Tíz év telt el azóta, hogy a Fidesz nagyarányú választási győzelmet aratott a 2010-es országgyűlési választásokon, és ezáltal kétharmados parlamenti többséggel vághatott neki a kormányzásnak. A kormánypárti és ellenzéki politikusok természetesen másként látják az azóta eltelt évtizedet, de abban alighanem mindannyian egyetértenek, hogy ez az időszak elsősorban Orbán Viktorról szólt, a miniszterelnök politikai akaratának és kormányzati preferenciáinak a kiteljesedéséről. A 10 év elég hosszú idő volt ahhoz, hogy mára elmondhassuk, nincs olyan aspektusa a politikának, a gazdaságnak és a társadalmi viszonyoknak, amelyen ne hagytak volna nyomott a miniszterelnök – és az ő akaratát minden körülmények között követő kormánypárti parlamenti képviselők – által kívánatosnak tartott intézkedések. 

Bíró-Nagy András

Orbán Viktor értékelése erről az időszakról közismert: sikertörténetként, egyenesen az utóbbi száz év legsikeresebb évtizedeként tekint a 2010-es évekre. A miniszterelnök szerint ez az időszak olyan kiegyensúlyozott, fenntartható növekedést hozott az országnak, amelynek előnyei a társadalom széles rétegeihez eljutottak. Az Orbán-kormány kritikusai ezzel szemben többek között a demokrácia leépítését, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését, a közszolgáltatások színvonalának drámai romlását, a korrupció elszabadulását szokták felróni a kormánypárti politikusoknak.      

A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös „Orbán10” kutatásának célja az volt, hogy a politikusok értékelésén túllépve feltárjuk, mit gondol a magyar társadalom az Orbán-kormány elmúlt tíz évéről. Ezen eredményekre alapozva nemcsak Magyarország általános állapotának társadalmi megítéléséről tehetünk megállapításokat, hanem arról is, hogy a magyarok szerint mely területeken javult vagy romlott a helyzet az utóbbi évtizedben, melyek a kormány legnépszerűbb intézkedései és legnagyobb közpolitikai kudarcai, mely társadalmi csoportok a Fidesz legfontosabb támaszai, és miként vélekednek az állampolgárok személyes boldogulásuk esélyeiről, vagy éppen a demokrácia hazai állapotáról. Az elemzés megalapozásához 2020. március 3-13. között közvélemény-kutatást végeztünk, melyben a Závecz Research volt a partnerünk. A koronavírus-járvány előtti utolsó személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta.

Az elmúlt tíz év legnépszerűbb kormányzati intézkedései: családtámogatás, migráció, rezsicsökkentés

A többgyermekes családok állami támogatásának növekedése az elmúlt tíz év legfontosabb kormányzati teljesítménye a magyarok szerint: a megkérdezettek 57 százaléka választotta ezt az opciót, amikor arra kértük őket, hogy válasszák ki azt a három területet, amelyeken a legnagyobb előrelépés történt az elmúlt évtizedben. A családtámogatási rendszer mögött némileg lemaradva, második helyen találjuk az Orbán-kormány bevándorlásellenes intézkedéseit (45 százalék). Harmadik helyre a 2014-es választási kampány fő témáját, a kormány rezsicsökkentő erőfeszítéseit sorolták a válaszadók (35 százalék).

A negyedik és az ötödik helyen két gazdasági természetű válaszopció végzett: 30 százalék vélte úgy, hogy a NER egyik legfontosabb sikere a bérek növekedése és a javuló életszínvonal, míg 29 százalék a csökkenő munkanélküliséget emelte ki. A lakástámogatási rendszer bevezetése csak a lista második felében foglal helyet, ahogy a kormány multiellenes „harca”, a devizahitelek kivezetése, vagy a külföldi „támadásokkal” szembeni védekezés is.

