Független lapot indítani – bő egy évvel a Népszabadság meggyilkolása, és pár hónappal a vidéki sajtó fideszes elnyelése után, a szélsőségesen egyoldalú reklámpiac körülményei között – nem életbiztosítás. Október 22-én mégis útjára indult a Mérce.hu-t, az ország első 100 százalékban közösségi finanszírozású, független, baloldali portálja.
Kétrészes elemzésünkben bemutatjuk, hogy a 2010 utáni világban kik a baloldali egyetemisták és főiskolások Magyarországon, és milyen tulajdonságok jellemzik őket. Az első részben azt vizsgáljuk, hogy milyen háttérből érkeznek, mennyire érdeklődnek a politika iránt, és milyen aktívak közéleti kérdésekben a különböző pártok támogatói egymáshoz képest.
Kétrészes elemzésünkben bemutatjuk, hogy a 2010 utáni világban kik a baloldali egyetemisták és főiskolások Magyarországon, és milyen tulajdonságok jellemzik őket. A második részből kiderül, hogyan helyezkednek el attitűd- és értékvilágbeli kérdésekben, illetve hogy az értékrendet tekintve milyen változások történtek az egyes pártok szavazótáborában.
A rendszerváltozás utáni liberális és a vele szemben 2010 óta megjelent illiberális demokrácián túl – kiútként, reális jövőképként – létezik egy harmadik, vállalható társadalmi formáció is: a szociális demokrácia. Az Új Egyenlőség weboldalán megjelent programról a Klubrádióban Rózsa Péter beszélgetett Pogátsa Zoltánnal, lapunk főszerkesztőjével.
Kelet vagy Nyugat? – szól a politikai kommunikáció leegyszerűsítő kérdése. Ezen az úton – például az alacsony bérek miatti bűnbakkereséssel manipulált választók zúgolódását kihasználva – akár el is juthatunk eddig a választásig, noha most egyetlen párt sem gondolkodik az EU-ból való kilépésen. Szerkesztőnk gondolatkísérlete a Huxitról.
Két parlamenti ciklus mérlegét vontuk meg az LMP társelnökével, Szél Bernadettel. Az Új Egyenlőség stúdiójában Pogátsa Zoltán beszélgetett vele az elmúlt közel tíz év eredményeiről, a párt jelenlegi helyzetéről, a 2018-as választási ambícióiról. Illetve arról, hogy miként jelenik meg a párt programjának fókuszában egy igazságosabb és fenntarthatóbb Magyarország megteremtése.
Az Új Egyenlőség itt olvasható elképzelései arról szólnak, hogyan lehetne olyan Magyarországot teremteni, ahol igazságosság, szabadság, és fenntarthatóság van. Olyan magyar demokráciát akarunk, ahol nem csak elitek, hanem a hónapról hónapra küzdők és a még szegényebbek is úgy érezhetik, hogy az állam, a közösség az ő életesélyeinek javításáért dolgozik.
Venezuela katasztrofális gazdasági és társadalmi összeomlása óta a magukat közgazdasági ortodoxiának gondoló libertariánusok triumfálnak. “Lám, lám, ide vezet a baloldali gazdaságpolitika!” – írják kárörvendően. Valójában azonban szó sincs arról, hogy Venezuela összeomlásával a demokratikus baloldal ideáljai vagy ideái szenvedtek volna vereséget.
A baloldali és liberális pártok az elmúlt években elsősorban a már meglévő támogatóikat „osztották újra” egymás közt. A következő négy év sorsdöntő kérdése ezért az, hogy lesz-e köztük olyan politikai erő, amelyik képes egyszerre beszélni a budapestieknek és Kelet-Magyarország kilátástalanságban lévő szavazóinak a nyelvét.
Tisztességes ember, még ha másokkal közös céljaiért össze is fog és „civilként” közösen cselekszik, „politikával” nem foglalkozik. A „civil” és a „politika” közötti határvonal ugyanis nem csupán eszköztárakat választ el egymástól, hanem az erkölcs, a jószándék és az önzetlenség birodalmát az erkölcsi romlottság, a cinizmus és a gátlástalan önérdekkövetés birodalmától.