Az önkormányzati választások váratlanul és jelentős módon átalakították a belpolitikai erőviszonyokat. Legalábbis az ország egyik részében. Az Új Egyenlőség podcast két adásban is foglalkozik azzal, hogy mi az oka településtípusonként ennek a különbségnek. A második részben Bíró-Nagy András, Kiss Ambrus és Lakner Zoltán beszélgetett a kistelepülések politikai térképéről.

A 2019-es európai parlamenti választás eredményei településtípusos bontásban már egyértelművé tették, hogy az ország végletesen megosztott politikai szempontból. Miközben a fővárosban a kormánypártoknak 41%-os támogatottsága volt, addig a falvakban 61%. Egyetlen választáson sem volt ekkora különbség ebben a metszetben.

Az Új Egyenlőség podcast két adásban mutatja meg a különbségeket, és felvázolja az ellentétes hatásokat, stratégiákat. A beszélgetés második részében a kistelepülések Magyarországáról, és annak politikai térképéről volt szó. 20 ezer fő alatti településeken él a választók több, mint fele. A Fidesz stabilan őrzi 60%-os szavazati arányát ezeken a településeken. Ez pedig azt vetíti előre, hogy egy országgyűlési választási szituációban továbbra is a Fidesz-KDNP-nél lenne a mandátumok abszolút többsége. Arról nem is beszélve, hogy pont a 20 ezer fő alatti településeken lenne a legnehezebb az ellenzéki pártok teljes összefogását megvalósítani.

A politikai pártok előtt a kistelepülések Magyarországának meghódításához két út áll. Az egyik szerint a nagyvárosok politikai klímájának változása lecsorog a kistelepülésekre is, és ott is előretör az ellenzék. A beszélgetés résztvevői szerint ez egyértelműen olyan út, amely valójában nem vezet sikerre. A politikai olló éppen nyílik a településtípusok között, azaz a kormánypárt is tudja, hogy a vidéki, kistelepülési szavazóbázis számára a kulcs. Nem véletlen, hogy a választások után bejelentették, hogy a Modern falu programra újabb forrásokat csoportosítanak át.

Az ellenzéki pártoknak az egyedüli járható útnak az tűnik, ha a politikai napirendjüket úgy alakítják, hogy az találkozzon a kistelepüléseken élők problématérképével. Ebből a szempontból van egy hitelességi deficitjük is. Hiába beszélnek az ellenzéki pártok arról, hogy mi a gond az egészségüggyel, ha a választók nem hiszik el nekik, hogy képesek érdemben változtatni azon.

A Policy Solutions korábbi felmérései azt mutatták, hogy a Fidesznek a legmagasabb a hitelességi indexe a közpolitikák, a mindennapok problémái terén. Az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknak, főleg középvárosi szinten az a feladatuk, hogy megmutassák, milyen az „ellenzéki jó kormányzás”. Azaz a település vonzáskörzetében élők lássák, hogy ha önkormányzati szinten változást tud elérni egy új vezetés, akkor ez megvalósulhat országos szinten is.

Ezért az ellenzéki pártok számára a kistelepülések Magyarországán két feladat rajzolódott ki a beszélgetés végére. Egyrészt országosan is alakítsanak a politikai napirendjükön, másrészt helyi szinten éljenek azzal az elvárással az új vezetők felé, hogy érezzék feladatuknak a településükhöz kapcsolódó kistelepülések politikai véleményformálását.

Címfotó: Szalmás Péter – Népszava

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.