A fiatalok munkanélkülisége az Európai Unió tagállamainak egyik fő problémája. Nemcsak drága, de veszélyes is a társadalom számára. Ezzel tagállami szinten láthatólag nem sikerült szembenézni, szükség volt hozzá ösztönzőkre az Európai Unió részéről is. Vajon mire képes az EU intézményrendszere, ha konkrét személyek konkrét problémájáról van szó, és milyen eredmények érhetők el a segítségével.

nagy_viktoria
Nagy Viktória

A megoldás, vagy ahhoz vezető út neve, Ifjúsági Garancia Program, amelyről azt kellene tudnunk, hogy képes-e segíteni az iskolából kikerült fiataloknak, mondjuk Baktalórántházán, s egyáltalán, az EU−állam−munkáltató háromszögben nem veszik-e el a pályakezdő?

Az úgynevezett Ifjúsági Garancia Programot még 2013 áprilisában az Európai Tanács egy akkor elfogadott ajánlása hozta be az európai politikai köztudatba, pedig számos országban már komoly történelme van, s az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) is 2009 óta javaslatai között tartotta. Az Eurofound 2012-es publikációja szerint, amely részletesen elemzi az északi országok ifjúsági garancia modelljeit Svédországban 1984-ben, Norvégiában 1993-ban, míg Dániában és Finnországban 1996-ban vezettek be először különböző ifjúsági garancia programokat.1

A tanácsi ajánlás alapkoncepciója – melyhez a finn modell áll legközelebb – az, hogy „valamennyi 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapos időszakon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljön.”

Ez egészen jól hangzik, ugye? De hogyan is jutottunk el idáig?

Kezdjük minden gondunk okozójával, a 2008-as pénzügyi és gazdasági válsággal, amely egész Európában a munkanélküliség ugrásszerű növekedését hozta magával. Az ifjúság körében a munkanélküliségi ráta különösen súlyos, néhány mediterrán országban drámai, akár 50-60 százalékos mértéket is öltött. Hazánkban a tetőpont az Eurostat adatai szerint 2012-ben 28,1 százaléknál volt.

rasterapostropheValamennyi 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy a tanulmányai befejezését követő négy hónapban kapjon színvonalas állásajánlatot, illetve további oktatást, gyakornoki képzést, vagy fogadják tanulószerződéses gyakorlaton.

Félreértés ne essék, az úgynevezett ifjúsági munkanélküliség – amelyen a 15−24 éves korosztály munkanélküliségi rátáját értjük – mindig is magasabb volt az általános munkanélküliségnél, ez − mondhatni −természetes állapot, hiszen a korosztály tagjainak jelentős része még tanul, vagy éppen végzett a tanulmányaival és állást keres. Ugyanakkor az már nem mondható természetesnek, ha az ifjúsági munkanélküliségi ráta 2- 2,5-szerese az általános munkanélküliségi rátának, a válság pedig Európa-szerte, többek között hazánkban is ezt a helyzetet hozta magával.

Erre a jelenségre reagáltak az Európai Unió döntéshozói az Ifjúsági Garancia Programmal. De ne higgyük, hogy pusztán szívbéli jóságból tették mindezt. Az Eurofound jelentése az ifjúsági munkanélküliségről tartalmazza azt a számítást, hogy mennyibe is kerül Európának a tétlenség, magyarul, ha nem tesz semmit a nem tanuló, nem dolgozó – úgynevezett NEET – fiatalok megsegítéséért.

Azokra a fiatalokra ugyanis, akik nem foglalkoztatottak, valamint oktatásban és képzésben sem részesülnek, a becslések szerint évi 153 milliárd eurót2 költ az Unió (a GDP 1,21 százalékát), ha az ellátásokat, valamint az elmaradó bevételeket és adóbefizetéseket is figyelembe vesszük.

neets

Ugyanakkor a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentése az eurózónát sújtó foglalkoztatási válságról tartalmazza azt a becslést, miszerint az ifjúsági garanciarendszerek létrehozása az eurózóna országaiban összesen évi 21 milliárd euróba3 kerülne évente, ami a GDP 0,22 százalékával egyenlő. Ez alapján bátran mondhatjuk, hogy az Uniónak megéri ez a „beruházás”. Különösen, mert nem is vállalja fel a teljes finanszírozását, annak jelentős részét – már meglévő uniós források újraelosztásával, illetve tagországi források bevonásával – a nemzeti kormányokra hárítja.

