Szabad-e sztrájkolni Magyarországon?
GAZDASÁG, TÁRSADALOM

Szabad-e sztrájkolni Magyarországon?

Ha nincs munkavállalói érdekvédelem, akkor nő a kiszolgáltatottság. Az érdekvédelem alapköve a sztrájkhoz való jog. Ha ez sérül, ahogy Magyarországon is, akkor szintén növekszik a kiszolgáltatottság. A sztrájkjog megerősítése a baloldali politika sarokköve kell, hogy legyen. A szerző egy most megjelent könyv kapcsán mutatja be a mai helyzetet, lehetőségeket és változtatási irányokat.

Egyenlőtlenség és Brexit? Igen, van összefüggés
POLITIKA, Szerkesztői gondolatok, VIDEÓK

Egyenlőtlenség és Brexit? Igen, van összefüggés 

A brit EU-tagságról rendeztett referendumról a tudósítások egy része azt emelte ki, hogy a Brexit érdekében folytatott félrevezető kampány miatt a polgárok jelentős tömegei nem voltak képesek felmérni, hogy az unióból való távozással mennyit veszíthet az ország. Nem téved, aki úgy érzi, hogy más is van a népszavazás nem várt végeredménye mögött.

Wolfgang Streeck: Buying time. Kapitalizmus adósságból
GAZDASÁG

Wolfgang Streeck: Buying time. Kapitalizmus adósságból

Alapvető jelentőségű politikai gazdaságtani munkát jelentetett meg Wolfgang Streeck 2014-ben, „Buying Time” címmel a Verso Books kiadónál. Az ismert német gazdaságszociológus a lengyel Michal Kalecki munkásságából indul ki. A lengyel társadalomtudós keynesiánus gazdaságfilozófiaként ismert elgondolásokat fogalmazott meg Keynes előtt, ám vesztére lengyelül.

Milyen rendszer volt a kommunizmus?
GAZDASÁG, TÁRSADALOM

Milyen rendszer volt a kommunizmus?

Három kulcsfontosságú jellemzője volt minden olyan társadalomnak/gazdaságnak, amelyik a 20. században magát szocialistának/kommunistának vallotta.Egy magát marxizmus-leninizmussal legitimáló párt politikai monopóliuma; a termelőeszközök (tőke) magántulajdonának tilalma, annak állami (szövetkezeti?) tulajdonlása; A gazdaság bürokratikus (tehát nem piaci) koordinációja.

Hogyan győzték le a szakszervezetek a kormányt?
GAZDASÁG, TÁRSADALOM

Hogyan győzték le a szakszervezetek a kormányt?

A szakszervezetek egy működő társadalmi modellben a munkavállalói érdekek könyörtelen képviselői. Sokan lenézik őket a magyar viszonyok között, pedig a most megkötött bérmegállapodás azt mutatja, hogy van mozgásterük és erejük. Ez az elemzés többek között azt vizsgálja, hogy az országos bérmegállapodás siker-e vagy kudarc. Ki járt jól, és ki, mit kényszerített ki?

Magyarország jobban teljesít
TÁRSADALOM

Magyarország jobban teljesít 

A rendszerváltás után a magyarok jobban teljesítettek és sokkal jobban teljesítenek ma is, mint Európa legtöbb népe. Hogyan csinálták? Mi a titkuk? Mi a magyar gazdasági csoda receptje? Ez a korábban elmaradott, hányattatott történelmű ország hogyan vált nem csak a kelet-európai térség éllovasává, hanem globális szinten is minta értékű országgá?

Mi foglalkoztatja a baloldalt Európában?
POLITIKA

Mi foglalkoztatja a baloldalt Európában?

A szerző egy stockholmi konferencia tapasztalatai alapján ad áttekintést az európai szociáldemokráciát foglakoztató aktuális kérdésekről. Így arról, hogy a mai választói törésvonal milyen kihívás a nyugat- és a kelet-európai szocdem pártok számára. A baloldalt hagyományosan domináló pártok mellett számos helyen nagy erővel jelennek meg alternatív baloldali és liberális pártok is.

A homokóra közepe – a szűkülő középosztály nyomában 2.
TÁRSADALOM

A homokóra közepe – a szűkülő középosztály nyomában 2.

A széles és erős középosztály megteremtése közös vágyunk, szorosan kapcsolódik a rendszerváltás reményteli korszakához. Mit mondhatunk a mai magyar középosztályról? Széles, erős, stabil? Vagy éppen ellenkezőleg: szűkös, gyenge, netán még vékonyodik is? Mit tehetünk, ha közép- vagy hosszú távon mégiscsak széles és erős középosztályt szeretnénk látni Magyarországon?

A rendszerváltás kudarca, hogy nincs felzárkózás
Szerkesztői gondolatok, TÁRSADALOM, VIDEÓK

A rendszerváltás kudarca, hogy nincs felzárkózás 

Giovanni Arrighi (A fejlődés illúziója) szerint ha hosszabb, négy-öt évtizedes időszakokat vizsgálunk, a tartós felemelkedés és a tartós lecsúszás egyaránt meglehetősen ritkának bizonyul a világgazdaság egészét tekintve. Minden, amit tehetünk, hogy reálisan felmérjük helyzetünk, és keressük egy igazságosabb és egyenlőbb társadalom kialakulásának esélyeit.

A Piketty-jelenség I. – Thomas Piketty „Tőke a Huszonegyedik Században”
GAZDASÁG

A Piketty-jelenség I. – Thomas Piketty „Tőke a Huszonegyedik Században”

Thomas Piketty francia közgazdász elhíresült könyvében azt üzeni, hogy Marxnak a maga korában igaza volt. Valóban megfigyelhette a kizsákmányolás fokozódását, hiszen a legfejlettebb országokban a tőke részesedése a megtermelt jövedelemből folyamatosan nőtt. De nem lehetett tanúja, hogy e folyamat a huszadik században az ellentétébe fordult, majd az a trend is véget ért.