Korábbi elemzésünkben azt vizsgáltuk, hogy a közösségi média milyen szerepet töltött be a 2018-as országgyűlési választási kampányban. Bemutattuk, hogy a választást megelőző időszakban miként alkalmazták az egyes pártok és azok miniszterelnök-jelöltjei a közösségi média csatornái közül a Facebook-ot, hogy üzeneteiket széles közönséghez eljuttassák és szavazóikat meggyőzzék.
Mostani cikkünk a voksolás óta eltelt időszakot vizsgálja, tizenhárom hónap kommunikációs adattömegét tekinti át[1].

Bauer Zsófia

Bemutatjuk, hogy a két kampány (országgyűlési és európai parlamenti) közötti időszakban milyen aktivitási mintákat követtek a pártok, és ezekre az üzenetekre miként reagáltak követőik. Látni fogjuk, hogy bár a kampányok során mindig intenzívebb a kommunikáció (hiszen a közösségi felületek megkerülhetetlen részei a modern politikai kommunikációnak[2]), a politikai tartalmú közösségi média jelenlétre nem csupán időszakos kampányeszközként érdemes figyelni. Látni kell benne a konstans kapcsolattartás és véleményformálás lehetőségeit, és ennek megfelelően érdemes a trendeket folyamatosan figyelni, és a teljesítményeket mérni.
Vizsgálatunk során áttekintjük a pártok és politikusok hivatalos oldalain folytatott kommunikációt, kielemezzük, hogy ezek miként hatottak a követőikre, milyen reakciókat váltottak ki az üzenetek.

A magyar közösségi webtér

Magyarországon a közösségi média regisztrációk száma és a felületen zajló aktivitás (elsősorban politikai témában) magasan meghaladja az Európai Uniós átlagot. Az utóbbi években növekedett a különböző social média csatornák használata. Az EUROSTAT adatai[3] szerint az internetezők 84%-a aktív valamilyen közösségi platformon, szemben az EU28 65%-val. A fiatal, 24 év alatti korcsoportokban gyakorlatilag mindenki regisztrált már valamelyik csatornán, ugyanakkor meglepőbb, hogy a legnagyobb kiugrás az uniós átlaghoz képest a 65 év feletti korosztálynál figyelhető meg.

6 millióan aktívan használjuk a közösségi média felületeit (2018-hoz képest 3,4%-os növekedést regisztráltak). A Facebook felhasználók száma meghaladja az 5,8 milliót, és folyamatosan növekszik az Instagramra regisztráltak aránya is (2019. januárjában a magyar profilok száma 2,1 millió volt). Twitter esetében is kisebb növekedést látunk, azonban a platform továbbra is marginálisnak számít magyar nyelvi környezetben.

Ennek ellenére a fenti adatok egyértelműen azt mutatják, hogy még mindig jóval több felhasználható érhető el Facebook-on, mint bármilyen más csatornán.

Így nem meglepő, hogy a közszereplők is főként Facebook központú kampányokban gondolkodnak, Magyarországon a Facebook még mindig akkora sláger, hogy bármilyen kommunikációs stratégia esetében gyakorlatilag megkerülhetetlen.

Kisebb súllyal ugyan, de az is megfigyelhető, hogy a politikai diskurzus egyre inkább nyit az Instagram irányába, az uniós kampányban nagyobb szerepe van a platformnak, mint a korábbi kampányok esetében. A folyamatos kapcsolattartás, informálás és közéleti diskurzus elsődleges terepe azonban továbbra is a Facebook maradt, így jelen elemzésünk is erre a csatornára terjed ki.

A 2018-as választási kampány más volt, mint a többi

Tavalyi elemzésünkben részletesen bemutattuk, hogy a 2018-as országgyűlési választások során a korábbiaknál jóval szűkebb lehetőségei voltak az ellenzéki pártok kampányolásának. Ennek voltak gazdasági, törvényi és nem utolsó sorban politikai okai. Mivel a hagyományos kampányeszközökkel csak korlátosan tudott élni az ellenzék, ezért is fordultak tudatosan a közösségi média irányába.