A magyar kormány családtámogatási rendszerének széles körű a támogatottsága, de elsősorban a bizonytalan szavazók meggyőzésében lehet ennek kifejezetten nagy szerepe – a párt nélküliek kétharmada szerint ez az egyik legnagyobb kormányzati teljesítmény az elmúlt évtizedből. A legegyértelműbb összefüggést a kormány családpolitikai rendszerének támogatottsága a településtípussal mutatja. Az egyre kisebb településeken egyre nagyobb arányban sorolták a legfontosabb sikerek közé a családtámogatási intézkedéseket: míg a fővárosban élőknek kevesebb mint a fele tartja a családtámogatási rendszert az Orbán-kormányok egyik legfontosabb teljesítményének, addig ugyanez az arány a községekben élők körében már 63 százalék.

A kormánypárti szavazók tartják a legfontosabbnak a kormány bevándorlás elleni harcát. A fideszesek több mint fele (56%) gondolta úgy, hogy az elmúlt tíz év egyik legfontosabb politikai teljesítménye a kormány részéről a határozott bevándorlásellenes politika volt. A téma oldalakon átívelő hatását jelzi, hogy míg az érdemi támogatottsággal rendelkező pártok közül a DK-sok számára volt a legkevésbé fontos a bevándorlás megállítása, de azért még körükben is majdnem egyharmadnyian (31%) tartják ezt a Fidesz egyik legjelentősebb eredményének.

Az elmúlt tíz év fontosabb kormányzati intézkedéseire adott válaszokból kiderül, hogy az ellenzéki választók számára legalább annyira jelentős esemény volt a rezsicsökkentés, mint a kormánypárti szavazóknak.

 A bizonytalan szavazók (39%) mellett az érdemi támogatottsággal rendelkező pártok közül a DK szimpatizánsai értékelték a leginkább a kormány rezsiharcát: több mint egyharmaduk (36%) vélte úgy, hogy ez az elmúlt 10 év egyik legfontosabb kormányzati teljesítménye. Rajtuk kívül még a Momentum szavazói (32%) körében látunk az átlaggal megegyező véleményeket. A legkevésbé az MSZP szavazói (25%) sorolták a legfontosabb három eredmény közé a rezsicsökkentést, és a fideszesek körében is elmarad az arány (30%) a teljes népesség átlagától (35%). Az iskolázottsági bontás viszont a várakozásokkal megegyező képet mutat, mivel a legalacsonyabb végzettségűek körében a legmagasabb az arány (40%), míg a legjobban kvalifikáltak körében a legalacsonyabb (28%), ami egyértelműen jelzi, hogy a csökkentett közüzemi díjakat leginkább a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegek értékelték nagyra.

A rezsicsökkentésnél látott trendekkel ellentétben, a fideszes szavazók érzik úgy a leginkább, hogy a lakosság számára érezhető módon növekedett az életszínvonal az elmúlt 10 évben.

A kormánypártiak 44 százaléka szerint a növekvő béreket tekinthetjük az elmúlt évtized egyik legfontosabb kormányzati teljesítményének, míg az ellenzéki szavazók ennél jóval szigorúbban értékelték a kormány gazdasági teljesítményét. Az érdemi támogatottsággal rendelkező pártok közül még a Momentum szimpatizánsai a leginkább elégedettek ilyen téren (negyedük választotta ezt az opciót), a szocialista (20%) és DK-s szavazók (18%) alig ötöde, míg a jobbikosok közül mindössze 9 százaléknyian vélekedtek úgy, hogy az életszínvonal javulása az Orbán-kormány fontos eredménye.

Az elmúlt tíz év legnagyobb közpolitikai problémái: egészségügy, társadalmi egyenlőtlenségek, munkavállalók kiszolgáltatottsága

Toronymagasan az egészségügy állapota zavarta a leginkább a magyarokat, amikor arra kértük őket, hogy nevezzék meg a három legnagyobb problémát az elmúlt tíz év kormányzásából.