A tagállami kiadások mellett persze azért az EU is hozzájárul az ifjúsági garanciarendszerek működéséhez az Európai Szociális Alap és a 6,4 milliárd eurós kerettel rendelkező Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés (YEI) révén. Ebből a keretből azonban csak a tagországok azon NUTS 2 régiói részesülhetnek 2014-2020 között, ahol 2012-ben az ifjúsági munkanélküliség mértéke meghaladta a 25%-ot.

A magyar Ifjúsági Garancia Program

Magyarország Ifjúsági Garancia Akcióterve értelmében hazánk a program bevezetésével mintegy 180 ezer NEET fiatalt kíván elérni, s mindehhez elsősorban EU-s támogatásokat kíván felhasználni. A fentebb már említett YEI keretében a Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld és Észak-Magyarország Régió részesül összesen mintegy 47 millió euró, azaz hozzávetőlegesen 15 milliárd forint célzott uniós támogatásban. Emellett egyéb átcsoportosításokkal a tervek szerint összesen kb. 200 milliárd forintot áldoznak a magyar ifjúsági garancia bevezetésére 2020-ig.

jogos

Magyarország szakaszos megvalósítást vállalt, amelynek első ütemében, 2015 januárjától a legalább 6 hónapja a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (NFSZ) álláskeresőként nyilvántartott 15-24 év közötti fiatalok részesülhettek a garanciában, méghozzá 6 hónapon belül. Ez a garancia sokféle formát ölthet, többek között álláslehetőséget (bértámogatással vagy anélkül), vállalkozóvá válási támogatást, munkatapasztalat-szerzést, gyakornoki vagy gyakorlati helyet, köz- vagy felsőoktatási rendszerbe történő visszavezetést (beleértve a második esély iskolákat is), illetve szakképzést.

Fontos megemlíteni azonban, hogy már az ifjúsági garancia bevezetése előtt is történtek célzott intézkedések a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében. Ilyen volt például a Munkahelyvédelmi akcióterv 25 év alattiakra, illetve a pályakezdőkre vonatkozó része, amely jelentős adókedvezményt biztosít a munkáltatónak.

Az Első munkahely garancia program ugyancsak a munkáltatóknak nyújtott, adott időszakra szóló 100 százalékos bér-és járulékkedvezmény révén igyekezett a 25 év alatti pályakezdő álláskeresőket, ezen belül kiemelten a szakképzetleneket és a tartós álláskeresőket legalább 4, illetve 6 + 3 hónapra munkához, munkatapasztalathoz juttatni 2012. szeptember–december, majd 2013. március−december között összesen mintegy 8,6 milliárd forintos költségvetéssel.

Ezenkívül megvalósultak a fiatalok (18-35 közöttieknek) vállalkozóvá válását, illetve a fiatal gazdák (18-40 közöttiek) induló támogatását segítő programok, 7, illetve 4 milliárd forintos költségvetéssel, valamint korábban elérhető volt az úgynevezett Gyakornoki program keretében munkatapasztalat szerzéshez bértámogatás és a Lakhatási támogatás a lakóhelyétől több mint 100 km-re munkát vállalók részére.

Ebből a felsorolásból, azt hiszem, jól látszik a magyar ifjúsági garancia program egyik kérdéses pontja, miszerint nem feltétlenül tartalmaz új intézkedéseket, hanem egy név alatt csoportosítja az összes, nagyrészt korábban is elérhető támogatást.

Mit kell tennie annak a fiatalnak, aki részt kíván venni a programban?

Mindenekelőtt valahogyan tudomást kellene szereznie róla, ami eddig nem is volt olyan egyszerű. Először is az állam csak azokkal tud közvetlenül kapcsolatba lépni, akik már korábban regisztrálták magukat álláskeresőként. Másodszor a program népszerűsítése hagy némi kívánni valót maga után, elég csak megnéznünk a 2017 februárjáig elérhető enyhén szólva is kevés információt tartalmazó www.ifjusagigaranciaprogam.hu weboldalt.

Valószínűleg ennek orvoslására, a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezésében 2017. február 16-án megvalósult, a program első két évét értékelő nemzetközi, szakmai konferencián került bemutatásra az immár online regisztrációs lehetőséget is biztosító új honlap (www.ifjusagigarancia.gov.hu) és a hivatalos Facebook-oldal. Ezek segítségével a program következő szakaszában remélhetőleg sokkal hatékonyabb kommunikáció, valamint több és részletesebb információ válik elérhetővé.