Az országgyűlési választás után, a kampány lecsengésével természetesen nem állt le az online élet, a tartalomgyártás. Az oldalakon összefogott közösséget nem célszerű elveszíteni, így az összetartozás érzésének megtartásához továbbra is szükség volt a tartalmak, üzenetek folyamatos publikálására. Ennek megfelelően a kampányidőszak végével előtérbe kerültek a felület egyéb lehetőségei, amelyeket szintén igyekeztek kihasználni több, vagy kevesebb sikerrel a pártok.

A hétköznapok politikai kommunikációja a közösségi oldalakon

A közösségi média nem csupán időszakosan alkalmas az üzenetek közvetítésére, hanem praktikus lehetőség a folyamatos kapcsolattartásra, az érdeklődés és aktivitás fenntartására, valamint a pártok számára fontos üzenetek célba juttatására. Megfelelően használva, lehetővé válik, hogy a politikai üzenetek rendszeresen, megszakítás nélkül jelen legyenek a követők hétköznapjaiban. Az állandó kommunikációval a pártok lehetőséget kapnak arra, hogy a politikai véleményformálás mellett, tájékoztassanak, alakítsák a szavazók hírfogyasztását, mozgósítsanak a fontos akciókra, rendezvényekre.[4]

Az utóbbi években jelentősen átalakult a hírfogyasztás. Már hosszabb ideje kutatott és ismert tendencia, a nyomtatott és hagyományos elektronikus sajtó tájékoztató szerepének visszaszorulása. Azonban újabb vizsgálatok az online tartalomfogyasztás esetében is komoly változásokra hívják fel a figyelmünket. Egyre népszerűbb az üzenőfalról történő hírkattintás (átkattintás a publikáló felületre), valamint egyre elterjedtebb a kizárólag címek olvasásával megvalósuló tartalomfogyasztás[5].

A hírfogyasztásnak ez az új típusa lehetőséget ad a pártoknak és közéleti szereplőknek, hogy csupán az általuk preferált cikkek és médiumok megosztásával is hatással legyenek követőikre, befolyásolják véleményüket. Megosztásaikon keresztül a felhasználók azokkal a hírekkel találkoznak, amelyek a politikusok számára fontos üzenetekkel bírnak és azokat az oldalakat látogatják, amelyeket „kijelölnek” számukra. Ezen tendencia egyik következménye az ún. közösségi média vélemény-buborékok megszilárdulása, az egyoldalú tájékozódás további elterjedése.[6],[7] Bár a társadalom sokszínű tájékoztatása szempontjából ez meglehetősen kontraproduktív, a kívánt politikai üzenetek célba juttatása, a vélemények megszilárdítása és az ellentmondó, diverz üzenetetek elfedésének hatékony módszere. A látszólag független külső forrásból érkező cikkek megosztása jól alkalmazható arra, hogy pártok és politikusok azokra a témákra és ügyekre hívják fel a figyelmet, amelyek számukra akár imázs, akár reálpolitikai szempontból előnyösek.

A megosztott híreken kívül saját tartalmak, üzenetek megfogalmazásával és proaktív közzétételével is befolyásolják a figyelmet a vizsgált politikai szereplőink. Ezek a tartalmak, amelyek lehetnek szövegesek, képek, vagy videók – mind azt a célt szolgálják, hogy egy-egy kiemelt témára tereljék gyorsan és hatékonyan a figyelmet.

Fogalmazhatunk úgy is, hogy a politikai közösségi oldalakra tevődött át a korábban elsősorban a tradicionális sajtóban történő agenda-setting.

