A széleskörű szolidáris és érzékeny figyelem vezetett ahhoz, hogy a felsőoktatás betegségeinek tüneti kezelése, illetve ideiglenes megoldások elfogadása helyett azokat az eszközöket kezdtük el keresni, amelyek a rendszerszintű elnyomás egyre agresszívabb támadásaival szemben hatékonyak lehetnek.

Hallgatói Szakszervezet

A Hallgatói Szakszervezet 2018 novemberében alakult meg annak a szolidaritási és információs sztrájknapnak az apropóján, amelyet a társadalmi nemek tanulmánya szak megszüntetése miatt szervezett az ELTE Társadalomtudományi Kara. A november 14-i eseményen nagy számban vettek részt corvinusos és CEU-s diákok is, és hamar kiderült, hogy a szak betiltása a magyar felsőoktatás egyre mélyülő válságát is jelzi, a kormány tudománypolitikájának tudományellenessége mellett. Az állandó forráskivonások következtében kialakult anyagi bizonytalanság egyre terhesebb következményeiről minden résztvevő beszámolt. Ez újabb fórumok megszervezéséhez vezetett: először az ELTE Társadalomtudományi, majd Bölcsészettudományi Karán is.

A fórumokon megalakuló közösség a Szabad Egyetem december eleji, Kossuth téri térfoglalása során jutott el odáig, hogy felismerje, e problémák megoldása csak az egyetemi diákság önszerveződése mentén képzelhető el.

Az alapértékeket tartalmazó manifesztum elfogadása után, egyelőre még névtelenül, de létrejött a hallgatók autonóm, bázisdemokratikus szervezete.

Az OccupyKossuth keretei között előadások, filmvetítések, fórumok, kötetlen beszélgetések szóltak az oktatás szabadságáról, a demokráciáról, a szolidaritásról, szinte mindenről, aminek hiánya fáj és fájni is fog a huszonéves egyetemistáknak. A Szabad Egyetem tagjai sokkal többet vállaltak ennek az akciónak a megszervezésével, mint az egyetemük elkergetése elleni tiltakozást: a már említett szakbetiltás, a Corvinus privatizálása, az általános forráskivonás, sőt, a rabszolgatörvény ellen is felemelték a hangjukat. Ez a széleskörű szolidáris és érzékeny figyelem vezetett ahhoz, hogy a felsőoktatás betegségeinek tüneti kezelése, illetve ideiglenes megoldások elfogadása helyett azokat az eszközöket kezdtük el keresni, amelyek a rendszerszintű elnyomás egyre agresszívabb támadásaival szemben hatékonyak lehetnek. Ennek a gondolatnak a szellemében zajlott december egyik legizgalmasabb beszélgetése a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetőivel, amely megalapozta a pár héttel későbbi szoros együttműködést a rabszolgatörvény elleni tüntetések kivitelezésében.

A HaSz és a Szabad Egyetem viszonya a kezdetektől fogva testvéri. Az egyetlen lényegi különbség csupán annyi, hogy míg a Szabad Egyetem főként nemzetközi, Magyaroszágon tanuló diákokból áll, a HaSz magyar nyelven folytatja tevékenységét és a magyarországi hallgatók hosszú távú mozgósítását tűzi ki célul.

Az együttműködés azóta is gyümölcsöző. A magyar hallgatók számára ösztönző, hogy külföldi diákok, akik csak tanulni jöttek Magyarországra és többségében nem itt képzelik el a jövőjüket, felhívják a figyelmet a magyar kormány destruktív oktatáspolitikai stratégiájára. Ebben nagy szerepe van annak is, hogy a Szabad Egyetem külföldi hallgatói más politikai kultúrákban nevelkedtek, ahol a társadalmi szolidaritásnak, felelősségérzetnek és az ellenállásnak is színesebb hagyománya van.

A Hallgatói Szakszervezet névválasztásával a szakszervezeti hagyományt kívánja feleleveníteni és erősíteni. Azt a hagyományt, amely képes intézményesült formában fellépni az igazságtalan, centralizált hatalommal szemben, továbbá közösségi formában hatékonyan cselekszik a saját és társai helyzetének javítása érdekében. Az egyetemi polgárok fő konfliktusa az oktatás területén sok hasonlóságot mutat a munka világában lévőkéhez: a hallgatók és oktatók ki vannak szolgáltatva egy önkényes hatalomnak, amely a saját érdekeit, szakmaiatlan elképzeléseit a munkavállalók, a hallgatók, sőt az egész társadalom fölébe helyezi. A Szakszervezet tagjai ebből adódóan a hallgatók független érdekképviseletét tűzték ki célul, amelyet mind az egyetemi élet hétköznapi szintjén, mind tágabb, az egész rendszert érintő kritikával és kiállással látnak el. Hatáskörüknek tekintik többek között a kollégiumi férőhelyek, és az egyetemi közösségi terek szűkösségének tematizálását. Legalább ennyire fontos az oktatók túlterheltségére, a forráskivonások okozta nehézségekre, a tudományok ellehetetlenítésére, és az ezekből kigyűrűző társadalmi problémákra való figyelemfelkeltés. Az apolitikus hallgatók megszólítása kiemelten fontos célt jelenthet, amennyiben képesek vagyunk felismerni, hogy

