A Trump elleni női demonstrációkat követően Nancy Fraser filozófus aláírta a „99%” feminizmusát, vagyis a „többség” feminizmusát szorgalmazó felhívást, amely nemzetek feletti és antikapitalista. Fraser egy olyan befogadó, többségi feminizmusért dolgozik, amely elutasítja a haladó irányzatok neoliberális kisajátítását.
A széleskörű szolidáris és érzékeny figyelem vezetett ahhoz, hogy a felsőoktatás betegségeinek tüneti kezelése, illetve ideiglenes megoldások elfogadása helyett azokat az eszközöket kezdtük el keresni, amelyek a rendszerszintű elnyomás egyre agresszívabb támadásaival szemben hatékonyak lehetnek.
Mit jelent a tulajdon? Miért törekszünk rá? Mi történik, ha nem engedhetjük meg magunknak? Léteznek-e alternatívák? Hogyan enyhítheti a közösségi tulajdon és a szövetkezetiség az egyre komolyabb méreteket öltő lakhatási válságot? Íme néhány válasz.
Manapság a szülésben csak az a fontos, hogy a gyerek egészséges legyen és életben maradjon az anyja is. Az anyaságról, az anyává válás rítusáról, a szülésről, nem szokás beszélni. Vajon mik azok a társadalmi struktúrák és folyamatok, amelyek kialakították ezt a gyakorlatot.
Régóta nem beszéltek annyit a sztrájkokról Magyarországon, mint az elmúlt hónapokban. A munkabeszüntetések többfelé eredménnyel jártak. A munkavállalói nyomásgyakorlás e folyamatának láthatólag még nincsen vége. Ugyanakkor már most látszanak tanulságok.
A globális kapitalizmus új szakaszától, a tekintélyelvű, jobboldali és nacionalista történelmi-politikai tömb felemelkedésétől biztosan nem várhatjuk a kapitalizmus hierarchikus és elnyomó elemeinek eltűnését. Hogyan jutottunk idáig?
Ez a cikk azoknak szól, akik baloldaliként nehezen azonosulnak a kortárs feminizmussal, mert az a privilegizáltak mozgalmává alakul, amiből elveszni látszanak a gazdasági szempontok, illetve, ha feministaként akarnak baloldaliak lenni, akkor a feminizmusuk másodlagossá válik.
A 2017-es adóbevallások adatai alapján azt vizsgáltuk, hogy mennyi szakszervezeti tag lehet Magyarországon, és a számokból mi olvasható ki a bérezésükről. Hol erősebb a szakszervezeti mozgalom: a dolgozói társadalom alsó tizedében vagy a legjobban kereső 1 százalékában? Meglepő adatokat és következtetéseket adunk közre.
A magyar közélet egyik gyakran visszatérő toposza a parlamentben helyet foglaló nők alacsony lélekszáma. Ha közelebbről megvizsgáljuk, a statisztika azt mutatja, hogy hazánk e tekintetben ténylegesen a nemzetközi sorok végén kullog. De valóban probléma ez? Még inkább: valóban ez a probléma?
Szikra Dorottya az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont osztályvezető főmunkatársa, a European Social Policy Analysis Network (ESPAnet) társelnöke az Indexben elemezte a február 18-i kormányfői évértékelőben ismertetett családpolitikai intézkedéseket.