A közösségi médiatérben egy-egy fontos üggyel foglalkozó, szellemes, vagy a téma súlyosságát hangsúlyozó bejegyzés gyors és meggyőződéses bevonódást (jelentős számú, jól mérhető interakciót) tud kiváltani a követőkből, ezzel napokra, akár hetekre tematizálva a közéleti diskurzust. Ahogy az elemzésből is kiolvasható, hogy a közösségi médiában közzétett üzenetekre épült a mainstream média tájékoztatása is, egy-egy poszt, live-videó lett a cikkek, hírblokkok központi és elsődleges forrása (legjobb példa erre Tordai Bence parlamenti élő közvetítése). [8]

A politikusok közösségi média profiljukat nemcsak politikai tartalmú üzenetek közlésére használják. Fontos fórumai lettek a személyes tartalmak megosztásának, a politikusok emberi oldalának bemutatásának. (Látni fogjuk, hogy ezek a személyesebb, emberközpontú üzenetetek sok követőt megmozgatnak, rengeteg pozitív reakciót váltanak ki – a legnépszerűbb tartalmak között találkozhatunk velük.)

A cikk további részében az egyes valódi jelenléttel rendelkező pártok és egyes vezető politikusok social médiában nyújtott teljesítményét mutatjuk be és értékeljük. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a Facebookon mutatott követői aktivitás és politizálás mérése nem pontos eszköze választási eredmények előrejelzésének, és nem tekinthetők pontos népszerűségi indikátoroknak sem – a lájkok és kommentek nem konvertálhatók közvetlenül szavazatokká. Mindazonáltal sokat elárul a szavazókkal való kapcsolattartásról, a szavazói tábor összetartásáról és mobilizálhatóságáról, valamint a követőket érdeklő üzenetek tartalmáról, stílusáról és formájáról.

Hogyan működik és milyen teljesítményt látunk?

Bár a Facebookon első ránézésre a pártok és politikusok csak egy szűk, már eleve az irányukban nyitott vagy egyenesen elköteleződött réteggel kommunikálnak – a követői összetétel, és a működési mechanizmus ennél komplexebb. A követők (akik egyáltalán nem biztos, hogy aktív támogatók) által adott reakciókon és interakciókon keresztül a politikus üzenete eljut az adott felhasználó saját (baráti) hálózatának tagjaihoz is. A Facebook erejét a baráti hálózatok elérése adhatja, hiszen egyre többen szerzik politikai információikat az oldalról, sok esetben aktívabb ismerőseiken keresztül, akik politikai tartalmakat lájkolnak, kommentálnak vagy osztanak meg. Magyarországon, ahol a diskurzus fokozottan átpolitizált és a politikai pártok és politikusok iránti bizalom alacsony, a baráti hálózatokon keresztül történő – „nem hivatalos” elérés – meggyőzőbben hat. Így a politikusok hivatalos követőinél jóval szélesebb közösséget érnek el, és a személyes ismerősök közvetítő hatása hitelességet is kölcsönöz az üzeneteknek (Myat, 2016)[9].

A Facebookon zajló politikai kommunikáció stratégiai célja a követők kommunikációjára való hatásgyakorlás, a hálózatos interakciók kialakítása és a reakciók kiváltása. A különböző követői interakciók sem kampányhelyzetben, sem a folyamatos publikáció esetében sem tekinthetők egyenértékűnek. Egy kedvelésnek (like-nak) kisebb az impaktja (és alacsonyabb követői elkötelezettséget feltételez), mint egy hozzászólásnak, vagy megosztásnak (Bene, 2016)[10]. A megosztás (share) alkalmas leginkább arra, hogy egyes üzenetek az eredeti követői hálózaton kívülre is elérjenek, olyanok is találkozzanak falukon a témákkal, ügyekkel, akik amúgy nem követik a pártot, vagy politikust.

A követői aktivitás kiváltásához minden esetben stabil bázisra és folyamatos, átgondolt tartalommegosztási stratégiára van szükség. Ahogy láttuk, a megfelelő tartalomgenerálás nem kizárólag kampányidőszakban fontos.

Elemzésünkben egy olyan időszakot vizsgálunk, amely két fontos kampány közötti kommunikációt is magában foglalja. Megnézzük, hogy ebben az időintervallumban, melyek voltak azok a témák, amelyek mértékadóan befolyásolták az egyes pártok tartalommegosztási tevékenységét, valamint kitérünk arra is, hogy melyek azok az issue-k, amelyek érdemben, tömegével váltottak ki követői reakciókat. Megvizsgáljuk a pártok és politikusok teljesítményét – a kommunikációs trendeket, a kiugrásokat, a követői interakciók trendjeit, végül áttekintjük a legnépszerűbb tartalmakat. Áttekintjük a követőknek a számának alakulását, és a háttérben meghúzódó jelenségeket.

