A szuverenitás a magyar politikai egyik alapkérdésévé vált. A kormánypártok Soros Györgytől akarják függetleníteni az országot, az ellenzék a kormánypárti oligarcháktól. De vajon az érdekképviseletek megőrizték-e szuverenitásukat, például a magyar szakszervezetek függetlenek-e?
Mark Fisher írásai és kritikái rengeteg olvasónak engedtek betekintést a kritikai kultúrakutatásba és a baloldal rendszerkritikába. A tavaly januárban váratlanul távozó brit kultúrkritikus fő műve, a Kapitalista realizmus (Capitalist Realism), az utóbbi idők legbravúrosabb elemzését kínálja a kortárs popkultúráról.
Sztrájkot hirdetett Németország legnagyobb ipari szakszervezete, sőt még a 28 órás munkahétért is harcba indult a speciális helyzetű dolgozók számára. Ehhez kellett 1,8 millió tag, és egy erős kollektív szerződés. Nézzük a német és a magyar helyzet azonosságait és különbségeit!
A hazai közéletben kevés téma van, melyben egyetértés van, de a közoktatás borzalmas helyzete minden bizonnyal ezek közé tartozik. Ha szóba kerül az iskola egyenlősítő jellege, sokan kikérik maguknak: az iskola csak ne tegye egyenlővé a gyermekeket, nem az a célja. Valóban nem feladata az iskolának az igazságosság?
Az Orbán-kormány által alkalmazott permanens kivételes állapot a társadalom demokratikus immunrendszerét károsította, és csírájában fojt el minden társadalmi önvédelmi mechanizmust. Az Orbán-rendszer egyre inkább elszakad a jogtól, saját gyártású válságokat menedzsel, s közben a legnagyobb mértékben uralkodni akar az életünkön.
Abszurd-e, hogy tömegeket érintő problémákat „egyéninek” tekintsünk? A problémákat hordozó egyén középpontba állításával a pszichológia betöltheti-e társadalmi küldetését? Feladata-e a pszichológusnak az elnyomott csoport tagjaiban az elnyomásuk forrásának tudatosítása? Mit tegyen a pszichológus a társadalomért? Vitaindító.
Közhely, hogy a gazdasági növekedés egyik feltétele a technológiai innováció, ami pedig elválaszthatatlan a kutatás-fejlesztéstől. Sokkal kevésbé ismert azonban, milyen körülmények szükségesek a magas szintű kutatás-fejlesztéshez. Mármint nem elméletben, hanem a való világban.
Egy éve ezen a napon halt meg Mark Fisher, az utóbbi két évtized egyik legmeghatározóbb kultúrkritikusa. Életműve elsősorban azért figyelemreméltó, mert írásaiból nemcsak a kétezres évek popkultúrájának átfogó elmélete rajzolódik ki, de napjaink kapitalizmusának megértéséhez is sok fontos adalékkal szolgál.
Az igazságosság értéke a baloldal egyik sarokköve. Arról, hogy mit tartunk igazságosnak, és hogyan kerülhetnénk közelebb egy igazságos világhoz, eltérnek az álláspontok. A viták a nők és férfiak egyenlőségéért folyó küzdelemben is megjelennek. Nancy Fraser amerikai filozófus szerint a „perspektivikus dualizmus” lehet a megoldás.
A szociális beruházás logikáját érvényre juttató redisztribúció az esélyeket is újrarendezheti, aminek a társadalom valamennyi tagja nyertese lehet. Az újraelosztás újragondolása bővítheti az állampolgáriság és a szabadság fogalmának kiterjesztését. Létezik-e a „sorsválasztás szabadsága” igazságos újraelosztás nélkül?