Sárosi Péter alapos és részletes választ adott Mikecz Dániel „NGO-izálódás és életmód-politika: neoliberalizmus a baloldalon” című cikkére. Sárosi jószándékú kritikája Mikecz véleménye szerint segít tisztázni az írásában felvetett gondolatokat. Hogy mennyiben, azt fejti ki a viszontválaszban.
A nem kormányzati szervezetek (NGO-k) valóban gyakran torz politikai szerepbe kényszerülnek Magyarországon és világszerte, de a baloldal jelenlegi bénultságáért, víziótlanságáért nem tehetők felelőssé.
A hiteles, politikai ajánlatra képes baloldal megteremtésének nem egyetlen, de fontos feltétele a neoliberalizmus megjelenésének tudatosítása. Az NGO-izálódás és az életmód-politika révén háttérbe szorulnak a gazdasági-elosztási kérdések és a tömeges választói képviselet, ami elmélyíti a baloldal válságát.
Spanyolországban a szocialistákat nem a választói akarat, hanem a Néppárt korrupciója miatti közfelháborodás és ügyes parlamenti taktikázás juttatta hatalomra. De az egységes spanyol állam és a piacgazdaság hívei a parlamentben egyszerre szorulnak rá az elszakadáspárti, regionális pártok és a radikális baloldali Podemos támogatására.
Ön baloldali? Jobboldali? A nyitott társadalom támogatója? Vagy az ellenkezője? Hol áll a politikai értékrendek koordináta-rendszerében? Az Új Egyenlőség tesztje pár kérdésen keresztül megmutatja, hogy Ön miben hasonlít és miben különbözik az átlag magyar választó gazdasági és társadalmi értékrendjétől.
Miért nincs több nő a magyar politikában? Nem a választókban kell keresnünk a hibát, hanem belátnunk, hogy maguk a politikusok a leginkább előítéletesek a nőkkel szemben, ami megmutatkozik a pártok jelöltállítási gyakorlatában is. De a jelenlegi társadalmi berendezkedés sem kedvez a nők politikai szerepvállalásának.
A Fidesz egy szinte kizárólag félelemre alapuló kampánnyal nyerte meg a parlamenti választásokat, ami magyarázatot kíván. A Friedrich Ebert Stiftung „A félelem megöli a lelket” című konferenciáján több kutatás vezetői ismertették a magyar társadalom negatív érzelmeivel kapcsolatos következtetéseiket.
A rendszerváltás óta először 2018-ban történt meg, hogy egy politikai erő tisztán az emberekben élő félelmekre építve kampányolt, és meg is nyerte az országgyűlési választást. Pedig a magyar politika kimondatlan alapszabálya volt, hogy szociális ígéretek nélkül nem lehet a többség bizalmát elnyerni.
Az április 8-i választások utáni hangulat a tágan értelmezett baloldali és liberális térfélen lesújtó. Az újabb Fidesz-kétharmad tényét és azt, hogy 2014-hez képest a kormánypárt még jelentősen növelni is tudta a támogatottságát, komoly törésként élik meg sokan, e sorok szerzőjét beleértve.
A választások után a baloldal a korábbinál is mélyebb válságba került. Megkérdőjeleződtek az ellenzék politikai stratégiái, szervezetépítési erőfeszítései, sőt politikai vezetőinek rátermettsége is. Ezért a legfontosabb, hogy tények és adatok elemzésén alapuljanak a jövőt megalapozó stratégiák.