Pártok online teljesítménye

Az vizsgált időszakban több mint 15 ezer bejegyzés született a pártok hivatalos oldalán[11]. A posztok számában és a követőkkel való közvetlen interakció tekintetében magasan a Jobbik vezet. Látható, hogy a párt gyakrabban vesz részt közvetlen interakcióban egyes posztjai alatt, mint a többi párt összesen.

Ha a megjelenések trendjét tekintjük át, négy szakaszt különíthetünk el:

1. Az országgyűlési kampány lecsengése

Az áprilist követő hónapok során az eredmények feldolgozása, az új országgyűlés és kormány megalakulásáról szóló posztok dominálták.

Intenzív kiugrást láthatunk a Jobbik aktivitásában június elején, amikor kizárták a frakcióból Dúró Dórát.

2. A választást követő nyári hónapok relatív nyugalma

A folyamatos, ugyanakkor alacsonyabb jelenlét mellett, két számottevő volumenemelkedést figyelhetünk meg. Először az LMP Red Bull Air Race elleni tiltakozásait, majd az MKKP felcsúti kátyú-kálváriájáról szóló posztjait. A viccpárt „közöségi akciója” két hulláma is mérhető – először, amikor betemették a kátyút, majd, amikor számottevő médianyilvánosság mellett, hivatalos felszólításra, újra kiásták azt.

3. Őszi és téli hónapok tematikus fókusza, issue-orientáltsága

Az új szakasz szeptemberben kezdődött, és elsősorban a Sargentini-jelentés értelmezése, megvitatása, majd megszavazása köré szerveződött. Leginkább a Fidesz kommunikációs trendjében látszódik ez a határ, ettől a pillanattól kezdve gyakorlatilag folyamatosan növekszik a párt jelenléte.

A szakasz másik kiemelkedő ügyei a rabszolgatörvény vitája, megszavazása, majd a köré szerveződő tüntetések később perzselték fel a webteret. Jelentős volumennövekedést eredményezett az MTVA Székházban zajló tüntetések. Az egyes kérdések a politikai irányelveknek megfelelően, más narratív keretben jelentek meg az ellenzéki, illetve a kormánypárti posztokban.

4. EP kampányidőszak

Márciustól minden párt újabb kampányba kezdett – igy jelentős növekedés látható a bejegyzések számában. A legmarkánsabb volumenemelkedést a kormányzó Fidesz esetében regisztráltunk. Az uniós kampányüzenetek tartalmának és metodikájának részletes elemzése külön tanulmányt igényel.

Míg a tartalomgenerálásban láthattuk, hogy a Jobbik volt a legerősebb, addig ez a jelenség a követői interakciók számában, az engagement metrikák alakulásban nem látható. Az országgyűlési választás utáni időszakban jelentősen csökken a párt követőinek aktivitása.

Az engagement trendjének alakulása összefüggést mutat az előbbiekben bemutatott pártaktivitással. Az egyes pártok követői a számukra fontos ügyek során vonódnak be leginkább.

  • Az országgyűlési választás után folyamatosan csökken a reakciók száma, minden párt esetében radikális visszaesést tapasztalhatunk. Ennek oka a felfokozott kampány-hangulat lecsengésében, valamint a fizetett targetálás csökkenésében kereshető.
  • A nyári időszakban egyértelműen az MKKP már bemutatott akciói voltak a legérdekesebbek, jelentős mértékű interakciót váltott ki az abszurd eseménysorozat.
  • A politikai issue-k közül, a Sargentini-jelentésről szóló posztok elsősorban a Fidesz követőit mozgósították, míg a rabszolgatörvény körüli polémiák és ezek eszkalálódása az MSZP-s, Párbeszédes és Jobbikos követőket ösztönözte véleménynyilvánításra.
  • Engagement tekintetében az uniós kampány szakaszában a Fidesz toronymagasan vezet, releváns emelkedést mutat még a DK követőinek aktivitása.

