Szerző: Éber Márk Áron

mm
Baja, 1981. Szociológus, társadalmi és tudásszerkezetek összefüggéseivel foglalkozik. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának adjunktusa, az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégiumának igazgatója, az Új Egyenlőség szerkesztőbizottságának tagja. A szerző írásai itt olvashatók. Bemutatkozó videója itt tekinthető meg.
Osztályszerkezet és állami újraelosztás
MUTATÓ

Osztályszerkezet és állami újraelosztás

Aki mélyebben meg akarja érteni a mai magyar társadalom osztályszerkezetét, egyenlőtlenségeit és a magyar állam erre gyakorolt hatását, feltétlenül olvassa el Vastagh Zoltán Társadalmi struktúra és állami redisztribúció című könyvét, amelyet e helyt Éber Márk Áron ismertet.

A népszerű baloldalért
TÁRSADALOM

A népszerű baloldalért

A népi, népszerű, populáris, populista baloldal nem más, mint a baloldali elitizmus, a baloldali liberalizmus ellentettje. Arra a megdöbbentő ötletre épül, hogy a baloldalnak a nép problémáival kell foglalkoznia. Szerkesztőnk vitairata a baloldali populizmus lehetőségéről.

A középosztályi tiltakozások impotenciája
TÁRSADALOM

A középosztályi tiltakozások impotenciája

A középosztályi tiltakozások Magyarországon 2010 óta képtelenek arra, hogy érdemi kapcsolatba lépjenek, szolidaritást vállaljanak és osztályszövetséget kössenek a néppel (a magyar társadalom nem-középosztálybeli részével: alsó kétharmadával). Amíg ez így lesz, a Nemzeti Együttműködés Rendszere megdönthetetlen marad.

Mostantól fogva tőlük fogtok félni! – gyűlöletmenedzsment és megvetéspolitika
TÁRSADALOM

Mostantól fogva tőlük fogtok félni! – gyűlöletmenedzsment és megvetéspolitika

A politika érzelmeink felkeltésének és irányításának technikája is. A cél a saját tábor integrálása és mozgósítása, egyszersmind az ellenséges tábor dezintegrálása és demobilizálása. Hogyan teszi ezt, és mire használja érzelmeinket a politika? Kiket próbál meggyűlöltetni velünk és miért? Lehet-e a felháborodásnak építő hatása is vagy szükségképpen rombol?

A lelkünkben duruzsoló hatalom
KRITIKAI PSZICHOLÓGIA, POLITIKA, TÁRSADALOM

A lelkünkben duruzsoló hatalom

Hogyan formálja a lelkeket a hatalom? Mivé kíván nevelni bennünket az a társas-társadalmi világ, amelyben megszületünk és felnövekszünk? A dél-koreai származású német filozófus, Byung-Chul Han, remek könyvében e kérdésekre kínál válaszokat. Munkájának műfaja az esszé, kötete is esszék füzére, gondolatai mégis koherens egésszé kapcsolódnak össze.

A kritikai pszichológia programja – itthon
KRITIKAI PSZICHOLÓGIA, TÁRSADALOM

A kritikai pszichológia programja – itthon

A Kritikai Pszichológia Műhely két alapító tagjának írása bemutatja a Magyar Pszichológiai Társaság Etikai Kódexének társadalmi felelősségvállalásról és a közjó iránti elkötelezettségről szóló alapelvét. Hiányolják azonban a konkrét és részletes útmutatást, hogy miképpen kellene ezt szakmájuk képviselőinek a gyakorlatba ültetniük.

Rossz fizetés, létbizonytalanság – terjed a prekariátus
TÁRSADALOM

Rossz fizetés, létbizonytalanság – terjed a prekariátus

Prekárius, prekaritás, prekariátus – a nyugati társadalomtudományok e gyakran használt szakkifejezései nálunk eddig nem vertek gyökeret. A hangzásuk szokatlan, pedig amire utalnak, számunkra is ismerős. Hónapról-hónapra élő emberek, alacsony fizetések, bizonytalan foglalkoztatás, rendszertelen munkaidő, a létbiztonság tömeges megrendülése.

Mitől lennénk sportnemzet?
TÁRSADALOM

Mitől lennénk sportnemzet?

Hogyan jön létre egy sportnemzet? Azzá formálhatják-e magukat egy ország polgárai a világversenyeken nyert (arany)érmek száma vagy az állampolgárok rendszeres testmozgása által? Mit tehet és mit tesz az állam? A világversenyeket és az élsportot vagy inkább a szabadidős sportot támogassa? Olimpiát rendezzen vagy állampolgárai egészségébe fektessen?

A homokóra közepe – a szűkülő középosztály nyomában 2.
TÁRSADALOM

A homokóra közepe – a szűkülő középosztály nyomában 2.

A széles és erős középosztály megteremtése közös vágyunk, szorosan kapcsolódik a rendszerváltás reményteli korszakához. Mit mondhatunk a mai magyar középosztályról? Széles, erős, stabil? Vagy éppen ellenkezőleg: szűkös, gyenge, netán még vékonyodik is? Mit tehetünk, ha közép- vagy hosszú távon mégiscsak széles és erős középosztályt szeretnénk látni Magyarországon?