Az alacsony bérek okozzák a legnagyobb gondot a fiataloknak, s zavarja őket, hogy a tudás és a szorgalom kevesebbet ér a kapcsolatoknál. Az Y nemzedék kiszolgáltatottnak érzi magát, a Z generáció pedig kevés karrierelehetőséget lát. Vajon mit gondolnak az érdekvédelemről?
Előbb Trump győzelme, majd a Brexit megszavazása hívta fel a figyelmet a hidegháború végével kialakult világpolitikai rendszer átalakulására. Vajon hol helyezkedhet el a változó rendszerben az Európai Unió, és milyen kihívások várnak rá a jövőben? Mit hoz ez Magyarország számára? E kérdéseket járja körbe Balázs Péter könyve.
Elveszik a robotok az emberek munkájával együtt az identitásukat és önbecsülésüket is? Avagy szabadokká és/vagy boldogokká válnak az emberek a munka utáni világban?
Mikecz Dániel bár nem egyértelműen az NGO-kat okolja, mégis ezeket középpontba állítva beszél a baloldal kudarcáról és neoliberalizálódásáról egy MSZP-SZDSZ kormányokat átélt országban, amit nyolc éve egy agresszívan civilellenes kurzus vezet. Közben a „moralizálás” és a „jóemberség” politikája ellen szólal fel, amit cinikusnak és károsnak tartok.
A különböző családpolitikai ellátásokkal az államok általában egy-egy kiemelt cél elérésére törekednek. Az eltérő célokhoz eltérő eszközök, különböző támogatási formák társulnak. Az ezekre szánt költségvetési ráfordítások Magyarországon is jól mutatják a családpolitikai rendszer jelenlegi orientációját.
A Bibó István Társaság, a Pax Romana és a Protestáns Magyar Szabadegyetem emlékezett Bibó Istvánra, a 20-ik század második felének legnagyobb hatású politikai gondolkodójára, 2018. november 4-én az Országház melletti Bibó emlékműnél. Az Új Egyenlőség koszorúját elhelyezte Gábor Péter alapító és Pogátsa Zoltán főszerkesztő, aki beszédet is mondott.
Az Új Egyenlőség folytatja a Szociális Demokrácia Programjának kialakítására irányuló társadalomelméleti munkát. A program bevezetője és egészségpolitikai fejezete után Lakner Zoltán szerkesztésével elkészült a szociálpolitika céljaival és szerepével foglalkozó vitairat. Bemutató és vita: 2018. november 6. 18 óra, Kossuth klub.
Újra kell definiálni a munka fogalmát, hogy az a fennálló helyzetnek és a változó körülményeknek is megfeleljen. A nyugdíj egy részét társadalmi örökségnek kell tekinteni. A nyugdíjasok fogyasztóként rengeteg adót fizetnek, hamis, hogy csak kiadást jelentenének a társadalomnak.
Jelentős a béregyenlőtlenség az országban. Tudjuk! Nem találkozik a valóságérzékelésünk a statisztikával. Tudjuk! De azt tudtuk-e vajon, hogy a munkajövedelmeket nézve a legjobban kereső öt százalék annyit kap, mint a legrosszabbul kereső negyven százalék együtt? Aligha.
Az az igazi kérdés, hogy mit akarunk kezdeni az idősekkel, milyen életszínvonalat, jövedelmet gondolunk méltányosnak a számukra? Hogyan lehet az önálló, relatíve biztosítási alapú nyugdíjrendszer problémáit megoldani, s közben felépíteni egy kezelhető szociális rendszert is?