Ahogy korábban írtuk, a különböző reakciók eltérő elköteleződési szintekre utalnak. Ennek kontextusában vizsgálva az egyes pártokat, látjuk, hogy bár abszolút számban jóval magasabb a Fidesz és a Jobbik interakcióinak száma, a reakciók megoszlásának arányában az MSZP és a DK mutatja leginkább a megosztásokon keresztül a követői bevonódást.

Ha az összes reakciót viszonyítjuk az oldal követőinek számához, akkor azt tapasztaljuk, hogy a felhasználói aktivitási listát a DK vezeti, majd a Fidesz követi.

Ez a metrika sokat elárul a szavazótáborok összezárásáról, a követők elkötelezettségéről. Bár az MKKP szintén előkelő helyet foglal el a listán, az aktivitás elsősorban a viccpárthoz hűen, a szarkasztikus, rendszerkritikus akciók értékelése. Legkevésbé az LMP követői vonódnak be, amit magyarázhat az elmúlt év személycserékkel tarkított politikai turbulenciája, és a sokak által kifogásolt irányváltása. A Jobbik esete érdekes, hiszen az országgyűlési választási kampány során hatalmas követői bázist gyűjtött a párt (targetált marketing kampányokkal bővítették oldaluk követőinek számát), azonban jól láthatólag nem tudják folyamatos interakcióra bírni őket tartalomközlési stratégiájukkal.

A követők számának változását, az abban mutatkozó trendeket is érdemes megvizsgálni. Az elmúlt évben az LMP-t leszámítva minden pártnak sikerült a követőinek számát növelni. Az LMP esetében a csökkenés nyár és ősz folyamán történt, amikor a kilépésektől, kizárásoktól és átalakulásoktól voltak hangosak a hírek.

A Mi Hazánk Mozgalom adatait a többitől eltérően kell értelmezni. Növekedésük azért mutat ilyen magas értéket, mert tavaly áprilisban még nem létezett a formáció, így minden követőjüket ebben az időszakban akvirálták.

Az MKKP jelentős és folyamatos növekedése a hagyományos pártokból való kiábrándultságot és a politikai rendszerrel kapcsolatos cinizmust jelzi. Érdekes, hogy a jelentős növekedés nem az elhíresült nyári akcióik nyomán mérhető, hanem az uniós választás közeledtével.

Vezető politikusok online teljesítménye

A korábbi elemzésünktől eltérően mostani tanulmányunkban négy olyan politikus saját oldalával foglalkozunk, akik megmaradtak korábbi pártjukban és jelenleg is vezető szerepet töltenek be az országos politikában.

Annak ellenére, hogy a pártvezetőknek rendre több követőjük van, mint a pártoldalaknak – ami nem meglepő, hiszen a modern politika és kampányolás egyik jellemzője a perszonalizáció –, azt látjuk, hogy a pártoldalak osztanak meg több tartalmat.

Míg a jelenlegi és volt miniszterelnök ritkán, vagy egyáltalán nem lép közvetlen interakcióba követőivel, addig a Momentum vezetője és a baloldali pártok közös főpolgármester-jelöltje gyakran reagál kommentekre. Ugyanaz a megközelítés érvényesül, mint pártjuk esetében – a Fidesz és a DK közvetlen interakciója szintén elhanyagolható.

A trendvonalak némileg mást mutatnak, mint amit a pártoldalak esetében figyelhettünk meg. A vizsgált időszak elején nincsenek akkora kiugrások, mint a pártkommunikáció esetében. Nincs érdemi változás az első fél évben, az első esemény, ahol érdemi emelkedést mutat a posztok száma a Sargentini-jelentés körüli viták. De ennél a témánál sem tapasztalható az a mérték, mint amit pártoknál regisztráltunk – a vélemények kommunikálása inkább a pártok központi oldalán zajlottak. A legnagyobb emelkedést Karácsony esetében a rabszolgatörvény időszakában láthatunk. Minden politikus esetében növekszik az aktivitás az EP kampány kezdetével.

