A feminizmusról leggyakrabban mint mozgalomról hallunk: a nemek közötti egyenlőtlenségek leírásán és magyarázatán túl az igazi célja a nemek közti egyenlőtlenségek és igazságtalanságok megszüntetése. A feminizmus egyben eszköz is, amely segít értelmezni az igazságtalanságokat és egyenlőtlenségeket, a sérelmekből fakadó felháborodást, és informál arra vonatkozóan, hogy mit lehet tenni ezek ellen.

Gregor Anikó szociológussal, az ELTE Társadalomtudományi Karának (ELTE TáTK) adjunktusával és Kováts Eszter politológussal, a Friedrich Ebert Stiftung (FES) nemek közötti igazságosságért felelős kelet-közép-európai programjának vezetőjével a nők helyzetéről beszélgettünk az Új Egyenlőség stúdiójában.

  • A biológia nem sors: csak a nők képesek gyermekeket szülni, ám ebből nem következik, hogy a férfiaknak alávetett életet kellene élniük, vagy hogy a társadalmi hátrányok szükségszerűek és változhatatlanok lennének.
  • Nincs értelme „a nőről” beszélni; különféle helyzetű nők vannak, osztályhelyzettől, kortól, képzettségtől, bőrszíntől stb. függően, nekik más és más hátrányaik és érdekérvényesítő képességük van.
  • Más lehetőségei vannak például a munkahelyi szexuális zaklatás ellen fellépni egy bevásárlóközpont pénztárosnőjének és egy versenyképes szakma nehezen pótolható diplomás szakértő-munkavállalójának.
  • Nőnek születni nem azt jelenti, hogy csak a nő tudna pelenkázni vagy az idős szülőkről gondoskodni, őket ápolni, vagy csak neki kellene a fizetetlen reproduktív munkát (a házimunkát, gyermeknevelést, az idősek gondozását) elvégeznie.
  • Magyarországon rengeteg nő számára ezek „második műszakot” jelentenek, átlagosan napi 3 és fél, 4 óra pluszmunkát jelentenek; aránytalanul nagy részben tehát a nőkre hárul e láthatatlan és megfizetetlen reproduktív munka. A termelő szektor működésének előfeltétele, hogy valaki ezt a munkát elvégzi.
  • A gondoskodó munka különbségeit jól mutatja, hogy a GYES minimuma havi bruttó 28 500 Ft, a GYED maximuma havi bruttó 178 500 Ft. 2016-ban az ápolási díj havi 29 500 Ft, az emelt havi 44 250 Ft, a kiemelt ápolási díj 53 100 Ft. (Szolgáltatásként a piacon ez utóbbi legalább havi százezer forintot ér.) Több mint 500 000 olyan család van, amiben a gyermeket egyedül nevelik, 86 százalékuk nő, az ő szegénnyé válásuk kockázata fokozott.
  • A feminizmus szorosan kapcsolódik az egyenlőség és az igazságosság eszméjéhez.
  • Egyrészt olyan elméleteket és kutatási gyakorlatokat jelent, amelyek célja a nemek közötti egyenlőtlenségek feltárása, a nők hátrányainak feltérképezése és magyarázata: az okok megtalálása.
  • Másrészt, a feminizmus olyan politikai gyakorlat és mozgalom, amelynek célja a nemek közötti egyenlőtlenségek megszüntetése, a nők hátrányainak felszámolása.
  • A legtöbbször a feminizmusról mint politikáról, mozgalomról, aktivizmusról hallunk: a nemek közötti egyenlőtlenségek leírásán és magyarázatán túl az igazi cél valóban a nemek közti egyenlőtlenségek és igazságtalanságok megszüntetése.
  • A feminizmusnak ugyanakkor több megközelítésmódja is van: az egyik inkább individualista, ami az egyén (a nő) autonómiáját, szabadságát, szabadságjogait hangsúlyozza.
  • Egy másik megközelítésmód viszonylat alapú és rendszerkritikus: elsősorban nem egyéni joghátrányokat lát, hanem egyenlőtlen emberi viszonyok egész rendszerét, amin belül a nemek közötti egyenlőtlenségek és igazságtalanságok is létrejönnek.
  • A viszonylat alapú, rendszerkritikus feminizmus egy olyan összetett rendszert lát (a politikai, gazdasági, jogi, társadalmi és kulturális egyenlőtlenségek rendszerét), amin belül különféle csoportok között (pl. nők és férfiak között) egyenlőtlen és igazságtalan viszonylatok vannak. A rendszer egészét kívánja megváltoztatni.
  • A feminizmus mégsem cél, hanem eszköz: segít értelmezni az igazságtalanságokat és egyenlőtlenségeket, segíti észrevenni a problémát, értelmezni a sérelemből fakadó felháborodást és informál arra vonatkozóan, hogy mit lehet tenni ezek ellen.
  • Mind a munkáltatókra, mind az államra fontos feladatok hárulnak, ha a nők hátrányainak leküzdését, a nemek közötti egyenlőtlenségek és igazságtalanságok felszámolását tűzzük célul.
  • Az állam esélyteremtő, újraelosztó, jóléti intézmények segítségével jelentősen hozzájárulhatna a nők hátrányainak leküzdéséhez, a nemi egyenlőtlenségek és igazságtalanságok mérsékléséhez.

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.