MUTATÓ

Nem kell nemzeti minimum – recenzió
MUTATÓ

Nem kell nemzeti minimum – recenzió

A “Nem kell nemzeti minimum” című könyv valójában nem azt bizonyítja, hogy nincs nemzeti minimum, hanem azt, hogy ez többnyire csak a társadalmi szereplők harcának eredőjeként tud kialakulni és nem előzetes megállapodás útján. A szerző valójában nem a nemzeti minimum tényét tagadja, hanem azt, hogy az kialakítható lenne konszenzusos, idillikusan békés úton.

Mitől lesz valaki szakszervezetis?
MUTATÓ

Mitől lesz valaki szakszervezetis?

Szakszervezeti tisztségviselőnek, mások érdekeit védőnek lenni szakma. Gyakran találkozni olyanokkal, akik elfeledkeznek erről, és ösztönből dolgoznak. Nyugat-Európában, vagy az USA-ban már tudják, hogy szakszervezetissé képeznie kell magát az embernek. Bill Barry: Megválasztottak – Mi lesz most? című nemrégiben megjelent könyve ebbe a világba ad bepillantást.

A nép nevében: a populizmus logikája
MUTATÓ, POLITIKA

A nép nevében: a populizmus logikája

Ernesto Laclau argentin politikafilozófus könyve a populizmus dialektikájáról talán aktuálisabb, mint 2002-es első megjelenése óta bármikor. A szerző rengeteg történeti példával illusztrálva annak bizonyítására tesz kísérletet, hogy a társadalmat establishmentre és mindenki másra bontó populista logika voltaképpen minden politikai működés szükségszerű jellemzője.

Nem kell nemzeti minimum – könyvbemutató
MUTATÓ, Véleményvezérek, VIDEÓK

Nem kell nemzeti minimum – könyvbemutató 

Remélhetünk-e bármit is a nemzeti minimum meghatározásától? Kis Ambrus könyve, a “Nem kell nemzeti minimum” ahelyett, hogy az összegyűjtött információk, tapasztalatok alapján véleményt közölne, inkább azt ajánlja, hogy számoljunk le azokkal az akadályokkal, amelyek eddig meggátolták, hogy e problémáról racionális vitát folytassunk. Sőt jobb volna, ha kézzelfoghatóbb dolgokról vitáznánk.

The Spirit Level – az egyenlőség a gazdagoknak is jobb
MUTATÓ

The Spirit Level – az egyenlőség a gazdagoknak is jobb

A bemutatott könyv üzenete egyszerű: a gazdagabb országok nem feltétlenül teljesítenek jobban a társadalmi kihívások megoldásában, azok az országok viszont igen, ahol nagyobb az egyenlőség. Ezért a fejlett államokban az életminőség növelésének kulcsa az egyenlősítésben rejlik, nem csupán a szegények, hanem a gazdagabbak számára is. Ez pedig hazánkra nézve is tanulságos lehet.

Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás
MUTATÓ

Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás

A közgazdaságtan alapegysége a mindig racionálisan cselekvő individuum. Egy közgazdasági Nobel- díjas tudós, Daniel Kahneman – ma a Princeton Egyetem professzor emeritusa – azonban bebizonyította: a valóságban az emberek egyáltalán nem így gondolkoznak, döntenek. Akkor viszont hogyan? Erről szól a „Gyors és lassú gondolkodás” című könyv. (HVG Könyvek, 2013)

Mindennapi – és nem mindennapi – narcizmusunk
MUTATÓ

Mindennapi – és nem mindennapi – narcizmusunk

Bánki György könyve azoknak nyújthat segítséget, akik családi, baráti vagy munkahelyi kapcsolataikban narcisztikus emberekkel kénytelenek együttműködni vagy hozzájuk érzelmileg kötődnek. Nehéz feladatra vállalkozik, aki ilyen emberrel kapcsolja össze az életét. A kötet értelmező bemutatásában ennek sok oka közül is ismertetünk néhányat.

A szegények gazdálkodása
MUTATÓ

A szegények gazdálkodása

Az újraelosztás nélküli piaci verseny hívei azt képzelik, hogy a piacon mindenkinek egyformák az esélyei. Csakhogy empirikusan is bizonyítható, a szegényeknek e mérkőzésben rosszabbak az esélyei, mint a gazdagoknak, ami tovább erősíti a polarizációt. Vajon vannak-e jellegzetességei a szegények gazdálkodásának, és az miben is különbözik az a gazdagokétól?