A koronavírus-járvány hétköznapi hatásai meghatározott társadalmi strukturális feltételek közepette érvényesülnek. Erre irányítja rá a figyelmet  a beszélgetés, amelyet Lakner Zoltán, az Új Egyenlőség szerkesztője Gregor Anikó szociológussal és Kováts Eszter politológussal folytatott.

Különösen nehéz helyzetben vannak azok a csoportok, döntően nők, amelyekre eddig is nagy gondoskodási teher hárult a családon belül, miközben a nagyszülők segítsége a járvány sajátosságai miatt nem vehető igénybe most ott sem, ahol eddig erre lehetőség volt.

Az állam nem csak Magyarországon, de itt különösen a családokra és rajtuk keresztül a piacra terheli a tartós ápolást, gondozást igénylő családtagok ellátását. A nagyon idős, tartósan beteg, fogyatékossággal élő családtagot vagy sikerül befizetni egy intézménybe, vagy otthoni ápolást vásárol, aki tud. Azoknak is súlyos nehézségeik lehetnek az idővel és pénzzel való gazdálkodásban, akiknek nincs beteg vagy gondoskodást igénylő idős családtag a környezetében, egyszerűen csak gyerekük vagy gyerekeik vannak. Globális kitekintésben az ápolási, gondozási, gyerekfelügyeleti igényeket a szegényebb országokból elvándorló munkavállalók elégítik ki a fejlett országokban.

Felmérhetetlen ma még, hogyan módosítja ezt a már eleve kritikus kiinduló helyzetet a koronavírus-járvány, amely egyfelől döntő mértékben megváltoztatja – ki tudja, mennyi időre – a családok, háztartások időbeosztását és tehermegosztását, másfelől a járvány miatti gazdasági válság az eleve sérülékeny és szegény társadalmi csoportokat hozza még nehezebb helyzetbe. Abban is nagyok az eltérések, kinek hogyan változik meg az élete, hiszen nem mindenki számára járható út a home office, és sokaknak nem is marad meg a munkája. Nagyon sok múlik a munkáltatók magatartásán és az állam szerepvállalásán.

Most mérhető fel igazán a gondoskodás állami intézményeinek és anyagi finanszírozásának hiánya, miként az is, hogy az univerzális pénzbeli ellátásoknak milyen előnyeik lehetnének, ha használnánk ezeket az eszközöket.

A beszélgetés külön szempontja a gondoskodási munka globális áramlásának alakulása, hiszen a munkavállalói mobilitást is blokkolja a jelenlegi járványhelyzet. Egy másik fontos témakör, amit az Új Egyenlőség podcast beszélgetése szintén érint, a kapcsolaton belüli erőszak, az abuzáló féllel való kényszerű összezártság fokozott veszélye a kijárási korlátozás idején.

Címfotó: pxfuel.com

Kapcsolódó írások

  • Az ellenzék helyzete félidőben
    A járvány alatt meggyengült egységes ellenzéki fellépésről, a közös tartalmi minimumról, az ellenzék szűkülő pénzügyi mozgásteréről és a 2022-ig vezető útról be...
  • A bizonytalanságalapú társadalom tragédiája
    A koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válság Magyarországon is a prekariátus – a bizonytalan helyzetű munkavállalók – körében szedi a legtöbb áldozatát,...
  • Alapjövedelem és koronavírus
    Egy évvel ezelőtt még kevesen gondolták, hogy az alapjövedelem ideájának felerősödését egy járványügyi helyzet hozza el. A koronavírus-pandémia azonban éppen ez...
  • Élet a vírus után
    Az Új Egyenlőség és a FES által szervezett május 12-i online közbeszélgetés vendégei Böröcz József és Róna Péter professzorok voltak, akiket Pogátsa Zoltán fősz...

Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.