A pártokkal ellentétben a politikusok oldalain a posztok száma nem határozza meg egyértelműen a követői aktivitást mértékét.

A legkevesebbet publikáló miniszterelnök minden posztja mély nyomot hagy a követőkben – minden megnyilvánulásainak nagy impaktja van.

Orbán esetében figyelhető meg leginkább a személyes témájú posztok sikeressége. A leginkább bevonó bejegyzései többször családi fotókat, ünnepi jókívánságokat tartalmaznak politikai események és célzott kampányüzenetek helyett.

Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök, bár kevesebb követői reakciót vált ki – azok jellege erősebb a bevonódási skálán. Az ő követői osztják leginkább tovább a tartalmakat, saját ismerőseikkel is megismertetve a politikus gondolatait – így járulnak hozzá üzeneteinek sikeres disszeminációjához. A magas bevonódási értékekből azt olvashatjuk ki, hogy a követők még elkötelezettebbek Gyurcsány iránt, mint pártja a DK felé.

Míg a publikációs trendben azt látjuk, hogy az EP kampány közeledtével egyre többet publikálnak a politikusok – a kiváltott reakciók nem tükrözik ezt a lineáris trendet.

Orbán és Gyurcsány oldalain a követők aktivitása dinamikusan növekszik – kampányüzemmódban funkcionálnak –, a másik két vizsgált politikus esetében ezt nem tapasztalható.

Karácsony estében a rabszolgatörvény elleni tiltakozások időszakában érte el a követői figyelem a csúcspontját, az uniós kampányolás hatása nem mutatkozik meg követőinek lendületében.

A politikusok oldalainak esetében is vizsgáltuk a bevonódási rátát (azaz elosztottuk az összes követői reakciót a követők számával). A politikusok esetében alacsonyabb értékeket kapunk, mint a pártoknál. A legkevesebb követővel rendelkező Fekete-Győr oldalán arányosan a legaktívabbak a követők. A korábbi időszakban növekedő aktivitást mutató követők magatartása megváltozott, Karácsony oldalán egyre kevésbé lelkesek és lendületesek a követők.

Karácsony lemaradása a követőszám alakulásában is tetten érhető. Míg a többi elemzett oldal esetében jelentősen bővült a követők köre, addig a főpolgármester-jelölt veszített az országgyűlési kampány során gyűjtött követőiből. Míg mind a Párbeszéd, mind az MSZP-nek sikerült növelni a követők számát, a közös jelölt esetében lemorzsolódást regisztráltunk.

A legnépszerűbb posztokról

A vizsgált időszakban a legnépszerűbb posztok versenyét a pártok között a Fidesz, míg a politikusok közül kétséget kizáróan Orbán Viktor nyerte.

A kép ugyanakkor közel sem olyan egységes, mint az országgyűlési választás kampányidőszakában. Jól teljesített még a Jobbik is (a párté az időszakban a legmagasabb engagementet kiváltó poszt – a választás után a tábor egységességét és a Fidesz korrupció ellen harcoló küzdelem folytatása) és további posztja bekerült a 10 legtöbb felhasználói reakciót kiváltó tartalmak közé.

A 10 legtöbb felhasználói reakciót kiváltó, bármely párt által közzétett Facebook-posztból öt Fidesz, kettő Jobbik, egy MSZP, egy Párbeszéd és egy MKKP.

A legtöbb reakciót a Jobbik választás utáni posztja váltotta ki, majd ezt követi a kormányzó párt anyák napján közzétett fotója váltotta ki, ezt az adatfelvétel pillanatáig több, mint 2300-an osztották meg, közel 29000-an lájkolták és közel 1500 komment van alatta.

Ezt szorosan követi a Sargentini-jelentés elfogadása kapcsán megjelenő kormánypárti erődemonstráció-s poszt. Az MSZP legnépszerűbb megjelenése a 6. helyen áll a pártok által megosztott bejegyzések versenyében (a rabszolgatörvény kapcsán Bangóné parlamenti felszólalása). Bangóné feltűnik egy fideszes patkányozást kifogásoló posztban is.

