Milyen lesz a fejlesztő állam a XXI. században? Milyen politikai intézményekre lesz szüksége? A „fejlesztő állam” a XX. század második fele után a XXI. században is nagyon fontos szerepet fog játszani a gazdasági növekedésben és a társadalmi átalakulásban. A sikeres XXI. századi fejlesztő államnak a már létező modellekből kell kiindulnia.
Milyen lesz a fejlesztő állam a XXI. században? Milyen feladatokat kell magára vállalnia? A piacok magánszereplői nem érdekeltek az emberi erőforrások kellő mértékű előállításának finanszírozásában, ezért ez az állam feladata. Adók formájában azonban ehhez a piac magánszereplőinek is hozzá kell járulniuk.
Milyen lesz a fejlesztő állam a XXI. században? A XX. század második fele után a XXI. században is nagyon fontos szerepet fog játszani a gazdasági növekedésben és a társadalmi átalakulásban. A sikeres XXI. századi fejlesztő államnak a már létező modellekből kell kiindulnia. De mi ez a modell?
Beérni látszik a szakszervezetek sokéves próbálkozása, hogy a mozgalmat fellendítsék és megszólítsák a fiatalokat. Legalábbis ezt támasztja alá a Policy Agenda, a Friedrich Ebert Stiftung és a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség (SZISZ) közös, reprezentatív felmérése.
A Deviszont Közösségi Tér oktatási programot társadalomtudósok, szociális munkások, filozófusok és pedagógusok hozták létre szakképzésben tanuló fiataloknak. A program tudásról, tanulásról. megértésről, de legalább annyira közösségépítésről, bizalomról, az egyénről és a társadalomról is szól.
A béregyenlőtlenséget a bőrünkön érezzük, miközben az állam rejtegeti az erről szóló adatokat. A 2018-as létminimumadatok három esettörténete rávilágít, hogy milyen módon fátyolozza el a kormányzat azokat az adatbázisokat, amelyek megmutatnák a dolgozói társadalom helyzetét.
A női hajléktalanság egyszerre mutatja meg a magyar állami újraelosztási politika négy dimenzióját és azok működésképtelenségét: a familializmuson és privatizáción alapuló lakáspolitikáét, a jóléti paternalizmuson alapuló újraelosztási rendszerét és a prekariátuson alapuló gazdasági/jóléti politikáét.
Hányféle zöldpolitika létezik? És melyik ezek közül baloldali? A baloldali ökológiai szemlélet sem a diagnózis, sem a prognózis tekintetében nem ért egyet a „polgári” ökológiával, mert az aggasztó környezeti változások okának a piac működését és a tőke logikáját tekinti. A világ eszerint vagy antikapitalista lesz, vagy nem lesz.
Ha a szakszervezeti mozgalom nem tud a “fiatal, digitális és jól szervezett” jegyek irányába mozdulni akkor megszűnhet létezni. A feladat nem egyszerű, de nem is lehetetlen, „csupán” be kell vonni a fiatalokat, modernizálni a működést, és megerősíteni a bázisokat.
A Trump elleni női demonstrációkat követően Nancy Fraser filozófus aláírta a „99%” feminizmusát, vagyis a „többség” feminizmusát szorgalmazó felhívást, amely nemzetek feletti és antikapitalista. Fraser egy olyan befogadó, többségi feminizmusért dolgozik, amely elutasítja a haladó irányzatok neoliberális kisajátítását.