Ha egy a célcsoporthoz tartozó fiatalhoz eljut a szükséges információ és regisztrál a programba a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 170 kirendeltsége valamelyikén, akkor kap egy mentort, akivel együtt kialakítják az úgynevezett egyéni akciótervét. Ez a lépés azért fontos, mert a célcsoport korántsem homogén, így az egyéni igények, képességek és lehetőségek figyelembe vétele rendkívül meghatározó a továbbiakra nézve. Ha sikerül megegyezni, aláírják az Ifjúsági Garancia megállapodást és kezdődhet a közös munka.

A problémát ismét csak a NEET fiatalok jelentik, akik általában nemcsak hogy sem foglalkoztatásban sem oktatásban nem vesznek részt, de általában kívül esnek az állam radarján, azaz nem regisztrált álláskeresők. A NEET fiatalok egyik sajátossága és magatartásformájuk nagy veszélye pont az, hogy bizonyos szinten el is szigetelődnek a társadalomtól, nem hisznek az állam gondoskodó erejében, kiábrándultak és sok esetben nem látják a kiutat, s fásultságukból fakadóan már nem is keresik azt aktívan.

rasterapostropheA problémát ismét csak a NEET fiatalok jelentik, akik általában nemcsak hogy sem foglalkoztatásban sem oktatásban nem vesznek részt, de általában kívül esnek az állam radarján, azaz nem regisztrált álláskeresők.

Itt jönnek a képbe az ifjúsági szakmai és civil szervezetek, amelyek képesek lehetnek ezeket a fiatalokat az felkarolni és az állami intézményrendszer felé irányítani. Ennek érdekében az NFSZ saját bevallása szerint igyekszik helyi szinten egy kiterjedt, oktatási intézményekből, ifjúsági civil szervezetekből, NGO-kból álló együttműködési kört kialakítani, illetve a meglévőt erősíteni, melynek tagjai hozzájárulhatnak az Ifjúsági Garancia hatékony működtetéséhez a fiatalok számára nyújtott támogatásokkal, szolgáltatásokkal. Ebbe az úgynevezett mentorhálózatba tartozó szervezeteknek a felelősségi köre nem merül ki a náluk jelentkező fiatalok nyilvántartásba vételében, igényfelmérésében és támogatásában, feladatai emellett a helyi oktatási- és szociális intézményekkel, ifjúsági szervezetekkel és munkáltatókkal való kapcsolattartás, csakúgy, mint a nehezen elérhető fiatalok felkutatása és az intézkedések folyamatos nyomon követése.

A mentorhálózat kiépülésének előrehaladtával érkezett a garancia a második szakaszába, ahol már a 4 hónapja regisztrált fiatalok kapnak segítséget 4 hónapon belül az NFSZ rendszerén keresztül. A végső cél, azaz az eredeti tanácsi ajánlásnak megfelelő, tehát 4 hónapon belül minden oktatásból kikerülő vagy munkanélkülivé váló 25 év alatti fiatalnak – regisztrációtól függetlenül – nyújtott Ifjúsági Garancia azonban előreláthatólag csak 2018-ra valósul meg hazánkban.

  Mikor indul? Kik kaphatnak garanciát? Mit vállalunk?
I. szakasz 2015. januártól legalább 6 hónapja álláskeresőként regisztrált 15−24 éves fiatalok érdemi segítség 6 hónapon belül
II. szakasz 2016. június 30-tól legalább 4 hónapja álláskeresőként regisztrált 15−24 éves fiatalok érdemi segítség 4 hónapon belül
III. szakasz 2018. január 1-től minden 15−24 éves, nem dolgozó és nem tanuló fiatal érdemi segítség 4 hónapon belül

Forrás: http://ifjusagigarancia.gov.hu/europai-unios-finanszirozas

Az ellenőrzés megvalósítása érdekében az Akcióterv létrehozta az Ifjúsági Garancia Szakmai Irányító Testületét, amely feladatköre szerint „irányítja és monitorozza a végrehajtás menetét, s emellett megfelelő platformot biztosít a fiatalokat érintő, különböző szakpolitikákat átszövő témák megvitatása számára”. Ez a testület tudomásom szerint a mai napig nem került összehívásra, pedig egy kompetens ellenőrző testületre a szociális partnerek, valamint a szakmai szervezetek bevonásával nagy szükség lenne.

rasterapostropheAz Ifjúsági Garancia Program lehetőség a fiataloknak nyújtott aktív munkaerő piaci támogatások rendszerének újragondolására és újjászervezésére, illetve a munka világa és az oktatás közötti kötelék megerősítésére.

