít a közösségi közlekedés helyzete? A BKV példája megmutatja.