A megkérdezettek 57 százaléka választotta ezt az opciót, ráadásul minden negyedik válaszadó az első helyre sorolta az egészségügyi ellátás színvonalának romlását. A második helyre a túl nagy társadalmi különbségekről szóló válaszopció került: 34 százalék szerint az Orbán-kormányok egyik legnagyobb kudarca, hogy hagyta tovább növekedni a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ettől alig lemaradva, de még dobogós helyen találjuk a munkavállalók kiszolgáltatottságát (31%), majd a negyedik, ötödik és hatodik helyre szinte megegyező említési aránnyal került a növekvő orosz befolyás (28%), a nem elég ambiciózus klímapolitika, valamint a hatalmas mértékű korrupció (27-27%).

Az MSZP szavazóit aggasztja a legjobban az egészségügy színvonala. A szocialisták háromnegyede gondolja úgy, hogy az elmúlt 10 évben a magyar kormány az egészségügyi ellátás területén teljesített az egyik legrosszabbul, de a szocialistákon kívül átlagon felüli arányban vélekedtek így a Momentum szimpatizánsai, valamint a bizonytalanok (63-63%) is. Még a fideszesek 46 százaléka is a három legfontosabb probléma közé sorolta az egészségügy állapotát. Az adatok értelmezése szempontjából fontos hozzátenni, hogy e kutatás még a koronavírus-járvány hazai kirobbanása előtt készült, így a kormány szempontjából komoly aggodalomra adhat okot, hogy az egészségügy terén végzett munkájának megítélése nagyon negatív kiindulópontról indul.

Az ellenzéki szavazók mellett a kormánypártiak is úgy gondolják továbbá, hogy a Fidesz egyik legnagyobb kudarca az, hogy hagyta nőni a társadalmi különbségeket a gazdagok és a szegények között. A kormánypárti szavazók 38 százaléka jelölte meg ezt az opciót. Az egyre kevésbé képzett állampolgárok egyre nagyobb mértékben tartják súlyos problémának a növekvő társadalmi egyenlőtlenségeket (a 8 általánost végzettek 41, a felsőfokú végzettségűek 28 százaléka sorolta a legfontosabb problémák közé ezt a kérdést), ami jelzi, hogy a rosszabb társadalmi helyzetű csoportok elvárnák a kormánytól, hogy tegyen többet a megsegítésükre.

A kormánykritikus szavazókat kiemelten zavarja a magyar kormány vállalatokat preferáló gazdaságpolitikája. A kormánypárti szavazók az átlagnál alacsonyabb mértékben választották ezt az opciót, de még így is negyedüket zavarja kiemelt módon a munkahelyi kiszolgáltatottság, ami jelzi, hogy a 2018. decemberi rabszolgatörvény-ellenes tüntetések nem kizárólag ellenzéki véleményeket tükröztek.

Igen jelentős különbség látható viszont a kormánypárti és az ellenzéki szavazók véleménye között az orosz befolyás érzékelését tekintve. Az ellenzéki pártok szimpatizánsai nagyjából kétszer akkora arányban tartják problémának az ország Oroszországgal szembeni növekvő kiszolgáltatottságát, mint a fideszesek. Tízből négy ellenzéki a három legfontosabb probléma közé sorolta az orosz befolyás erősödését Magyarországon. Ezzel szemben a fideszeseknek mindössze az ötöde szerint súlyos gond Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin túl szoros kapcsolata, de ez egyben azt is jelenti, hogy a kormánypárti tábornak egy nem elhanyagolható méretű kisebbsége is aggódva figyeli a magyar kormány oroszbarát külpolitikáját.

A jellemzően fiatal, urbánus Momentum-szavazóknál veri ki a legjobban a biztosítékot a magyar kormány nem elég ambiciózus klímapolitikája. Majdnem minden második momentumos (45%) jelölte meg ezt az opciót, tőlük jócskán lemaradva találjuk a második helyen álló DK-sokat (29%). A legkevésbé az MSZP táborát (15%) zavarja az elégtelen kormányzati klímapolitika, de a teljes lakossághoz képest átlagon aluli a fideszes (21%) és a jobbikos szavazók (24%) körében mért eredmény is.