egy politikával foglalkozó diákközösség felelőssége nem csupán a tüneti kezelésre korlátozódik: kötelessége a problémák gyökereit, azok rendszerszintű természetét is feltérképezni, vitát indítani róla, továbbá működőképes alternatív lehetőségeket kínálni.

Ennek egyik megnyilvánulása volt, amikor HaSz az EMMI felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárának, Dr. Horváth Zitának “minőségi felsőokatásról” tartott beszédét szakította meg az oktatás minőségéről alkotott véleménye tolmácsolásával és az államtitkár felelősségre vonásával. Részt vettek továbbá a rabszolgatörvény elleni tüntetések szervezésében és lebonyolításában. Többször illette a Hallgatói Szakszervezetet a rabszolgatörvény elleni heves fellépésével kapcsolatban az a ,,kritika”, hogy a diákok ,,akik életükben egy percet sem dolgoztak” szerveznek tüntetést a túlóratörvény ellen. Ez természetesen nem igaz, hiszen az egyetem mellett a diákok többsége a lakhatás és a mindennapi élet költségei miatt dolgozni kényszerül, mégsem ez vezérelte a kiállásukat.  A tüntetéseken való aktív részvételük mögött az a meggyőződés áll, hogy nem csupán a hasonló elnyomás elleni küzdelem, de a társadalmi rétegeken átívelő szolidaritás fontossága is kötelez bennünket az együttműködésre. Azon túl, hogy a hallgatók is egyszer munkavállalók lesznek (így igen nagy az átjárás a társadalom ezen két szegmense között), általánosan elmondható, hogy a társadalom bármelyik részét érő támadás annak egészére is hatással van. Emellett pedig a Szakszervezet úgy látja, hogy

az ország sok problémája visszavezethető arra, hogy a potenciális véleményformálók egyre szűkülő csoportjai egyre nagyobb problémákkal szembesülnek, a leterheltség és a kiszolgáltatottság bizonytalanságában elszakadnak a politikai közbeszédtől.

Az egyetemeket és az akadémiai életet sújtó sorozatos támadások tovább szűkítik a felelős értelmiség rétegét, míg egy rendkívül szűk gazdasági elit szolgálja ki a hatalmat, ami felelőtlen módon elherdálja a szociális problémákra, vagy tudományok felvirágoztatására is fordítható pénzeket. A HaSz leendő fiatal értelmiségi tagokból álló csoportosulásként a tudományok kérdésköre mellett kiemelten fontosnak tartja a leszakadó és elnyomott csoportok problémáival és azok megoldásával való foglalkozást, ezeknek a csoportoknak a segítését.

Valódi változás csak úgy érhető el, ha a társadalom egyes tagjai nem csupán individuumként tekintenek magukra, hanem az őket személyesen érintő nehézsegeken túl a társadalom szélesebb, más szegmenseit sújtó problémák ellen is felelősen lépnek fel, a rabszolgatörvény elleni kiállás tehát magától értetődő volt. Ugyan a Hallgatói Szakszervezet nem bejegyzett szakszervezet, hiszen az egyetem nem minősül munkáltatónak, a Magyar Szakszervezeti Szövetség igen megtisztelő módón képzéseikre, számos kerekasztal beszélgetésükre, egyeztetésükre és workshopjukra való meghívással, valamint folyamatos kapcsolattartással és kooperációval ismeri el a hallgatók tevékenységét.

A szervezet az év elején úgy döntött, hogy elindul a hálózatosodás útján, hogy minél több hallgatót be tudjon vonni a munkájába. Ennek megnyilvánulása, hogy az utóbbi hónapokban egyre több egyetemen és egyre több karon jelenik meg a szervezet egy-egy sejtnek nevezett csoportja. A Szakszervezet sejt alapú működése lehetővé teszi a lokális érdekképviseletet és a közeli, személyes viszonyokon alapuló működést. A sejtes működés nagy előnye, hogy az egyetemeken, karokon belül is segít közösséget találni a hallgatók számára, akikkel együtt fogalmazhatják meg a partikuláris problémákat és tehetnek kísérletet azok megoldására. A Hallgatói Önkormányzatoknak is ez lenne a feladata, azonban merőben más hozzáállással működnek, mint ahogy a Hallgatói Szakszervezet. Bár sok esetben a HÖK megoldást nyújt kisebb lokális problémákra, ugyanúgy az egyetemi bürokrácia része, ebből adódóan strukturális problémák a hatáskörén kívül esnek. A Hallgatói Szakszervezet nem képviselni akarja a hallgatókat, hanem megszervezni őket, hogy saját magukat képviselhessék. Emellett

