Bár a Sargentini-jelentés elfogadása egyértelmű arculcsapás Orbán Viktor számára, mégis tökéletesen beleillik a politikai narratívájába: az európai politikai elit ellene, míg az emberek mellette állnak. De ezen az úton vajon válhat-e belőle meghatározó európai politikus?
A Bibó István Társaság, a Pax Romana és a Protestáns Magyar Szabadegyetem emlékezett Bibó Istvánra, a 20-ik század második felének legnagyobb hatású politikai gondolkodójára, 2018. november 4-én az Országház melletti Bibó emlékműnél. Az Új Egyenlőség koszorúját elhelyezte Gábor Péter alapító és Pogátsa Zoltán főszerkesztő, aki beszédet is mondott.
Az Új Egyenlőség folytatja a Szociális Demokrácia Programjának kialakítására irányuló társadalomelméleti munkát. A program bevezetője és egészségpolitikai fejezete után Lakner Zoltán szerkesztésével elkészült a szociálpolitika céljaival és szerepével foglalkozó vitairat. Bemutató és vita: 2018. november 6. 18 óra, Kossuth klub.
A 2010 utáni Fidesz-korszaknak gyakorlatilag az összes gazdasági mutatója jobb, mint az azt megelőző Gyurcsány-időszaké, aminek az oka részben az, hogy katasztrofális volt a bázis, az összehasonlítási alap. Ezek a rövidtávon kedvező számok azonban fenntarthatatlanok.
Amikor a magyar baloldal politikai útkeresése kerül szóba, szinte automatikusan felbukkan a populizmus fogalma, és az a kérdés, hogy vajon létezhet-e baloldali populizmus, és mi lenne a haszna (ha egyáltalán van). Íme az erről szóló vita legfontosabb aspektusai, s néhány kevésbé kitárgyalt szempontja.
Nem sokat tudunk róla, hogy a társadalom az Orbán-kormány hatalomban töltött évei után mit gondol a magyar demokrácia állapotáról, érzékeli-e, hogy a működése betegeskedik, ami a rendszerszintű jellemzések alapján logikus lehetne. Vajon mi a mai magyar demokrácia minőségéről alkotott választói vélekedés?
Kiss Ambrus politológus, a Policy Agenda vezetője 2018 tavaszán megjelent könyvében arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak a politikai kommunikációból hiányoztak a közpolitikai szempontok, de az utóbbi négy évben egyáltalán nem látszott olyan közpolitikai vezérfonal sem, amely vezette volna a kormányzati működést.
A 2018-as svéd választásokon a tét alapvetően a rendkívül sikeres svéd modell fennmaradása. Eddig a piaci liberalizmus támadta, most pedig az első számú veszély a menekülthullám miatti bezárkózás.
A demokratizálás történeti szempontú megközelítése egyre fontosabb része a minőségi nemzetközi demokráciakutatásnak. Míg Magyarországon a politológiai szemhatár sokszor nem terjed tovább a megelőző pár évnél (olykor pár napnál), addig nyugati demokráciakutatók újra felfedezik a kelet-közép-európai történelmet.
Sárosi Péter alapos és részletes választ adott Mikecz Dániel „NGO-izálódás és életmód-politika: neoliberalizmus a baloldalon” című cikkére. Sárosi jószándékú kritikája Mikecz véleménye szerint segít tisztázni az írásában felvetett gondolatokat. Hogy mennyiben, azt fejti ki a viszontválaszban.