Kelet-Közép-Európa egyetlen országa sem kapott eddig lehetőséget a nyári olimpiai játékok megrendezésére. Magyarország az aranyérmeket tekintve a nyári játékok történetének tíz legeredményesebb nemzete közé tartozik, és az egy főre eső érmek számát vizsgálva is előkelő helyen áll, ugyanakkor az egyetlen a legeredményesebb tíz ország közül, amely még nem adott otthont nyári olimpiának.

Az olimpia Magyarország legnagyobb nemzetközi eseménye és projektje lehet. Egy ilyen gigavállalkozás kimenete tele van bizonytalanságokkal és veszélyekkel, a korábbi rendezési tapasztalatok szerint a három hét dicsőség üldözése egy nem eléggé felkészül ország gazdaságát akár hosszú időre negatív spirálba lökheti. Ugyanakkor egy ilyen óriási kihívásnak való eredményes megfelelés pozitív hatást is kiválthat, fellendítheti a gazdaságot és szorosabbra fűzheti a nemzeti összetartozás érzését. Megnyerheti-e Budapest az olimpiai játékok rendezési jogát? Képes-e megrendezni egy ilyen léptékű globális sporteseményt? Milyen előnyökre és kockázatokra számíthat Budapest és egész Magyarország?

A Mathias Corvinus Collegium vitaestjén erről fejtette ki véleményét: Mihók Attila, a Budapest 2024 Kft. vezérigazgatója (2016. október 14-től) és Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense, az Új Egyenlőség főszerkesztője. A beszélgetést György László közgazdász, a BME egyetemi adjunktusa, a Századvég vezető közgazdásza vezette.

 

 

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.