Többen vannak azok, akik szerint az ország összességében rosszabb állapotban 2010-hez képest, mint akik szerint javult a helyzet

A magyarok 43 százaléka szerint összességében rosszabb helyzetben van az ország, és csak 30 százalék lát javulást ahhoz képest, hogy milyen állapotban vette át Orbán Viktor Bajnai Gordontól a kormányzást 2010-ben. Ezen kívül minden negyedik válaszadó szerint Magyarország pontosan ugyanott tart, mint tíz évvel ezelőtt. A fideszesek kétharmada lát javulást Magyarország állapotában. Az ellenzékieknek ennél jóval lesújtóbb a véleménye. Egyetlen 5 százalék feletti támogatottsággal rendelkező párt szimpatizánsai körében sem érte el a 10 százalékot a javulást látók aránya. A Momentum szavazói körében ugyanakkor egy igen jelentős méretű tábort figyelhetünk meg (tízből négy momentumost), akik szerint lényegében ugyanolyan Magyarország állapota, mint tíz évvel ezelőtt. A legrosszabb véleménye a DK-soknak van az elmúlt tíz évről: 85 százalékuk szerint rosszabb a helyzet, mint egy évtizeddel korábban, de szintén lesújtó a jobbikos (72%) és a szocialista (65%) szavazók véleménye is.

Az iskolázottság egyértelmű összefüggést mutat a Fidesz kormányzásával való elégedettséggel. Az egyre képzettebb rétegek egyre negatívabban értékelték a helyzetet.

Fontos hozzátenni, hogy az ország helyzetét rosszabbnak látók minden életkori, iskolázottsági és településtípus szerinti bontásban relatív többségben vannak.

Romlás és javulás: a Fidesz kormányzásának megítélése közpolitikai területenként

Kutatásunkban szakterületenként külön-külön is vizsgáltuk, hogy melyik téren látnak előrelépést vagy visszaesést a magyar választók (1. ábra). A 13 vizsgált terület közül a magyarok elsősorban gazdasági téren látnak javulást a Nemzeti Együttműködési Rendszerének tíz éves történetében. A családtámogatási rendszer (44%), a magyar gazdaság állapota (31%) és az életszínvonal (27%) kapták a legtöbb pozitív választ. Ezzel szemben a legrosszabb bizonyítványt a humán területek (egészségügy, oktatás, társadalmi mobilitás) számára állították ki a megkérdezettek. A magyar társadalom többsége tisztában van azzal is, hogy hazánkban jelentősen visszaszorultak a demokratikus értékek Orbán Viktor második kormányra kerülése óta, és a korrupciós trendekről is pontos képpel rendelkeznek.

A kormány 2010-es évekről szóló sikerpropagandáját más megvilágításba helyezi az, hogy a gyermekvállalás feltételeinek javulását leszámítva az összes vizsgált területen többen vannak azok, akik visszaesésről, lecsúszásról számolnak be.

A családtámogatási rendszeren kívül minden kérdésben relatív többségben vannak azok, akik szerint romlott a helyzet Magyarországon az elmúlt évtizedben, de hét területen a negatívan vélekedők abszolút többségben is vannak. A sajtószabadság és a demokrácia helyzetét 50, Magyarország nemzetközi megítélését 52, a szegényebbek felemelkedésének esélyeit 54, a közoktatás állapotát 58, a korrupció mértékét 60, az egészségügy helyzetét pedig 63 százalék látja rosszabbnak, mint egy évtizeddel korábban. Kérdéstől függően 18-29 százalék között mozog azok aránya, akik szerint Magyarország a helyzet nagyjából ugyanolyannak tekinthető, mint tíz évvel korábban.

Fontos adalék a kormányzat szakpolitikai teljesítményének megítéléséhez, hogy éppen a legfiatalabb válaszadóknak a legrosszabb véleménye a Fidesz oktatáspolitikájáról, tehát azoknak, akik az iskolapadban személyesen tapasztalták meg a hazai közoktatás színvonalát az utóbbi tíz évben. A 30 éven aluliaknak mindössze a 11 százaléka szerint javult az oktatás színvonala az elmúlt 10 évben, míg 62 százalékuk szerint romlott.

