Szerző: Pogátsa Zoltán

mm
Pogátsa Zoltán (Budapest, 1974.) közgazdász, szociológus, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője. A Nyugat-magyarországi Egyetem docense, a Közép-Európai Egyetem, az ELTE és a Veronai Egyetem oktatója. A NyME Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola témakiírója. Az Új Egyenlőség szerkesztőbizottságának elnöke és főszerkesztője. A szerző írásai itt olvashatók. Bemutatkozó videója itt tekinthető meg.
Robert Nozick kontra John Rawls
TÁRSADALOM

Robert Nozick kontra John Rawls

Nozick szerint az adottságaink mi magunk vagyunk, azok pontosan a lényegünket adják. El kell fogadjuk, hogy az élet igazságtalan, és aki kedvezőbb adottságokat örököl, az megérdemli a magasabb életszínvonalat…Ezen a ponton mindenki döntse tehát el: érez-e empátiát azok iránt, akik szerencsétlen sorsba születtek?

Két éve kormányoz a Sziriza
POLITIKA

Két éve kormányoz a Sziriza

Nyolc év megszorítási hullámai után a görög gazdaság továbbra is süllyedőben van. Lehetne-e, lehetett volna-e olyan gazdasági programot megvalósítani, amely Görögországot gazdasági értelemben rendbe teszi, és nem a további zuhanás irányába hajtja. Egyértelműen igen: ilyen volt a 2015 elején megválasztott mérsékelt balos Sziriza párt programja, amelyet azonban az Európai Unió nem engedett megvalósítani.

Milyen lesz Magyarország Hankiss nélkül?!
TÁRSADALOM

Milyen lesz Magyarország Hankiss nélkül?!

Évek óta foglalkoztat a gondolat, milyen lesz majd, ha Hankiss nem lesz már. Fogunk-e majd tudni úgy írni róla, hogy az pontosan kifejezze, miért volt ő „a” Hankiss. De nem lehetett ezt végiggondolni addig, amíg élt, hiszen addig tulajdonképpen neki akartam mondani valamit. Róla csak akkor lehet írni, ha már nem lehet többet vitatkozni vele, nem lehet akarni meggyőzni semmiről.

A Piketty jelenség II. – A kritikák
GAZDASÁG, TÁRSADALOM

A Piketty jelenség II. – A kritikák

A világhírűvé vált könyvet – amelynek tartalmát már bemutattunk –, számos kritika érte, jobbról is, balról is. Ezeket foglaljuk össze ezúttal. Például miért baj a növekvő egyenlőtlenség, ha közben a globális kapitalizmus kiemeli a világ legszegényebbjeit az abszolút nyomorból, s csökken az extrém szegénységben élők száma.

Beszélgetés Kordás Lászlóval a szakszervezetek jelentőségéről
GAZDASÁG, Stúdióbeszélgetések, TÁRSADALOM, VIDEÓK

Beszélgetés Kordás Lászlóval a szakszervezetek jelentőségéről 

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke volt az Új Egyenlőség stúdiójának vendége. Kordás László többek között kifejtette, hogy a ma hatályos Munka Törvénykönyve teljesen a tőke oldalára állt, s a munkavállalók pedig – akik közül sokaknál már betelt a pohár – többé nem a mikuláscsomagot várják a szakszervezetektől.

Wolfgang Streeck: Buying time. Kapitalizmus adósságból
GAZDASÁG

Wolfgang Streeck: Buying time. Kapitalizmus adósságból

Alapvető jelentőségű politikai gazdaságtani munkát jelentetett meg Wolfgang Streeck 2014-ben, „Buying Time” címmel a Verso Books kiadónál. Az ismert német gazdaságszociológus a lengyel Michal Kalecki munkásságából indul ki. A lengyel társadalomtudós keynesiánus gazdaságfilozófiaként ismert elgondolásokat fogalmazott meg Keynes előtt, ám vesztére lengyelül.

A Piketty-jelenség I. – Thomas Piketty „Tőke a Huszonegyedik Században”
GAZDASÁG

A Piketty-jelenség I. – Thomas Piketty „Tőke a Huszonegyedik Században”

Thomas Piketty francia közgazdász elhíresült könyvében azt üzeni, hogy Marxnak a maga korában igaza volt. Valóban megfigyelhette a kizsákmányolás fokozódását, hiszen a legfejlettebb országokban a tőke részesedése a megtermelt jövedelemből folyamatosan nőtt. De nem lehetett tanúja, hogy e folyamat a huszadik században az ellentétébe fordult, majd az a trend is véget ért.

John Rawls „Az igazságosság elmélete” – Liberális vagy szociáldemokrata?
TÁRSADALOM

John Rawls „Az igazságosság elmélete” – Liberális vagy szociáldemokrata?

Hiába volt Rawls magyar hangja, Kis János a párt első számú vezető személyisége több évtizeden keresztül, a piaci fundamentalista közgazdasági elit befolyása alatt a párt három cikluson keresztüli kormányzása semmilyen formában nem felelt meg Rawls társadalmi mobilitással kapcsolatos alapelveinek. Sőt, ezek az alapelvek meg sem jelentek a liberálisok gondolkodásában.