Szakszervezeti szemüvegen keresztül nézve az Ifjúsági Garancia Program lehetőség. Lehetőség arra, hogy az egyes országok újragondolják és újjászervezzék a fiataloknak nyújtott aktív munkaerő piaci támogatások rendszerét, valamint hogy felismerjék és megerősítsék a munka világa és az oktatás közötti köteléket.

Ez Magyarországon azért is fontos, mert az iskolai végzettség rendkívüli módon szegregál. Az alacsony iskolai végzettségűek eleve hátrányosabb helyzetből indulnak, náluk fontos eleme a garanciának a kompetencia-fejlesztés és szakmai képzés, majd ezt követően a munkatapasztalat-szerzés támogatása. Beszédes adat ugyanakkor, hogy 2013. első felében a regisztrált 25 év alatti álláskeresők 37 százaléka 7 hónapon túl, 17 százalékuk 1 éven túl volt álláskereső.

Mit sikerült eddig elérni?

A program 3 éves évfordulóját követően megérett az idő egy számvetésre, így több szervezet is elemezte a program eddigi eredményeit. Az Európai Bizottság weboldala szerint:

  • 2014 januárja óta 14 millió fiatal kapcsolódott be az ifjúsági garancia programjaiba és mintegy 9 millió fiatal fogadott el valamilyen állásajánlatot, illetve részesült további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben.
  • Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 1,4 millió fiatalnak nyújtott közvetlen támogatást EU-szerte.
  • 1,5 millióval kevesebb fiatal van állás nélkül az EU-ban, és 900 ezerrel csökkent azoknak a fiataloknak a száma, akik nincsenek foglalkoztatva, illetve nem részesülnek oktatásban vagy képzésben.
  • Az ifjúsági munkanélküliség aránya a 2013 első negyedévében elért 24,4 százalékos csúcspontról 2016 második negyedévére 18,9 százalékra csökkent.
  • Az ifjúsági garancia az uniós országokban jelentős mértékben elősegítette a strukturális reformokatés az innovációt a szakpolitikák kidolgozásában. A 2013 és 2015 között a tagállamok összesen 132 olyan munkaerőpiaci intézkedést fogadtak el, melynek célcsoportját a fiatalok képezték.4

Az ETUC Ifjúsági Bizottságának kutatása, amely a 3 years of Youth Guarantee – What now? címet viseli, már korántsem ennyire derűlátó. A 16 országban kérdőíves kutatás alapján készült beszámoló a következőkről tudósít:

  • Van olyan ország, ahol egyáltalán nem indult el, míg sok országban csak részlegesen, fokozatos bevezetéssel valósul meg az ifjúsági garancia program.
  • Problémát jelent a szociális partnerek részvétele a kidolgozásban, megvalósításban, illetve a program monitorozásában.
  • Az intézkedések minősége sok esetben nem éri el a kívánt színvonalat.
  • Az ajánlatok nagymértékben a további oktatásra, illetve a gyakornoki programokra fókuszálnak, míg a konkrét álláslehetőség kevés.
  • A NEET fiatalok elérése nehézséget jelent a szinte minden országban a helyi munkaügyi kirendeltségekre támaszkodó programoknak.
  • A finanszírozáshoz elérhető források lehívása bürokratikus akadályokba ütközik, sok esetben csak tagállami előfinanszírozással valósíthatóak meg az intézkedések.
  • Kérdéses a hosszú-távú finanszírozhatósága a programnak.

Hazánkban kevés konkrét számadat jelent meg a program eredményeiről, inkább csak a csökkenő munkanélküliségi rátáról olvashatunk negyedévente.

Üdítő kivételt képezett a már említett 2017. februári szakmai konferencia, amely a program első két évét mutatta be. Ezen elhangzott adatok szerint eddig mintegy 58 ezer fiatal kapott valamilyen ajánlatot a garancia program révén, többségük valamilyen támogatott foglalkoztatásban tudott elhelyezkedni, de számottevő az oktatásba visszavezetett, valamint egyéb, egyénre szabott támogatásban részesült fiatalok száma is. A tervek szerint 2022-ig mintegy 180 ezer fiatal kaphat segítséget az elhelyezkedéshez, vagy piacképes tudás megszerzéséhez.

