A magyar autóipari fellendülés hátterében brutális túlórák, egészségkárosító munkakörülmények és embertelen munkaszervezés állnak. Ezeket és a lehetséges megoldásokat térképezi fel a Fókuszban Kecskemét: Munkafeltételek a dél-alföldi autóiparban című szakszervezeti kiadvány.
Indiában Kerala államban a legmagasabb az írni és olvasni tudók száma. Itt nem a GDP mutató szerint határozzák meg a gazdasági jólétet. Ez az állam olyan szociálpolitikai rendszert működtet, amely az oktatáson és az egészségügyön keresztül javítja az emberek életszínvonalát.
Kiss Ambrust, az Új Egyenlőség szerkesztőjét a fővárosi közgyűlés Budapest főpolgármester-helyettesévé választotta. Munkájához sok sikert kívánunk. A szerkesztőséggel történt megállapodása szerint Ambrus közpolitikai feladatainak ellátása mellett is az Új Egyenlőség szerkesztő bizottságának tagja marad. Interjú.
Mitől igazságtalan a bérrendszer? Talán leginkább attól, amit sokak tapasztalnak, hogy hiába dolgoznak, anyagi értelemben nem jutnak előbbre, nem látnak jövőképet. Az alábbi elemzés a számok segítségével mutatja meg, hogy miért is van ez, majd megoldási lehetőségeket is felvet.
Mi vezetett a klímaváltozáshoz és mihez kezdjünk most az ijedt kétségbeesés helyett? A klímaváltozást nem „az ember”, hanem a kapitalizmus okozza. Jócskán van teendőnk és az ellenállás egyáltalán nem reménytelen.
Mi okozza a populisták előretörését? Valóban a neoliberális korszakra adott válasszal, ellenhatással van dolgunk? Ha igen, valóban a technokrata elitek uralma és a neoliberális hegemónia vívta ki a nép nevében hatalmat követelők felemelkedését? Szerkesztőnk írásának második fele.
Tényleg egy új, populista korszakba léptünk? Ha igen, mi magyarázza a populista pártok és politikusok újabb hullámának megjelenését? Talán a neoliberális korszakra adott válasszal, ellenhatással van dolgunk? A populizmus a probléma, vagy tekintsük inkább csak tünetnek? Szerkesztőnk írásának első fele.
Milyen lesz a fejlesztő állam a XXI. században? Milyen politikai intézményekre lesz szüksége? A „fejlesztő állam” a XX. század második fele után a XXI. században is nagyon fontos szerepet fog játszani a gazdasági növekedésben és a társadalmi átalakulásban. A sikeres XXI. századi fejlesztő államnak a már létező modellekből kell kiindulnia.
Milyen lesz a fejlesztő állam a XXI. században? Milyen feladatokat kell magára vállalnia? A piacok magánszereplői nem érdekeltek az emberi erőforrások kellő mértékű előállításának finanszírozásában, ezért ez az állam feladata. Adók formájában azonban ehhez a piac magánszereplőinek is hozzá kell járulniuk.
Milyen lesz a fejlesztő állam a XXI. században? A XX. század második fele után a XXI. században is nagyon fontos szerepet fog játszani a gazdasági növekedésben és a társadalmi átalakulásban. A sikeres XXI. századi fejlesztő államnak a már létező modellekből kell kiindulnia. De mi ez a modell?