„Tényleg majdnem mindenki dolgozik”, „Már kis híján mindenki dolgozik az országban”- ilyen és hasonló címekkel számol be az online sajtó a hazai munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatokról. Valóban dolgozik már szinte mindenki? Mit jelentenek ezek az adatok, ha a mélyükre nézünk? Hová vezet, ha a foglalkoztatottsági ráta emelése a legfőbb politikai célkitűzés?
„Csak rajtad áll! Ha igazán akarod, ha mindent megteszel érte, akkor meg tudod csinálni!” – hallani sokszor. Igaz ez? Tényleg minden csak az egyénen áll? Ha mégsem sikerül, azért csak ő a hibás? Csak magát okolhatja? És ha így van, hogy jön létre az, akit okolhat, vagyis, akit úgy hív, „én”?
Elterjedt nézet Magyarországon, hogy noha a magyarországi romák mindent megkaptak, amire az integrációhoz szükségük volt, mégsem hajlandóak tanulni, dolgozni, asszimilálódni. A valóság azonban nem ez. Janky Béla szociológussal beszélgetettünk esélyegyenlőségről, előítéletekről, az ellátórendszer hiányosságairól, a szegények kapcsolati hálójáról.
Az Egyesült Államok egyik fő mítosza, hogy „bárkiből lehet elnök”, azaz nagy a társadalmi mobilitás lehetősége. Ugyanezt a szinte mindenki számára vonzó, erkölcsi axiómáinkra ható ígéretet hasznosítja a neoliberalizmus mint demagógan populista ideológia.
Szemben azzal, amit hirdet, a neoliberalizmus nem intenzívebb versenyhez vezet, hanem az állam foglyul ejtéséhez a nagyvállalati szektor által. Nehéz helyzetbe hozza az alsó osztályokat, akik vagy nem szavazókká, vagy az etno-tradicionalista jobboldal szavazóivá válnak.
A neoliberalizmus ideológia és politikai mozgalom, amelynek célja az esélyteremtő állami újraelosztás lebontása a beavatkozás nélküli piac állítólagos magasabb hatékonyságára hivatkozva. A jóléti állami piacgazdaságokat felváltva a hetvenes évektől fogva meghatározza a kapitalizmust, bár a 2008-as válság következtében támogatottsága erősen megroppant. A neoliberalizmus a felső társadalmi osztályoknak kedvez az alsóbb osztályok rovására.
Milyen folyamatokat indított be Ferenc pápa az egyházban és a társadalomban? Mi vezette az egyházat ehhez a fordulóponthoz? Pogátsa Zoltán Dr. Perintfalvi Rita teológus, biblikus tudóssal és Dr. Török Csaba atya teológus, egyetemi tanárral keresi ezekre a kérdésekre a válaszokat.
Munkaerőhiány, alacsony bérek, külföldre távozott magyarok, és Magyarországra jövő külföldiek. Ezek a szavak összekapcsolódnak a magyar valóságban. Keveset beszélünk a külföldi vendégmunkásokról. Ezt a hiányt próbálja orvosolni tanulmányában a legnagyobb szakszervezeti konföderáció vezetője.
Magyarországon lakhatási válság van. Mintegy 400 ezer ember – köztük több mint 100 ezer gyerek – otthonában nincs WC. Két és fél millió azok száma – köztük fél millió a gyerekeké –, akik beázó, nedves falú vagy korhadt ablakkeretes lakásban élnek. Közel egymilliónyian pedig nem engedhetik meg maguknak, hogy megfelelően fűtsék az otthonukat.
Az Új Egyenlőség és a Friedrich Ebert Stiftung „Közbeszélgetések” sorozatában került sor a Társadalom és szociálpolitika, Magyarország, 1990-2015 című könyv bemutató konferenciájára. A teljes videó az Új Egyenlőség weboldalán vagy YouTube csatornáján tekinthető meg. A könyv egyik szerzője, Misetics Bálint, szociálpolitikus a társadalom és az állam felelősségéről beszélt e kiemelt részben.