Magyarországon brutál sokan cigiznek, de jelentősen javult a helyzet. Az állam adóbevétele a dohányzás után a személyi jövedelem adó negyede (ez rengeteg!), de még így is többet költünk a cigi okozta megbetegedések kezelésére! Az adóemelések és a hozzáférés korlátozása nyomán nemzetközileg is értékelt mértékben javult a helyzet Magyarországon. Azaz az aktív államnak igenis van hatása az emberek egészséges életmódjára! Bodrogi József egészségügyi közgazdásszal az Új Egyenlőség stúdiójában Pogátsa Zoltán beszélgetett.

A dohányzás elterjedését tekintve Magyarország a nemzetközi összehasonlításban meglehetősen rossz mutatókat produkál. Az EU-s átlaghoz viszonyítva itthon mintegy egyharmaddal magasabb a dohányzók aránya, de a visegrádi országokra szűkítve az összehasonlítást is magasabb dohányzási arány jön ki a magyarok körében mint a környező országokéban (leszámítva a balkáni országokat).

  • Mind az aktív mind a passzív dohányzás egészségkárosító hatásának hatalmas szakirodalma van. Ma Magyarországon az aktív dohányosok 15 évvel rövidebb ideig élnek; az összes halálozás 1/6-át az aktív dohányzás következtében kialakuló tüdőrák, szájüregi megbetegedések, keringési rendszer és agyéri megbetegedések okozzák.
  • Az államnak alapvetően három különböző eszköze van a dohányzás visszaszorítására:
    • A kereslet visszafogása a jövedéki adó növelésén keresztüli áremeléssel (növelik a befizetett jövedéki adót, ennek köszönhetően csökken az elfogyasztott cigaretták száma) – Magyarországon az elmúlt 5-6 évben tizenhétszer történt ilyen emelés.
    • Prevenció az oktatáson keresztül: jól átgondolt, hatékony iskolai és egyéb felvilágosító programokon keresztül megakadályozni az újabb generációk rászokását.
    • A már dohányzókat egy átfogó népegészségügyi programon keresztül segíteni a leszokásban (háziorvos felismeri a problémát, tovább küldi a tüdőgondozóba stb.)
  • Ugyan a dohánytermékek értékesítéséből hatalmas összeg folyik be az államkasszába (2016-ban több mint 420 milliárd forint, ami negyede az összes magyar személyijövedelem adónak!), a dohányzás okozta terhek mindenhol magasabbak mint a dohányzás által generált jövedelmek. Magyarországon ez a különbség 80 milliárd forint, azaz a 70%-os adó ellenére sem igaz, hogy a dohányzás az államnak anyagilag megtérülő tevékenység lenne.
  • Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az egészségmegőrző intézkedések (dohányzásról való leszoktatás, egészséges táplálékhoz való juttatás, rendszeres mozgás elősegítése stb.) költségei tulajdonképpen befektetések a jövő egészségébe; a lakosság jó egészségi állapota biztosítja annak hosszútávú termelőképességét, teljesítményképességét, ráadásul az esetlegesen szükségessé váló egészségügyi kiadások is késleltetődnek, csökkennek.
  • A szabály- és intézményrendszerek igenis befolyásolják, alakítják a társadalmi normákat, viselkedési formákat – ezt bizonyítja az is, hogy meglepően jól működik Magyarországon az EU egyik legszigorúbb dohányzást tiltó törvénye, ami nem teszi lehetővé zárt közterületeken a dohányzást.

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.