a Szakszervezet megalapításának egyik fő oka, hogy a szervezet tagjai úgy látják, még a legelszántabb és legjóindulatúbb diákok sem képesek igazi változást elérni a Hallgatói Önkormányzatokon belül, annak intézményi sajátosságai és politikai beágyazottsága miatt.

Elég csak arra gondolni, hogy nehéz úgy érdekeket érvényesíteni az egyetemmel, az egyetemi vezetéssel szemben, ha egyébként az infrastrukturális és jövedelmi feltételek attól függenek.

Sejtjeink egymással szorosan együttműködnek, hiszen az oktatás rendszerszintű problémái elleni küzdelem csak együtt lehetséges. Az együttműködés keretein belül legjobb tudásunk szerint igyekszünk a saját ,,szakterületünkről” tudást átadni más karok hallgatóinak. Például a felmerülő kérdések társadalomtudományi hátterének megalapozásában és szociológiai összefüggéseinek láttatásában: a kezdetek óta nagy szerepe van a társadalomtudományi karokon tanuló hallgatóknak, akik alakulásunk óta a legnagyobb bázisát képezik a Szakszervezetnek. Joghallgató tagjaink jogklinikát működtetnek, amelynek keretein belül egyetemi jogsértésekre keresnek megoldásokat, nyújtanak segítséget a hozzájuk fordulóknak. Az informatikai, mérnöki, természettudományos karokról érkezettek tudásukkal segítik a szervezet folyamatos strukturális fejlődését. A bölcsészhallgatók kulturális programokkal, míg a Képzőművészeti Egyetem sejtje kreatív akciókkal járulnak hozzá a gördülékeny működéshez. A sejteket természetesen összetartja a szimpátia és a közösségi élmények kötőanyaga.

A közösségiség, az egymás iránti szolidaritás és megértés nagyon fontos értéke a Hallgatói Szakszervezetnek. A tanulás, munka és egyéb kötelezettségek mellett nagy feladat egy alulról szerveződő, a fennálló rendszerrel szembeni kritikus érdekképviselet. Arról a pszichológiai tényezőről nem is beszélve, hogy a befektetett időnek és energiának korántsem garantált a megtérülése. Egy valódi közösség azonban feloldja a hasonló nehézségeket, termékeny talajjal szolgál és emberivé teszi a tevékenységet. A mindennapi működésben is domináló motívum a kölcsönös figyelem. Jellegzetesen a feladatok nagy részének az elvállalása mögött a személyes felelősségérzet mellett a másik túlterheltsége miatti aggodalom áll. A Szakszervezet mikroközössége akár tekinthető egyfajta ideális modellnek, ugyanis az emberi viszonyok előtérbe helyezése nem csak kellemes munkaviszonyokat és egyfajta emberséget teremt, de ösztönzően is hat. A Szakszervezet bázisdemokratikusan működik, elutasítja a hierarchikus felépítést és az ebből adódó egymás fölé-alá rendeltséget, ezzel is hangsúlyozva a tagok egyenlőségén alapuló működést. Természetesen az elvállalt feladatok mennyisége, és elvégzésének a minősége szükségszerűen kiemel tagokat, ám törekszünk arra, hogy az így kialakult viszonyok ne határozzák meg a döntéshozatali mechanizmusainkat.

A HaSz horizontális szerkezetével egyszerre emel hangot a fennálló társadalmi viszonyok hatalomorientáltsága és tekintélyelvűsége ellen, és cáfolja azok szükségszerűségét.

Mindemellett, a bázisdemokráciából adódó közösségi döntéshozatal arra kényszerít, hogy táguljon a figyelembe vett tényezők és érintettek spektruma, hogy a képviselt álláspontokat meggyőzően alá tudjuk támasztani, illetve konszenzuson alapuló döntések szülessenek. Így amellett, hogy a szervezet mindennapi működésében is szociális érzékenységre nevel, e mechanizmus további előnyeit, mint az értelmes érvelésen és egymás meggyőzésén alapuló döntéshozatal, a kommunikációs pluralizmus, különböző vélemények szabad becsatornázása és a diskurzus értékként való elismerését is előtérbe helyezi.

A bázisdemokratikus működés mellet a Hallgatói Szakszervezet másik értéke a pártpolitikától való függetlenség.