Összességében elmondható, hogy bár az eredmények jelentősek, a tényleges hatékonyság nehezen mérhető. Vagy nem esett szó például azokról a fiatalokról, akiket megkeresett a munkaügyi hivatal a programban való részvétel lehetőségével, mégsem éltek vele. Mi történt velük? Miért nem léptek be a programba? És mi lesz azokkal, akik nem regisztráltak az NFSZ-nél? Hogyan fogják őket elérni?

munkanelkuliseg2

A program bírálói – munkáltatói oldalról – legtöbbször arra hivatkoznak, hogy a gazdaság élénkítése önmagában is meghozta volna az ifjúsági munkanélküliség csökkenését, így inkább arra kell vagy kellett volna többet áldozni.

A szakszervezeti oldal ezzel szemben a bevezetett intézkedések minőségét kívánja hangsúlyozni. Nem igaz, hogy bármilyen munka / gyakornoki hely / képzési lehetőség jobb, mint a semmilyen, egy alapvető színvonalat mindenképpen el kell érniük az ajánlatoknak, figyelembe véve az egyéni igényeket és persze képességeket.

Hogyan tovább?

Az uniós értékelés eredménye alapján a Bizottság sikeresnek ítélte a programot és további 2 milliárd eurót csoportosított át annak további finanszírozására a következő finanszírozási ciklusban. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy ez az összeg továbbra sem közelíti meg a becsült költségeket, így a felelősség nagy része továbbra is a tagországok vállán nyugszik, akiknek hamarosan dönteniük kell, csak átmeneti „tűzoltó” intézkedésnek tekintik a garancia programot vagy szerves, állandó részévé teszik azt a munkaerőpiaci politikájuknak.

rasterapostropheAhhoz, hogy a garancia valóban minden fiatal számára minőségi ajánlatot tudjon nyújtani – attól függetlenül, hogy regisztrált e valamelyik munkaügyi kirendeltségen –, ahhoz a jelenleginél sokkal szélesebb együttműködésre lenne szükség.

Bárhogy is döntenek, ahhoz, hogy az Ifjúsági Garancia Program ne egy kihagyott lehetőség maradjon, szükséges a program teljes megvalósítása az egyes tagországokban, köztük hazánkban is. Hogy a garancia valóban minden fiatal számára minőségi ajánlatot tudjon nyújtani – attól függetlenül, hogy regisztrált e valamelyik munkaügyi kirendeltségen –, ahhoz véleményem szerint sokkal szélesebb körű együttműködésre lenne szükség mind a szociális partnerekkel, mind az ifjúsági és civil szervezetekkel; valamint egy, a jelenleginél jóval magasabb hatékonysági rátára; egy biztosabb, kiszámíthatóbb és hosszú távon fenntartható finanszírozási rendszerre; a program megvalósulásának megfelelő monitorozására; az eredeti célcsoporthoz tartozó, de nem regisztrált álláskereső NEET fiatalok számára pedig személyre szabott lehetőségekre.

Ha mindezeket megvalósítanánk, illetve ha európai szinten is jobban integrálnánk az Ifjúsági Garanciát a többi aktuálisan napirenden lévő politikai diskurzusba, mint például az úgynevezett „Készséggarancia” vagy a Szociális Jogok Európai Pillére, akkor európai jövőt biztosíthatnánk nemcsak a munkanélküli, hanem a ma bizonytalan foglalkoztatási formákban, színlelt önfoglalkoztatásban, nem önként vállalt részmunkaidős foglalkoztatásban vagy éppen a képzettségi szintjüknél alacsonyabb munkakörben dolgozó fiataloknak is, akik még a NEET-eknél is többen vannak ma Európában.

1 Az ehhez hasonló tagállami kezdeményezésekről további információk találhatóak az Európai Bizottság 22 uniós nyelven elérhető szolgálati munkadokumentumában.
2 Az újabb számítások már ennél is nagyobb összegről, évi 162 milliárd euróról beszélnek éves szinten. (EurofoundMapping youth transitions in Europe)
Az ILO is újraszámolta az Ifjúsági Garancia költségeit, s már 45-50 milliárdra becsüli az Ifjúsági Garancia Program megvalósítását éves szinten csak az Eurózóna országaira vetítve. (ILO – The Youth Guarantee programme in Europe: Features, implementation and challengesEUROFOUND – Social Inclusion of Young People)
4 Az ifjúsági garancia végrehajtásáról és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés működéséről szóló bizottsági szolgálati dokumentum további tagállami reformokról és intézkedésekről is beszámol.
Címfotó: Népszava

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.