GAZDASÁG

A Piketty jelenség II. – A kritikák
GAZDASÁG, TÁRSADALOM

A Piketty jelenség II. – A kritikák

A világhírűvé vált könyvet – amelynek tartalmát már bemutattunk –, számos kritika érte, jobbról is, balról is. Ezeket foglaljuk össze ezúttal. Például miért baj a növekvő egyenlőtlenség, ha közben a globális kapitalizmus kiemeli a világ legszegényebbjeit az abszolút nyomorból, s csökken az extrém szegénységben élők száma.

Beszélgetés Kordás Lászlóval a szakszervezetek jelentőségéről
GAZDASÁG, Stúdióbeszélgetések, TÁRSADALOM, VIDEÓK

Beszélgetés Kordás Lászlóval a szakszervezetek jelentőségéről 

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke volt az Új Egyenlőség stúdiójának vendége. Kordás László többek között kifejtette, hogy a ma hatályos Munka Törvénykönyve teljesen a tőke oldalára állt, s a munkavállalók pedig – akik közül sokaknál már betelt a pohár – többé nem a mikuláscsomagot várják a szakszervezetektől.

Szabad-e sztrájkolni Magyarországon?
GAZDASÁG, TÁRSADALOM

Szabad-e sztrájkolni Magyarországon?

Ha nincs munkavállalói érdekvédelem, akkor nő a kiszolgáltatottság. Az érdekvédelem alapköve a sztrájkhoz való jog. Ha ez sérül, ahogy Magyarországon is, akkor szintén növekszik a kiszolgáltatottság. A sztrájkjog megerősítése a baloldali politika sarokköve kell, hogy legyen. A szerző egy most megjelent könyv kapcsán mutatja be a mai helyzetet, lehetőségeket és változtatási irányokat.

Wolfgang Streeck: Buying time. Kapitalizmus adósságból
GAZDASÁG

Wolfgang Streeck: Buying time. Kapitalizmus adósságból

Alapvető jelentőségű politikai gazdaságtani munkát jelentetett meg Wolfgang Streeck 2014-ben, „Buying Time” címmel a Verso Books kiadónál. Az ismert német gazdaságszociológus a lengyel Michal Kalecki munkásságából indul ki. A lengyel társadalomtudós keynesiánus gazdaságfilozófiaként ismert elgondolásokat fogalmazott meg Keynes előtt, ám vesztére lengyelül.

Milyen rendszer volt a kommunizmus?
GAZDASÁG, TÁRSADALOM

Milyen rendszer volt a kommunizmus?

Három kulcsfontosságú jellemzője volt minden olyan társadalomnak/gazdaságnak, amelyik a 20. században magát szocialistának/kommunistának vallotta.Egy magát marxizmus-leninizmussal legitimáló párt politikai monopóliuma; a termelőeszközök (tőke) magántulajdonának tilalma, annak állami (szövetkezeti?) tulajdonlása; A gazdaság bürokratikus (tehát nem piaci) koordinációja.

Hogyan győzték le a szakszervezetek a kormányt?
GAZDASÁG, TÁRSADALOM

Hogyan győzték le a szakszervezetek a kormányt?

A szakszervezetek egy működő társadalmi modellben a munkavállalói érdekek könyörtelen képviselői. Sokan lenézik őket a magyar viszonyok között, pedig a most megkötött bérmegállapodás azt mutatja, hogy van mozgásterük és erejük. Ez az elemzés többek között azt vizsgálja, hogy az országos bérmegállapodás siker-e vagy kudarc. Ki járt jól, és ki, mit kényszerített ki?

A Piketty-jelenség I. – Thomas Piketty „Tőke a Huszonegyedik Században”
GAZDASÁG

A Piketty-jelenség I. – Thomas Piketty „Tőke a Huszonegyedik Században”

Thomas Piketty francia közgazdász elhíresült könyvében azt üzeni, hogy Marxnak a maga korában igaza volt. Valóban megfigyelhette a kizsákmányolás fokozódását, hiszen a legfejlettebb országokban a tőke részesedése a megtermelt jövedelemből folyamatosan nőtt. De nem lehetett tanúja, hogy e folyamat a huszadik században az ellentétébe fordult, majd az a trend is véget ért.

A dolgozói szegénység és a létminimum
GAZDASÁG, POLITIKA, TÁRSADALOM

A dolgozói szegénység és a létminimum

A munka után járó béreket a társadalom határozza meg. Ha a társadalom úgy érzi, hogy az ő szerepe a gazdaság kiszolgálása, akkor alárendelt szerepet szán magának. Ha a társadalom megrendelőként lép fel a gazdasággal szemben, amitől azt várja el, hogy az ő fejlődését szolgálja, akkor újrarendeződnek a szerepek.