A Közép-Európai Egyetem Michael Ignatieff rektor javaslata alapján előadássorozatot indított a Nyílt Társadalom problematikájának újragondolására. A sorozat első előadását Dorothee Bohle tartotta, aki jelenleg a Firenzei Európa Egyetem politikai és társadalomtudományi tanszékének professzora. Emellett társszerzője Greskovits Bélával, a CEU professzorával a Capitalist Diversity on Europe’s Periphery (A kapitalizmus sokfélesége Európa perifériáján) című könyvnek.

Bohle előadásában arra kereste a választ, hogy a demokrácia és a kapitalizmus között feszülő ellentét hogyan hatott a közép-európai régióban megfigyelhető demokratikus visszacsúszásra. Ahogy arra Claus Offe német politológus már annak idején felhívta a figyelmet, ezeknek az országoknak egyszerre kellett létrehoznia a demokráciát és a kapitalizmust. A két projekt összekapcsolódott, köztük azonban ellentét is feszült. Mindkettő kiépítéséhez tömegtámogatásra volt szükség, a kapitalizmus bevezetése azonban olyan társadalmi veszteségekhez vezetett, amelyek ellenállást generáltak, amint a vesztes csoportok élni kezdtek újonnan megkapott demokratikus jogosítványaikkal.

Bohle professzor Wolfgang Streeck német gazdaságszociológus elemzéseire támaszkodva emlékeztetett arra, hogy a neoliberális államban a tőke nyomására az állam nem szedi be a jóléti állam működtetéséhez szükséges adókat. Az állam működését először államadósság kibocsájtásával finanszírozza, majd amikor ez problémássá válik, akkor  a Streeck által „adósságállamnak” nevezett formáció átvált „konszolidációs állammá”. Ez a gyakorlatban folyamatos és brutális megszorításokat jelent, amely szintén a kisembereket sújtja. A költségvetési megszorítások miatt azonban elfogy a kereslet a gazdaságban, amit a neoliberális állam a monetáris politikával próbál meg ellensúlyozni. Ekkor következnek a jegybankok pénznyomtatási programjai, „mennyiségi könnyítései” (quantitative easing).  Ezekkel az egymást követő fázisokkal a neoliberális állam igazából a kapitalizmus válságát igyekszik időben kitolni.

Bohle ehhez még hozzáveszi Colin Crouch brit gazdaságszociológus „privatizált Keynesianizmus” fogalmát is. Ez az ironikus kifejezés arra utal, hogy míg az ötvenes-hatvanas-hetvenes években az állam adókból finanszírozott nagy keresletélénkítő programokat főleg az infrastruktúra építés terén, addig a neoliberális gazdaságban az adók leépítése után a gazdaság kereslet csak a magánadósság elszabadulásával képes szinten maradni. Ezért látjuk a háztartások, a vállalatok és a pénzügyi szektor adósságállományának robbanását világszerte, és például a devizahitelezési krízis esetében idehaza is.

Bohle szerint a külföldi működő tőkére épített gazdaságszerkezet, az adósságállomány külső finanszírozása, a nyugati bankok által dominált pénzügyi rendszer a kelet-európai államokban könnyen lehetővé tette a gazdasági problémák újrakeretezését egy idegenellenes formában. A magán és államadósság külföldi tulajdonlása, az EU és az IMF megszorító feltételrendszere ebben a narratívában nem mint gazdaságfilozófiai ellentét, mint közgazdasági kérdés jelent meg, hanem a kisnemzetek szabadságharca az elnyomó nagyok ellen. A kelet-európai országok a társadalom gazdasági veszteségeit már korábban is az identitáspolitikával, a nemzeti érzés kommunizmus utáni újraéledésével kompenzálták régió szerte.  Orbán, Kaczynski és egyéb jobboldali populista mozgalmak a régióban könnyen építhettek erre, és a neoliberális állam problémáit a választóknak a külső, nagyobb országok elnyomásaként, idegen érdekek érvényesüléseként mutathatták be a választóknak – sikeresen. A „nemzeti érdekre” alapozó kormányra kerülésük után azután ezek a jobboldali populisták igyekeznek a nép érdekartikulációját (népszavazások, civilek, sajtó) korlátozni.

Bohle szerint hozzájárult mindehhez az EU reakciója, amely ezekkel az idegenellenességre építő jobboldali populista kormányokkal nem tudott, nem akart mit kezdeni, míg a demokratikusan megválasztott görög Sziriza kormány baloldali békés forradalmát azonnal elnyomta.

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.