Mennyire fogja befolyásolni a globalizáció folyamatát a jelenlegi gazdasági válság? Egy egészségügyi válság kellett a kérdés felvetéséhez, pedig az ökológiával foglalkozó tudósok évtizedek óta figyelmeztetnek a globalizáció árnyoldalaira. Köves Alexandra Takács-Sánta Andrással, az ELTE Humánökológia mesterszak igazgatójával beszélget.

Mérő László az egyik könyvében úgy fogalmaz, hogy annak, hogy a globalizáció ellen harcolunk, körülbelül annyi értelme van, mint a genetikai kód ellen harcolni azért, mert léteznek szúnyogok. Azonban a koronavírus is rámutatott arra, amit a zöldek már nagyon régen mondanak: a globális gazdasági rendszerek kitettek, a károk és hasznok időben és térben elválnak egymástól, és egy ilyen helyzetben ellenállóbbak és igazságosabbak lennének azok a gazdasági tevékenységek, amelyek a termelést és a fogyasztást jóval közelebb hozzák egymáshoz. Lehet, hogy a glokalizáció szó hallatán Kazinczy Ferenc és Grétsy László közösen jajdulnának fel, ugyanakkor jól kifejezi, hogy a relokalizációt globális közösségek hálózataként – a globális szolidaritás megtartása mellett – érdemes elképzelni. Milyen iparágakban lehetséges ez? Milyen és mennyi identitása kell hogy legyen egy embernek egy ilyen világban? És tudunk-e banánt enni egy glokalizált gazdaságban?

Címfotó: Aksonsat Uanthoeng – Pexels

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.