Igen negatív a magyar társadalom véleménye a társadalmi mobilitás esélyeinek alakulásáról is.

A megkérdezettek több mint fele (54%) szerint kevesebb esélye van napjainkban a szegényebbeknek a felemelkedésre, mint 10 évvel ezelőtt volt. Ezzel szemben alig minden ötödik válaszadó érez fejlődést e téren. A magyarok negyede szerint viszont nincs változás: pontosan ugyanakkora esélye van a szegényeknek a kitörésre, mint egy évtizeddel korábban.

Az elmúlt évtized társadalmi folyamatainak percepciója: a pártpreferencia mindent felülír

A pártpreferencia a kérdések megítélésében mindent felülír: a kormánypártiak többségében elégedettek, míg az ellenzékiek jelentős része inkább romló tendenciákat fedezett fel a különböző szakpolitikai területeken. Fontos azt is látni, hogy a kormánypártiak körében létezik egy viszonylag számottevő kisebbség (a legtöbb kérdésben a fideszesek 20-25 százaléka), aki nem elégedett az elmúlt évtized eredményeivel. Az ellenzéki pártok közül a DK-sok a kormány legszigorúbb kritikusai. Jelentős többségük mindent rossznak ítél meg, ami az elmúlt 10 évben Magyarországon történt. Csak egy árnyalattal kevésbé kemény a momentumosok véleménye, és bár a jobbikosok és a szocialisták között többen vannak, akik legalább semlegesen viszonyulnak egy-egy területen a fideszes kormányzás eredményeihez, de összességében közöttük is egyértelmű többségben vannak az utóbbi tíz évet nagyon negatívan látó választók. 

Az Orbán-kormánnyal legelégedettebb csoportok: a 60 év felettiek, az alacsonyan képzettek, a falvakban élők

A társadalmi csoportok szerinti bontások alapján három fő megállapítást tehetünk. Egyrészt a legfiatalabb, 30 éven aluli korosztály a leginkább kritikus generáció a fideszes kormányzással szemben, míg a legidősebbek (a 60 év feletti korosztály) értékelik a leginkább pozitívnak Orbán Viktor elmúlt tíz évének eredményeit. Szintén érdemes hangsúlyozni, hogy a társadalom magasabban képzett rétegei jellemzően negatívabban látják a hazai folyamatokat. Harmadrészt kiemelendő, hogy a községekben élők valamivel elégedettebbek a kormány tíz éves tevékenységével, mint az ország többi részén élő társaik.

Mindent összevetve, eredményeink egy pártpolitikai csatározások zajától megsüketült, kormány-ellenzéki szekértáborokba merevedett társadalom képét mutatják, ahol

az alapvető szocio-demográfiai különbségek már háttérbe szorultak a pártpreferenciákhoz képest, és az elsődleges társadalmi rendezőelvvé az uralkodó politikai osztályhoz való viszonyulás vált.

A szociális valóság a makrogazdasági sikerek mögött

Az utóbbi években az Orbán-kormány által sokszor hangsúlyozott kedvező makrogazdasági mutatók ellenére többen érzik azt a magyar társadalomban, hogy rosszabb lett saját családjuk anyagi helyzete az elmúlt tíz évben, mint ahányan gyarapodásról számolnak be. A válaszadók 38 százaléka válaszolt úgy, hogy romlottak a megélhetésének körülményei, és csak 26 százalék érzi magát jobb anyagi helyzetben. A magyarok saját gyarapodásának megítélését is mintha elsősorban a pártpreferencia határozná meg: a fideszeseknek pontosan a fele érzi úgy, hogy többet engedhet meg magának, mint egy évtizeddel korábban, míg ugyanez az arány az 5 százalék feletti ellenzéki pártok szavazói körében csupán 11-14 százalék között mozog. A legnagyobb mértékben a DK-sok (64%) számoltak be anyagi lehetőségeik szűküléséről, míg a legritkábban a Momentum szavazói érintette visszaesés saját bevallásuk szerint, de ez is csak azt jelentette, hogy a felük negatív trendet látott a saját családja boldogulása terén. Ezzel szöges ellentétben, a kormánypártiaknak mindössze a 14 százaléka vélekedett úgy, hogy nehezebben megy az élete, mint egy évtizeddel korábban. Összességében azt látjuk, hogy a magyar társadalom többsége még a saját anyagi boldogulását is elsősorban politikai hovatartozás alapján ítéli meg.

