TÁRSADALOM

Milyen lesz az iskola jövője?
MUTATÓ, TÁRSADALOM

Milyen lesz az iskola jövője?

Radó Péter oktatáskutató Az iskola jövője című könyvében a jelenlegi oktatási rendszer főbb problémáiról ír, valamint bemutatja, hogy miként képzeli el a jövő iskoláját. Szerinte a lexikális tananyagok dominanciáját háttérbe fogja szorítani a gyermekközpontú nevelésen alapuló készségfejlesztés.

A nyugdíjrendszerben nem minden az, aminek látszik
TÁRSADALOM

A nyugdíjrendszerben nem minden az, aminek látszik

Az Új Egyenlőségen a nyugdíjrendszer igazságossági kérdéseiről elindult vita első cikke szembe állította egymással a fenntarthatóság és az igazságosság primátusát, s az utóbbi mellett tette le a garast. Az alább olvasható válaszcikk szerzője más szempontból közelít.

Az egyenlőtlenség dinamikája és a jövő tendenciái
MUTATÓ, TÁRSADALOM

Az egyenlőtlenség dinamikája és a jövő tendenciái

Hogyan alakul a világszintű egyenlőtlenség a jövőben? Branko Milanović, a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenség világhírű kutatója a jövőbe mutató tendenciákat is felvázolt. Gyógyírként örökösödési adót, a nagyvállalatok megadóztatását, a dolgozók és munkások tulajdonrészesedését növelő programokat javasol.

Digitális kapitalizmus
GAZDASÁG, TÁRSADALOM

Digitális kapitalizmus

Az internet és a digitális forradalom átalakította a mindennapjainkat. A digitális térben intézzük a pénzügyeinket, ott kommunikálunk ismerőseinkkel, az internet vált a fogyasztás elsődleges terévé stb. Ez az átalakulás rengeteg társadalmi megrázkódtatással jár, amelyek némelyikét heves viták övezik.

A magyar félelemgyár
POLITIKA, TÁRSADALOM

A magyar félelemgyár

A Fidesz egy szinte kizárólag félelemre alapuló kampánnyal nyerte meg a parlamenti választásokat, ami magyarázatot kíván. A Friedrich Ebert Stiftung „A félelem megöli a lelket” című konferenciáján több kutatás vezetői ismertették a magyar társadalom negatív érzelmeivel kapcsolatos következtetéseiket.

Created with GIMP
TÁRSADALOM

A magyar dolgozók félelmeiről

A félelemfaktorokat a mindennapi, a jövőtől és a kiszolgáltatottságtól való félelmek szerint csoportosítottuk. A kutatás a dolgozók szélesen értelmezett körét érintette. Aki úgy tartotta magáról, hogy dolgozik, és ezért fizetést kap, még ha ez valójában valamilyen kényszervállalkozó lét is, akkor is bevontuk a vizsgált célcsoportba. Az is kiderült, hogy melyik a legerősebb félelem.

‘68 és a neoliberális fordulat
TÁRSADALOM

‘68 és a neoliberális fordulat

Az új baloldal 1968-ban szakított a régivel és akaratlanul bár, de utat nyitott a neoliberális fordulatnak. A globális tőke az ’68-as emancipációs mozgalmakban megjelenő energiák felhasználásával tudott megerősödni. Cserébe az emancipációs mozgalmakban megjelenő energiák kibontakozása előtt a neoliberális globalizáció nyitotta meg az utat.