„Szülessenek meg a kívánt gyermekek!” – ez a magyar kormány egyik fő célkitűzése. A demográfiai válság megoldását a magyar nőktől várják, a kormányzat kritikusai „a választás szabadságának” követelésével érvelnek. Lássuk e megközelítés korlátait és alternatíváit!
Milyen érzés hierarchia-nélküli szövetkezeti kocsmában dolgozni? Milyenek a lehetőségek a szövetkezeti mozgalom újraéledésére Kelet-Közép-Európában? Ki állíthatja be a hangrendszert egy koncert előtt? A Gólyában dolgozó Birtalan Gergő más kérdésekre is válaszolt.
A rabszolgatörvény több, mint a 400 órás túlórakeret és a 3 éves elszámolási időszak bevezetése, ami valójában a negyedik ipari forradalomra való felkészülés lépése. Vitaindító cikkünk azt kutatja, hogy ki volt a felbujtó. Az elkövetőt ismerjük…
Ahelyett, hogy azt kérdeznénk, mi a baj a jobboldali nőkkel, azt kellene kérdeznünk: mi a baj a politikai-gazdasági-rendszerrel, amiben élnek, és a számukra rendelkezésre álló politikai alternatívákkal? Ennek megértésében a magyar és a lengyel példa sokat segíthet.
A „Nők 40” nyugdíjkedvezmény indoklása szerint a társadalom elismeri a nők fokozott, kettős tehervállalását, hiszen helyt kell állniuk a munkahelyen és a családban is. A kedvezményt választók azonban, ahogy az alábbiakból kiderül, sokat veszítenek.
Mi, a Hallgatói Szakszervezet, abban hiszünk, hogy csak egységben küzdhetünk meg az elnyomással, melyet a kormánypropagandában megfenyegetett egyetemi tanár és a rabszolgatörvény által sújtott gyári munkás is tapasztal.
A neoliberalizmus és feminizmus viszonyának tisztázása az utóbbi évek egyik forró témája. Számos baloldali feminista szerző arra a meglepő következtetésre jut, hogy a feminizmus és neoliberalizmus furcsa szövetségben támogatják egymást. Bizonyos feminista eszmék komoly hozadékkal járnak a neoliberalizmus számára, amely a feminizmus álarcát (is) felhasználva építi saját rendszerét.
Az alacsony bérek okozzák a legnagyobb gondot a fiataloknak, s zavarja őket, hogy a tudás és a szorgalom kevesebbet ér a kapcsolatoknál. Az Y nemzedék kiszolgáltatottnak érzi magát, a Z generáció pedig kevés karrierelehetőséget lát. Vajon mit gondolnak az érdekvédelemről?
Előbb Trump győzelme, majd a Brexit megszavazása hívta fel a figyelmet a hidegháború végével kialakult világpolitikai rendszer átalakulására. Vajon hol helyezkedhet el a változó rendszerben az Európai Unió, és milyen kihívások várnak rá a jövőben? Mit hoz ez Magyarország számára? E kérdéseket járja körbe Balázs Péter könyve.
Elveszik a robotok az emberek munkájával együtt az identitásukat és önbecsülésüket is? Avagy szabadokká és/vagy boldogokká válnak az emberek a munka utáni világban?