A 2017-es adóbevallások adatai alapján azt vizsgáltuk, hogy mennyi szakszervezeti tag lehet Magyarországon, és a számokból mi olvasható ki a bérezésükről. Hol erősebb a szakszervezeti mozgalom: a dolgozói társadalom alsó tizedében vagy a legjobban kereső 1 százalékában? Meglepő adatokat és következtetéseket adunk közre.
A magyar közélet egyik gyakran visszatérő toposza a parlamentben helyet foglaló nők alacsony lélekszáma. Ha közelebbről megvizsgáljuk, a statisztika azt mutatja, hogy hazánk e tekintetben ténylegesen a nemzetközi sorok végén kullog. De valóban probléma ez? Még inkább: valóban ez a probléma?
Szikra Dorottya az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont osztályvezető főmunkatársa, a European Social Policy Analysis Network (ESPAnet) társelnöke az Indexben elemezte a február 18-i kormányfői évértékelőben ismertetett családpolitikai intézkedéseket.
A rabszolga-törvény elleni tüntetések, sikeres sztrájkok és sztrájk-fenyegetések újra megmutatták, hogy van szakszervezet Magyarországon is. Ezzel együtt fellángolt a vita, hogy mi is kell egy jó szakszervezethez, szükség van-e a mostani rendszerre.
Február 21-én kongresszust tart a Magyar Szakszervezeti Szövetség, ahol arról döntenek, hogy ki fogja vezetni a szervezetet az elkövetkező négy évben. Az Új Egyenlőség stúdiójában került sor az egyetlen nyilvános elnökjelölti vitára a jelöltek között.
A Társaság a Szabadságjogokért munkatársai fűznek gondolatokat ahhoz a vitához, amelyet Mikecz Dániel indított el az Új Egyenlőség oldalain. Mint mondják, a vitacikkek ugyan egy szűk körben, de valódi, téttel bíró kérdésre keresik a választ. A közös gondolkodás pedig nagyon hiányzik ma a magyar társadalomból.
„Szülessenek meg a kívánt gyermekek!” – ez a magyar kormány egyik fő célkitűzése. A demográfiai válság megoldását a magyar nőktől várják, a kormányzat kritikusai „a választás szabadságának” követelésével érvelnek. Lássuk e megközelítés korlátait és alternatíváit!
Milyen érzés hierarchia-nélküli szövetkezeti kocsmában dolgozni? Milyenek a lehetőségek a szövetkezeti mozgalom újraéledésére Kelet-Közép-Európában? Ki állíthatja be a hangrendszert egy koncert előtt? A Gólyában dolgozó Birtalan Gergő más kérdésekre is válaszolt.
A rabszolgatörvény több, mint a 400 órás túlórakeret és a 3 éves elszámolási időszak bevezetése, ami valójában a negyedik ipari forradalomra való felkészülés lépése. Vitaindító cikkünk azt kutatja, hogy ki volt a felbujtó. Az elkövetőt ismerjük…
Ahelyett, hogy azt kérdeznénk, mi a baj a jobboldali nőkkel, azt kellene kérdeznünk: mi a baj a politikai-gazdasági-rendszerrel, amiben élnek, és a számukra rendelkezésre álló politikai alternatívákkal? Ennek megértésében a magyar és a lengyel példa sokat segíthet.