Venezuela katasztrofális gazdasági és társadalmi összeomlása óta a magukat közgazdasági ortodoxiának gondoló libertariánusok triumfálnak. “Lám, lám, ide vezet a baloldali gazdaságpolitika!” – írják kárörvendően. Valójában azonban szó sincs arról, hogy Venezuela összeomlásával a demokratikus baloldal ideáljai vagy ideái szenvedtek volna vereséget.
A baloldali és liberális pártok az elmúlt években elsősorban a már meglévő támogatóikat „osztották újra” egymás közt. A következő négy év sorsdöntő kérdése ezért az, hogy lesz-e köztük olyan politikai erő, amelyik képes egyszerre beszélni a budapestieknek és Kelet-Magyarország kilátástalanságban lévő szavazóinak a nyelvét.
Tisztességes ember, még ha másokkal közös céljaiért össze is fog és „civilként” közösen cselekszik, „politikával” nem foglalkozik. A „civil” és a „politika” közötti határvonal ugyanis nem csupán eszköztárakat választ el egymástól, hanem az erkölcs, a jószándék és az önzetlenség birodalmát az erkölcsi romlottság, a cinizmus és a gátlástalan önérdekkövetés birodalmától.
Az Új Egyenlőség online társadalomelméleti magazin és a Friedrich Ebert Stiftung hagyományossá vált Közbeszélgetéseinek június 29-i rendezvényén a Demokratikus Koalíció elnöke volt a vendég. Az est elsősorban az volt hivatott tisztázni, hogy Gyurcsány Ferenc politikai nézeteit tekintve szociáldemokrata-e?
A kopasz motoros „punk” görög pénzügyminiszter megírta visszaemlékezéseit a 2015-ös forró Sziriza nyárról. Ebből kiderül: a válság azért húzódik el lassan egy évtizede, mert annak okairól sincs konszenzus, mert a Trojka tagjai belül sem egységesek, ahogy Ciprász kormánya sem volt az. És mert a nagyon problematikus Eurogroup hozza a döntéseket.
Az Európa-párti erők egyre bátrabbak. A Brexit utáni sokkot követően sem a holland, sem a francia választásokon nem törtek át a populista, jobboldali erők, és Németországban is egyre gyengül az AfD, mindinkább felvállalt, valódi politikai álláspont a pro-európaiság. A Fidesz számára az most a kérdés, hogy ha a Néppárton belül e trend erősödik meg, akkor mihez kezd.
Noha az élethosszig tartó és az életet átfogó tanulás korszakát éljük, de a munkavállalásban még mindig a legfontosabbnak tűnik a végzettség. Érdemes az iskolázottság adatait a munkaerő-piaci mutatókkal összevetni. Egyértelműnek tűnik, hogy a magyar oktatás szputnyiksokkja, a 2016-os PISA felmérések után komolyabb beavatkozások és reformok szükségesek.
A jelenleg a Cambridge-i Egyetemen kutató volt LMP-s képviselő, Scheiring Gábor előadást tartott a Közgáz Társadalomelméleti Kollégiumában. Ebben arra a kérdésre kereste a választ, hogy hogyan jöhetett létre az illiberális magyar állam? Scheiring szerint az illiberalizmus kialakulásában az osztályszerkezetnek van meghatározó szerepe.
Hogyan formálja a lelkeket a hatalom? Mivé kíván nevelni bennünket az a társas-társadalmi világ, amelyben megszületünk és felnövekszünk? A dél-koreai származású német filozófus, Byung-Chul Han, remek könyvében e kérdésekre kínál válaszokat. Munkájának műfaja az esszé, kötete is esszék füzére, gondolatai mégis koherens egésszé kapcsolódnak össze.
Pogátsa Zoltán az Új Egyenlőség főszerkesztője és Tóth István György a Tárki vezérigazgatója vitatkoztak a Rajk László szakkollégiumban a Botka László által meghirdetett „Fizessenek a gazdagok!” politikai szlogenről. A teljes politikai térben hová helyezhető ez el, mi ennek a jelentősége?