Medgyessy Péter, hazánk európai uniós felvételét aláíró miniszterelnöke volt az Új Egyenlőség stúdiójának vendége. A Fidesz-kormányt váltó Medgyessy-kormány mindössze két és fél évig, 2002 májusától 2004 októberéig működött. Milyen gazdasági helyzetet örökölt az Orbán-kormánytól, és milyen gazdasági állapotban volt az ország, amikor a két kormánypárt, az MSZP és az SZDSZ megvonta miniszterelnökétől a bizalmat? A Pogátsa Zoltánnal folytatott beszélgetés során a volt miniszterelnök politikai kontextusba helyezte kormányzásának céljait, lemondatásának okait. Az e hónapban 77. életévét betöltő Medgyessy Péter ma is aktív, nemzetközi konferenciákon ad elő, előmozdítva a régiók közötti párbeszéd elmélyülését.

– A 2002.évi megnövekedett államháztartási hiány kialakulásának egyik oka, hogy a Fidesz 2000-ben kétéves választási költségvetést készített, ami meghatározta a 2002 első félévi hatalmasra duzzasztott közkiadásokat. Nem vitatható ugyanakkor, hogy a hiányhoz mintegy egyharmad részben az új kormány programjából következő, úgynevezett 100 napos program is hozzájárult. A közalkalmazotti 50%-os béremelés az egészségügyben az uniós bér versenyképességi hátrány csökkentésére, az oktatásban pedig a pedagógiai munka színvonalának javítására irányult. „Kormányfőként nem lehet csak rövid távú, kizárólag a költségvetési egyensúlyt szem előtt tartó módon gondolkodni, a jövőt megalapozó politikai és társadalmi szempontokat is figyelembe vevő döntéseket kell hozni.”

– A nagymértékű béremelésekkel egy időben célszerű lett volna hozzá kezdeni az egészségügyi ellátó rendszer és a közoktatási rendszer reformjához. Mivel a nagy ellátó rendszerek reformját szolgáló lépéseket részletesen megtervezni csak kormányon lehet, elszakadt időben egymástól a béremelés és a tervezett reform bevezetése. A kormánypártok programjai a reformcélokat tartalmazták ugyan, de a reformlépéseket természetesen nem határozhatták meg. S mire a kormány elkészült az egészségügyi reform csomaggal, a pártok politikai igénye csökkent.

– A kormány által 2004 nyarára elkészített reformtervek és a költségvetés egyensúlyát javító intézkedések politikai támogatására Medgyessynek a kormánypártokat nem sikerült megnyernie. Az MSZP és az SZDSZ is már a két évvel később esedékes 2006. évi választási esélyeit féltette. Reformcsapda keletkezett. Csak megválasztott kormány képes a szükséges mélységben reformterveket és intézkedéseket kidolgozni, de az ismételt megválasztása miatt azokat már nem marad ideje bevezetni. A miniszterelnök 2004 októberi leváltásának valódi oka, hogy a reformokat és a költségvetési egyensúlyt javító népszerűtlen intézkedéseket egyik kormánypárt sem akarta vállalni. „A politikában a rövid távú gondolkodás ismételten felülírta a jövőt meghatározó nagy horderejű társadalmi lépéseket.”

– A Medgyessy-kormány működésének két és fél éve alatt lett hazánk az Európai Unió tagja, indultak el a jóléti intézkedések és a jelentős infrastrukturális beruházások, például az útépítések is. Az eladósodás 53%-ról 60,4%-ra növekedett ugyan, de eközben a GDP is 4,5-5%-kal növekedett. Medgyessy Péter gyors és utólag is nehezen érthető bukásához biztosan hozzájárult, hogy nem volt sem az MSZP, sem az SZDSZ tagja. Úgy gondolta, hogy a pártok fölé tud emelkedni a kormányzati tevékenységével. Tévedett. „A rendszerváltást követően azért nem lettem az MSZP tagja, mert nem értettem egyet azzal, hogy az MSZP az MSZMP jogutódjaként jöjjön létre. Egy új szociáldemokrata párt létrehozásáért vitatkoztam, de alulmaradtam.”

– Az MSZP és az SZDSZ Medgyessy utódjaként Gyurcsány Ferenc személyében olyan miniszterelnököt választott, aki 2004 októberétől a 2006-os országgyűlési választásokig a pártok politikai igényeit kiszolgálva klasszikus választási költségvetést csinált, majd a választásokat követően az őszödi beszédben reformot hirdetve, de bevallottan a nagy elosztórendszerek kiadásait jelentősen csökkentve próbálta meg a költségvetést konszolidálni, és az erősen megnőtt GDP-arányos adósságot csökkenteni. A „húzd meg, ereszd meg” gazdaságpolitika közepette érte hazánkat a 2008-as gazdasági válság. A baloldal a rossz kormányzás és a válság hatására a 2010. évi választásokra másfél millió szavazót vesztett.

– A baloldali pártok megerősödéséhez létre kell hozni a Fideszhez hasonlóan azt a szellemi infrastruktúrát, értelmiségi holdudvart és kommunikációs nyelvet, továbbá azt az eszköztárat, amely figyelembe veszi a társadalmakban és az emberek gondolkodásában a XXI. század első két évtizedében végbement óriási átalakulást.” Az emberek sokat fejlődtek, a baloldali politika ugyanakkor nem fejlődött.”

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.