A Fidesz egy szinte kizárólag félelemre alapuló kampánnyal nyerte meg a parlamenti választásokat, ami magyarázatot kíván. A Friedrich Ebert Stiftung „A félelem megöli a lelket” című konferenciáján több kutatás vezetői ismertették a magyar társadalom negatív érzelmeivel kapcsolatos következtetéseiket.
A félelemfaktorokat a mindennapi, a jövőtől és a kiszolgáltatottságtól való félelmek szerint csoportosítottuk. A kutatás a dolgozók szélesen értelmezett körét érintette. Aki úgy tartotta magáról, hogy dolgozik, és ezért fizetést kap, még ha ez valójában valamilyen kényszervállalkozó lét is, akkor is bevontuk a vizsgált célcsoportba. Az is kiderült, hogy melyik a legerősebb félelem.
Az új baloldal 1968-ban szakított a régivel és akaratlanul bár, de utat nyitott a neoliberális fordulatnak. A globális tőke az ’68-as emancipációs mozgalmakban megjelenő energiák felhasználásával tudott megerősödni. Cserébe az emancipációs mozgalmakban megjelenő energiák kibontakozása előtt a neoliberális globalizáció nyitotta meg az utat.
A demokráciákban lehetőséget kell kapnia mindenkinek, hogy megszerezze azokat az ismereteket és készségeket, amelyek révén aktív szerepet vállalhat a közügyek alakításában. Hogyan válhat a tanulás az elnyomott csoportok felszabadulásának zálogává? Erre mutat egy példát a Közélet Iskolája.
A Policy Agenda 2018-ban is közzétette létminimum, társadalmi minimum számítást. Bemutatják, hogy hol tart vizsgálataik alapján a magyar társadalom, milyen következményei vannak a legkisebb keresetűek béremelésének.
A népi, népszerű, populáris, populista baloldal nem más, mint a baloldali elitizmus, a baloldali liberalizmus ellentettje. Arra a megdöbbentő ötletre épül, hogy a baloldalnak a nép problémáival kell foglalkoznia. Szerkesztőnk vitairata a baloldali populizmus lehetőségéről.
Németországon dolgozó kamionos német minimálbérnél nem kereshet kevesebbet? És a Németországon áthaladó magyar kamionos? Versenyelőny az alacsony bér, és éppen ez kell támogatni, vagy a kizsákmányolás egyik módja, és ellene kell fellépni? Ki mellett áll a magyar kormány, és mi lehet a megoldás.
A magyar nők jelentős része szeretne ugyan több gyermeket, de anyagi viszonyai, súlyos megélhetési gondok között, ezt nem engedik meg. Gondoskodói feladataikban csak saját szűkebb környezetükre számíthatnak, az államra nem. A többség pedig olyan munkahelyi zsarnokság alatt áll, amely folyamatosan rombolja családi viszonyait.
A középosztályi tiltakozások Magyarországon 2010 óta képtelenek arra, hogy érdemi kapcsolatba lépjenek, szolidaritást vállaljanak és osztályszövetséget kössenek a néppel (a magyar társadalom nem-középosztálybeli részével: alsó kétharmadával). Amíg ez így lesz, a Nemzeti Együttműködés Rendszere megdönthetetlen marad.
A világszintű egyenlőtlenség alakulása magyarázatot kínál számos politikai fejleményre is. Az egy főre eső jövedelem viszonylagos emelkedése a gazdasági alapja az emelkedő ázsiai középosztály növekvő vásárlóerejének, a fokozódó amerikai és európai népi elégedetlenségnek, de a legesleggazdagabbak gőgös pénzuralmának is.