A politikai hovatartozás mindent felülíró hatása magyarázhatja, hogy miért az ország leggazdagabb városában, Budapesten a legalacsonyabb (22%) azok aránya, akik azt mondják, hogy családjuk anyagi helyzete jobb, mint tíz évvel ezelőtt. Ezt a hipotézist támogatja az is, hogy az egyre inkább a Fidesz legfőbb támaszává váló falvakban gondolják úgy a legtöbben, hogy előreléptek anyagilag. Fontos azonban hozzátenni, hogy minden településtípus esetében többen vannak a visszaesésről beszámolók, a falvakban is.

A Fidesz kormányzása a gazdagoknak kedvez, a többség rosszabbul él, mint tíz éve

Határozott többségben vannak azok is, akik szerint a Fidesz kormányzása elsősorban a gazdagoknak kedvez. A megkérdezettek kétharmada értett egyet az állítással, míg mindössze 28 százalék vélekedett másképp. Érdekes módon még a kormánypárti szavazók többsége (55%) is azon az állásponton van, hogy a kormány elsősorban a gazdagok érdekeit képviseli. Az ellenzéki szimpatizánsoknak viszont elsöprő többsége értett egyet az állítással, az arány a DK-sok körében mért 64%-tól az MSZP-sek között tapasztalt szinte teljesen egyöntetű véleményig (90%) terjed. Fontos továbbá, hogy a bizonytalanok kétharmada is úgy véli, hogy a Fidesz elsősorban a gazdagoknak kedvez.

A többség szerint nemcsak egyszerűen a gazdagoknak kedvez a kormány, de a többség rosszabbul is él, mint egy évtizeddel ezelőtt.

A megkérdezettek 42 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a magyarok többsége jobban él, mint tíz éve, míg 53 százalék szerint romlott a társadalom anyagi helyzete a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest. Érdekesség, hogy még így is jóval többen vannak azok, akik szerint a többségnek jobban megy, mint akik a saját családjuk helyzetében javulást tapasztaltak. A párthovatartozás ismét felülír mindent: a kormánypártiak elsöprő többsége (77%) szerint javult a többség gazdasági helyzete, míg az ellenzékiek ezzel teljesen ellentétes véleményen vannak. Az MSZP és DK szimpatizánsok 71-71 százaléka szerint sem került jobb helyzetbe a magyar többsége a szocialisták kormányzásának időszakához képest, de a Jobbik (75%), és még inkább a Momentum tábora (81%) még ennél is borúsabban látja a helyzetet. A bizonytalanok is alapvetően egyetértenek (63%) a kérdés megítélésében az ellenzéki szavazókkal.

Elsősorban az tud előrejutni, aki jóban van a Fidesszel

Széles körben osztott vélemény a társadalomban, hogy elsősorban az tud előrejutni ma Magyarországon, aki jóban van a kormánnyal. 65 százalék ért egyet ezzel az állítással, míg mindössze 30 százalék látja másként. Még a kormánypárti szavazók szűk többsége is úgy véli, hogy Magyarországon urambátyám rendszer uralkodik. A fideszesek 55 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy jóban kell lenni a kormánnyal a boldoguláshoz, míg mindössze 44 százalék utasította el. Az ellenzéki táborban természetesen még nagyobb többségben voltak az egyetértő hangok: a különböző pártok támogatói között ez az arány 69-76 százalék között változott. Az egyre urbánusabb és egyre képzettebb emberek egyre nagyobb arányban érzik azt hazánkban, hogy a siker kulcsát kizárólag a kormánypárti kapcsolatok jelentik.

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.