A magyar társadalom a XXI. század első évtizedében zártabb volt, mint az Európai Unió többi tagállamának társadalma. Mit jelent ez az egyén szempontjából? Milyen tényezők határozzák meg azt, hogy könnyű-e egy társadalomban felemelkedni vagy lecsúszni? Erről szól az Új Egyenlőség podcast adása.

Ha az életünkben adódó lehetőségeket az határozza meg, hogy hova születtünk, az még lehet egyéni szintű probléma. Ha egy közösség vagy akár egy egész társadalom lehetőségeit a születésének pillanata határozza meg, akkor az súlyos igazságtalanság.

A társadalmi mobilitás éppen azt mutatja meg, hogy mennyire van esélyünk kilépni abból a helyzetből, ahova születésünk pillanatában kerültünk. Mennyire lehetséges egy kis faluban élő, kétkezi munkát végző szülők gyerekének diplomássá válnia?

Az Új Egyenlőség podcast második adásában Éber Márk szociológussal, az Új Egyenlőség szerkesztőjével beszélgetett Kiss Ambrus.

A beszélgetés fő kérdése, hogy milyennek tekinthető a magyar társadalom. Egy korábbi írás szerint „Nyitottnak nevezzük azokat a társadalmakat, amelyekben nagy a felemelkedés esélye. A mobilitás (felemelkedés és lecsúszás) kutatói között lényegében közmegegyezés van arról, hogy a nyitott társadalmak kívánatosabbak, mint a záródóak vagy zártak. Ez utóbbi fő jellemzője, hogy nagyon nehéz vagy egyenesen lehetetlen mind a felemelkedés, mind a lecsúszás. A zárt társadalmak klasszikus példája kasztszerkezetével a történeti India. Ebben a születési helyzet (a család- és a kaszthovatartozás) lényegében egy életre meghatározta a gyermek életesélyeit, életkörülményeit, reális életterveit. A kaszttársadalom mindenkit bezárt a születésével elfoglalt pozíciójába. A kasztok közötti átlépés ritka vagy egyenesen lehetetlen volt.”

Nyilván a magyar társadalom esetében nem lehet indiai kasztrendszerről beszélni, de mégsem tekinthető nyitott társadalomnak. Egyes összehasonlítások alapján a késői Kádár-rendszer nyitottabb volt a társadalmi felemelkedés szempontjából, mint a mai társadalmi struktúra.

A helyzet igazságtalanságát mutatja, hogy az utolsó kutatás szerint 2010-ben a magyar társadalom volt az Európai Unió tagállamai között a legkevésbé nyitott. Azóta sok tekintetben romlott a helyzet, bár gyors változásokat nem lehet elérni egy-egy intézkedéssel.

A beszélgetésben összegyűjtöttük, hogy mely területek vannak hatással a társadalmi mobilitásra. Ilyen az oktatási rendszer, már egészen korai korszaktól kezdve. Itt érdemes feltenni azt a kérdést, hogy a közoktatás centralizálásnak az alapgondolata a második Orbán-kormányban alapelvét tekintve éppen a társadalmi mobilitást segítette-e volna. Ez egy vitakérdés, de az a számok alapján semmiképpen sem az, hogy a megvalósítás során csak növekedett az oktatási rendszer által okozott egyenlőtlenség.

Ugyancsak mobilitásiprobléma-faktor a szociális rendszer és a társadalmi újraelosztás kérdése. Ezt kevésbé kell magyarázni, hiszen látszik, hogy ha a tehetősebbek többet kapnak vissza, mint az alul lévők, akkor az nem segít a társadalmi egyenlőtlenség csökkentésében, és ezáltal a társadalmi mobilitás növekedésében.

A beszélgetésben érintettük a harmadik nagy ellátórendszert, ez pedig az egészségügy. Amennyiben csak azért kap valaki rosszabb szolgáltatást, mert földrajzilag rosszabb helyzetbe született, mint egy nagyvárosban élő, akkor ez azonnal megjelenik az egyenlőtlenség növekedésében.

A társadalmi mobilitás kérdése átszövi a szakpolitikák számtalan területét.

Az Új Egyenlőség podcast adásaiban a vendégek egy-egy könyvet ajánlanak, amely az adott téma kapcsán további inspirációt jelenthet a hallgatóknak. Éber Márk kivételesen két könyvet is bemutatott.

  • Az első Balogh Karolina – Hajdu Gábor – Huszár Ákos – Kristóf Luca – Megyesi Boldizsár: Származás és integráció a mai magyar társadalomban című könyve, amely 2019-ben jelent meg az MTA Társadalomtudományi Központ kiadásában. A kiadvány ide kattintva letölthető.
  • A második könyv régebbi, 2005-ben jelent meg. Losonczi Ágnes: Sorsba fordult történelem. Ebben egy budapesti kerületben lakók életútjai által rajzolódik ki a XX. század történelme, és válik érthetővé és valóságossá a társadalmi mobilitás.

Címfotó: Artem Beliaikin, Pexels.com

Jelenleg a következő applikációkon lehet megtalálni podcast csatornánkat:

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.