DK legnépszerűbb posztja 12., a Párbeszédé 9., MKKP 10. Az LMP-nek, Liberálisoknak és a Momentumnak nincsen bejegyzése az első 100-ban.

A vezető politikusok tekintetében a verseny jóval kevésbé kiegyenlített: a 10 legnépszerűbb posztból 10-et tett közzé Orbán Viktor.

A legtöbb reakciót kiváltó politikusi bejegyzés Orbán Viktor karácsonyi köszöntője (a képet közel 66 ezren kedvelték, több mint 11 ezren kommentelték és közel 5400-an tovább is osztották saját falukon). A legkedveltebb bejegyzések a miniszterelnöktől többségében személyes jellegűek (unokáiról, családi szelfi).

A 100 legkedveltebb bejegyzés közül 76 Orbán oldaláról származik, 22 Gyurcsányéról (legnépszerűbb posztja a Soros-terv megkérdőjelezése, utána más politikai kérdések posztjai), Karácsony Gergely legnépszerűbb bejegyzése az összes politikusi bejegyzés között a 76. (egy Soros-Orbán mém), Fekete-Győré a 98. helyen van.

Összességében elmondható, hogy minden vizsgált párt és politikus igyekezett kihasználni a közösségi médiában rejlő lehetőségeket. A kutatás időintervallumában a legkonzekvensebben és legsikeresebben a Fidesz, valamint a DK vonta be követőit, közölt számukra érdekes, releváns üzeneteket. Ezek az üzenetek rezonálnak követőik igényeivel – egyszerre jelennek meg aktuálpolitikai, mozgósító, ideológiai, valamint személyes tartalmak. Az üzenetek tematikus kombinálása bevonódást ér el, folyamatos interakciót és pozitív visszajelzést a követők táborától. Ennek a két pártnak a vezetői szintén sikereket érnek el saját követőik körében, jelentősen növelték követőik számát – és folyamatosan interakcióba lépnek üzeneteikkel a követők. A legnépszerűbb tartalmakat is Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc oldalain találhatjuk – bár a kormányfő jócskán elhúzott a második helyezett mellett.

Címfotó: Pexels.com

[1] Az adatgyűjtés időintervalluma: 2018. április 10 – 2019. május 20.

[2] Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogyan lehet az online kampányolás előnyeit, többek között a költséghatéknyságot, a mikro-szegmentációt, valamint a hirdetések pontosabb targetálását.

[3] Adatforrás: Eurostat, 2018 Digital Economy and Society Database, letöltés:  http://ec.europa.eu/eurostat/web/digital-economy-and-society/data/database; Adatforrás: Wearesocial, Global digital riport 2019, letöltés: https://wearesocial.com/global-digital-report-2019

[4] Tim Highfield: Social Media and Everyday Politics 2016. Polity, Cambridge and Malden.

[5] Scrolling news: The changing face of online news consumption A report for Ofcom. letöltés: https://www.ofcom.org.uk/__data/assets/pdf_file/0022/115915/Scrolling-News.pdf

[6] Constine, Josh (2016). “Facebook puts friends above publishers in “News Feed Values” and ranking change”. Techcrunch letöltés: https://techcrunch.com/2016/06/29/facebook-news-feed-change/

[7] Bakshy, Eytan, Solomon Messing, and Lada A Adamic (2015). “Exposure to ideologically diverse news and opinion on Facebook”. Science 348.6239, pp. 1130–1132

[8] Joseph Kahne & Benjamin Bowyer (2018) The Political Significance of Social Media Activity and Social Networks, Political Communication, 35:3, 470-493

[9] Myat Kornél (2016): KOLLABORÁCIÓS-KÖZÖSSÉGI MÉDIAELMÉLET Participáció és közösségi együttműködés a késő-modern médiakörnyezetben DOKTORI ÉRTEKEZÉS.

[10] Bene Márton (2016): Virális Politika. Politikatudományi Szemle XXV/2. 84–110. pp

[11] Fontos megjegyezni, hogy a Mi Hazánk Mozgalom oldaláról csak 2019.február közepétől tudtunk adatokat gyűjteni.

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.