Nagyon kényelmes volna abba a tudatba ringatni magunkat, hogy a szegénység csökken, és ha a gazdasági növekedés ilyen ütemben halad, hamarosan meg is szűnik. Kérdés azonban, igaz-e ez? Vajon a nemzetközi fejlesztések valóban hozzájárulnak a szegénység csökkentéséhez? Vajon meg tudják fordítani a helyi és világszinten egyaránt igazságtalan elosztás egyenlőtlenségnövelő hatásait?

Hogyan és milyen szempontok alapján határozzuk meg a szegénységet? Kinek a szempontjából és milyen érdekek alapján? – ezek azok a szegénységgel kapcsolatos kérdések, amelyeket érdemes közelebbről is megvizsgálnunk. Az ENSZ 2015-ös Millenniumi Fejlesztési Célkitűzései (Millennium Development Goals, MDG) szerint mára már sokkal nyugodtabbak lehetünk, mivel elértük azt, hogy a mélyszegénységben élő emberek száma több mint felével csökkent: 1990 és 2015 között 1,9 milliárdról 836 millióra szorult vissza. De vajon hihetünk-e ezeknek az adatoknak? Kóczé Angéla hamarosan megjelenő írása felel e kérdésekre.

Kapcsolódó írások

  • Feminizmus a neoliberalizmus árnyékában
    A neoliberalizmus és feminizmus viszonyának tisztázása az utóbbi évek egyik forró témája. Számos baloldali feminista szerző arra a meglepő következtetésre jut, ...
  • A tekintélyelvű neoliberalizmus és a magyar államkapitalizmus az éterben
    A Klubrádió Reggeli személy című műsorában Rózsa Péter egy könyvajánló apropóján Pogátsa Zoltánt kérdezte  az Orbán-rezsimről, annak gazdaság- és társadalomfilo...
  • Egyéves a rabszolgatörvény
    A rabszolgatörvény által kiváltott tiltakozások fordulópontot jelentettek a magyar szakszervezeti mozgalom megítélésében. Ennek egyéves évfordulóján beszélgettü...
  • A 100 leggazdagabb magyar
    Mit olvashatunk ki az ország társadalmi-gazdasági fejlődéséről a 100 leggazdagabb magyart bemutató kiadványból? Szakonyi Péter újságírót, a 19. éve megjelenő li...