A rabszolgatörvény által kiváltott tiltakozások fordulópontot jelentettek a magyar szakszervezeti mozgalom megítélésében. Ennek egyéves évfordulóján beszélgettünk Bábel Balázzsal, a Vasas Szakszervezeti Szövetség új alelnökével.

A kormánypártok 2018 végén váratlanul kezdeményezték a Munka Törvénykönyvének módosítását. Egyrészt 400 órára emelték a túlórakeretet, másrészt lehetőséget teremtettek arra, hogy hároméves munkaidőkeretet lehessen cégeknél bevezetni.

A tiltakozások hatására kevés munkáltató merte vállalni ennek a törvénynek az alkalmazását, ugyanakkor megnőtt az „érdeklődés” a szakszervezetek iránt. A beszélgetés során éppen ennek kapcsán mondta el Bábel Balázs, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, hogy ez a megmozdulás, tiltakozás sarkallta arra, hogy 32 éves fiatalként elinduljon ezért a posztért.

Tapasztalatai szerint éppen a fiatalok körében kezdett el egyre több embert foglalkoztatni az a kérdés, hogyan lehet kollektíven megvalósítani az érdekérvényesítést. Ennek eszköze nem más, mint a szakszervezet.

A munkáltatók kezdeti visszafogottsága év végére kezd eltűnni, és ennek eredményeképpen egy pécsi székhelyű cég be akarja vezetni a hároméves munkaidőkeretet, ami komoly dilemmát okoz a szakszervezeteknek. Ennek morális és racionális mozgatórugóiról beszélgettünk.

Címfotó: Markoszov Szergej – Népszava

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.