A HaSz elsődleges célja ugyanis nem a hatalom megdöntése és a saját hatalmi pozíciónak a megteremtése, hanem a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása a társadalom széles rétegeinek számára, mindemellett a vitakultúra építése, az apolitikus mentalitás felszámolása, illetve a politikai nyomásgyakorlás.

Ellenkultúrát szeretnénk építeni, megmutatni, hogy közügyeink alakítását lehet máshogy is intézni, mint ahogy azt az elmúlt évtizedekben megszokhattuk és belénk nevelték. Ezért is tartjuk távol magunkat a politikai pártoktól, nemcsak azért, mert mára elvesztették hitelüket, hanem azért is, mert a logika, ami alapján működnek, szembe megy céljainkkal és az értékeinkkel. Fontosnak tartjuk az ellenállás új formáinak meghonosítását, mert felismertük, hogy a sokadik tüntetés és az azon elhangzó sokadik beszéd nem hoz strukturális változást. Ennek megnyilvánulása volt, amikor tagjaink belógtak az Akadémia épületébe az elnökségi ülés alatt, és teleragasztották az épületet figyelemfelhívó matricákkal, de hasonló, és legalább ennyire fontos akciónk lesz a Blaha Lujza térre szervezett hallgatói fórum a lakhatási válságról, amelybe a lakásszegénységben és hajléktalanságban élőket is bevonjuk. Vissza akarjuk szerezni a saját politikai tereinket és meg akarjuk honosítani a kritikai gondolkodást a társadalmunk peremére taszított csoportokban!

A nemzetközi politikai színtéren kétségtelenül megnövekedett az önszerveződés, a demonstráció és az ellenállás motívumának jelentősége. A Szakszervezet megalakulásának időszakában, a decemberi-januári tüntetések alatt egyértelműen érezhető volt a párizsi események ösztönző hatása, hiszen a párhuzam nyilvánvaló: egy időben, eltérő terekben történő ellenállás a különböző kormányok ránk kényszerített profitorientált, gazdasági érdekeket előtérbe helyező kiszolgáltatásának. Hasonlóképp, az indiai tömegsztrájk és az albán diák megmozdulás is motiválóan hatott a szervezetre.

A klímakatasztrófa közeledtére felhívó nemzetközi diák megmozdulások és a Hallgatói Szakszervezet között nagy párhuzam fedezhető fel: a döntéshozók felelőtlensége, önkényessége, a jövő generációk érdekeinek semmibevétele, rövidtávú gazdasági érdekeknek való alárendelése elleni kiállásról van szó. Ugyan a tendencia nem új keletű, a pillanatban, mikor minden tűréshatár átszakad, megszületik a felismerés, hogy nincs más út, csak az önszerveződés és a jelen viszonyok radikális elutasítása.

Döntéshozóink, akárcsak a diákokat és a munkásokat, a Földet és lakóit is kiárusítják az óriáscégeknek és a gazdaságnak. A rendszer korántsem olyan demokratikus, mint azt magáról állítja, hiszen az érintettekkel nemhogy nem kezdeményeznek egyeztetéseket, tiltakozásaikat sem veszik figyelembe. Emiatt válik szükségszerűvé az ellenállás.

Egy sikeres ellenálláshoz pedig alulról jövő önszerveződés, önképzés és kitartás szükséges.

A Hallgatói Szakszervezet tevékenysége, akárcsak a Fridays for Future vagy az Extinction Rebellion mozgalmak, nem csak az utcára vonulásban és polgári engedetlenségben teljesül ki, hanem vitaesteket, önképző köröket szervez, amivel párhuzamosan igyekszik a közbeszédbe is becsatornázni kardinális kérdéseket.

Tisztában vagyunk azzal, hogy ahhoz, hogy valódi érdekérvényesítő funkciót láthassunk el és nyomást tudjunk gyakorolni a döntéshozókra, a szervezetnek növekednie kell. Azonban ezzel párhuzamosan azt is fontosnak tartjuk, hogy legyenek közös értékeink, amikre az együttműködésünket alapozhatjuk.

Meggyőződésünk, hogy ezek a minimumkövetelmények elengedhetetlenek a közös célok eléréséhez. Ennek érdekében létrehoztunk egy értéknyilatkozatot, amelynek elfogadása előfeltétele a taggá válásnak.

A mennyiségi növekedés helyett így a szervezet számára hangsúlyosabb a minőségi növekedés. Emellett különféle szerepvállalásainkban is törekszünk arra, hogy az értékeinkből ne engedjünk, hiszen nem rövid távú hírnévre és politikai sikerre vágyunk, hanem hosszú távú célok elérése érdekében dolgozunk.

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.