A magyarok nem akarnak erős vezetőt, nem az államra számítanak, nem akarnak “Oroszországot”. Alapvetően a megélhetés és az egészség érdekli őket, és csak a családjukra hagyatkozthatnak. Az Új Egyenlőség stúdiójában Boros Tamást, a Policy Solutions stratégiai igazgatóját kérdezte Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője a témában.

 

  • Az amerikai álomról annyit hallani, hogy adódik a kérdés: vajon van-e hasonló Magyarországon, amelyet a politikusok iránymutatónak használhatnak döntéseik meghozatalakor?
  • Míg az amerikai álom lényege az, hogy a szegények felemelkedhessenek és gazdagodhassanak, amihez az amerikai intézményrendszer egyforma lehetőségeket biztosít, így csak az egyén tehetségétől és munkabírásától függ, hogy mit tud elérni az életben, az orosz álom például nagyon erős, hangsúlyosan beavatkozó, igazságot tevő államot vizionál.
  • Ezekkel szemben, a kutatás szerint a magyarok szeretnének egy kifejezetten igazságos társadalomban élni, amely életszínvonalban az Ausztria-Svájc körüli szintet hozza, tehát egy meglehetősen materiális értékközpontú, a jólétről, a fizetésekről és a nyugdíjról szóló képet fest.
  • Fontos kiemelni, hogy semmi nem támasztotta alá, hogy mindennek a megvalósulását az államtól várnák a magyarok. Sőt, érzékelhető volt pont az ellenkezője; van egy fajta csalódottság érzés, hogy az intézményrendszer nem segíti, de még akár gátolja is az álmaik megvalósítását.
  • Amit eddig kínáltak nekik a jelenlegi ellenzéki pártok nagy része az egy liberális piacgazdaság volt, ahol a verseny, a vállalkozási hajlandóság, a csináld meg magad (amerikai jellegű) elve együtt érvényesült, érdemi jóléti segítség nélkül, a liberális demokráciának az alkotmányossági, emberjogi, európai integrációjának elvével. Szemben a jelenlegi kormánnyal, amely sokkal inkább az orosz típusú modellt követi, ahol az állam megoldja az egyén helyett a problémákat (piacgazdaság helyett fölülről beavatkozó állam) mindezt párosítva az illiberális demokráciával. Ez a két típus a kínálat. A kutatás azt mutatja, hogy a magyarok ebből a kettőből egyiket sem szeretnék. Nyugati típusú jóléti államra vágynak.
  • Az intézményekbe vetett általános bizalom hiányát az is jól illusztrálja, hogy arra a kérdésre, hogy a rendszerváltás után melyik kormány segítette legjobban az álmuk megvalósítását a legtöbben úgy válaszoltak: egyik sem. Beleértve a mostani Orbán kormányokat i
  • A válaszadók pártpolitikai hovatartozását vizsgálva azt láthatjuk, hogy nem adnak markánsan más válaszokat a politikai spektrum különböző részein elhelyezkedő válaszadók. Ez meglepő a jelenlegi, politikailag végletesen polarizált Magyarországon. Életkor szerint viszont nagy különbségek vannak; minél idősebb valaki, annál jobban foglalkoztatja az egészségügy helyzete, hiszen a materiális célok mellett az egészség témakörét értékelték legtöbben a legfontosabbnak.
  • Arra a kérdésre, hogy az elmúlt néhány évszázad alatt mikor éltek a legjobban a magyarok minden korosztály a Kádár-korszakot jelölte meg (idősebb korosztály körében 60-70%-ban, a legfiatalabb korosztályban 20-30%-ban). Kiszámíthatóság, tervezhetőség, társadalmi mobilitás, működő egészség- és oktatásügy a fő értékek, amit a Kádár rendszerből visszasírnak, azaz nem a diktatúra, hanem sokkal inkább a jóléti állam sajátosságait.
  • Melyik ország áll legközelebb az álmunkhoz? A jóléti Svájc, Ausztria kiemelkedően, Németország és a Skandináv országok szintén megjelentek, míg Amerika, Anglia, Franciaország, Oroszország szinte egyáltalán nem szerepelt a válaszok közt. Ez is mutatja, hogy a magyarok nagy része egy jóléti államot szeretne, jó egészségüggyel, igazságos újraelosztással, esélyteremtéssel.
Boros Tamás cikke a magyar álmokról

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.