POLITIKA

Tömegvonzás? A civil politizálás esélyei
POLITIKA

Tömegvonzás? A civil politizálás esélyei

A nemzetközi szintéren már a 2000-es években megjelent az igény, hogy a korrumpálódott politikát a „globális civil társadalom” alakítsa át, és új hangsúlyokat találjon a nemzetközi gazdasági elosztásban. Magyarországon nagyjából az utóbbi két és fél évben merült fel, hogy majd a civilek lehetnének a politikai újrakezdés motorjai.

Milyen lesz Trumpisztán?
POLITIKA

Milyen lesz Trumpisztán?

Az amerikai elnökválasztási kampány régóta nem hozott akkora fordulatokat, mint Hillary Clinton és Donald Trump megmérkőzése. Ebben pedig azok a társadalmi mozgások játszották a főszerepet, amelyeket ha csak egy hajszállal is, de a republikánusok jobban követtek és használtak ki. Clinton kapta a több szavazatot, de Trump lett az elnök. A tanulságok elemzése még sokáig el fog tartani.

Egyenlőtlenség és Brexit? Igen, van összefüggés
POLITIKA, Szerkesztői gondolatok, VIDEÓK

Egyenlőtlenség és Brexit? Igen, van összefüggés 

A brit EU-tagságról rendeztett referendumról a tudósítások egy része azt emelte ki, hogy a Brexit érdekében folytatott félrevezető kampány miatt a polgárok jelentős tömegei nem voltak képesek felmérni, hogy az unióból való távozással mennyit veszíthet az ország. Nem téved, aki úgy érzi, hogy más is van a népszavazás nem várt végeredménye mögött.

Mi foglalkoztatja a baloldalt Európában?
POLITIKA

Mi foglalkoztatja a baloldalt Európában?

A szerző egy stockholmi konferencia tapasztalatai alapján ad áttekintést az európai szociáldemokráciát foglakoztató aktuális kérdésekről. Így arról, hogy a mai választói törésvonal milyen kihívás a nyugat- és a kelet-európai szocdem pártok számára. A baloldalt hagyományosan domináló pártok mellett számos helyen nagy erővel jelennek meg alternatív baloldali és liberális pártok is.

A dolgozói szegénység és a létminimum
GAZDASÁG, POLITIKA, TÁRSADALOM

A dolgozói szegénység és a létminimum

A munka után járó béreket a társadalom határozza meg. Ha a társadalom úgy érzi, hogy az ő szerepe a gazdaság kiszolgálása, akkor alárendelt szerepet szán magának. Ha a társadalom megrendelőként lép fel a gazdasággal szemben, amitől azt várja el, hogy az ő fejlődését szolgálja, akkor újrarendeződnek a szerepek.

Miért nem zárkóztunk fel a Nyugathoz 1989 után?
POLITIKA, TÁRSADALOM

Miért nem zárkóztunk fel a Nyugathoz 1989 után?

1989 nyugatos elitjei és értelmiségi főszereplői minden korábbinál lelkesebben táplálták a hitet, hogy a magyarság történelmi fordulóponthoz érkezett: itt az alkalom, hogy „visszatérjünk Európába”, „felemelkedjünk a Nyugathoz”, felzárkózzunk a világ fejlettebb térségeihez. Ha „túlszárnyalni” azért nem is fogjuk, miként azt Hruscsov ígérte, de most legalább „utolérhetjük” a gazdag országokat.