A közelmúlt eseményeinek apropóján Szombati Kristóf szociológussal a magyar társadalom egyik leginkább agyonhallgatott problémájáról beszélgetett Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője.

Mi történt a romákkal és nem romákkal vidéken a rendszerváltás után? Mit tettek az egyes kormányok a romakérdés megoldására a Kádár-korszaktól kezdve a szocialista–liberális korszakon át a Fidesz-kormányzás időszakáig? Miért és hogyan váltak a cigányok a rendszerváltás összes problémájának bűnbakjaivá? Beszélhetünk-e a rendszerváltás után bármikor valódi esélyteremtésről? Miért nem szolgálják az egyes pártok és irányzatok megoldásai a romák érdekeit? Mi a helyzet ma Magyarországon a szegénység kriminalizálásával, és felfedezhető-e párhuzam e tekintetben az USA-val? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a beszélgetés résztvevői. 

A rendszerváltás után egzisztenciálisan megroppant a magyar vidék nagyrésze. Az amúgy is csak a proletarizálódásig jutott romák sorsa még gyorsabban zuhant. Sokan közülük kiköltöztek falura, egyesek csak bűnözésből voltak képesek megélni. A romák nagy átfedésbe kerültek az underclassal, bőrszínük miatt azonban még láthatóbbak voltak. Kialakult egy éles konfliktus a reménytelen egzisztenciájú térségekben nincstelen romák és szegény nem romák között. Ezt a szocialista-liberális kormányzat képtelen volt kezelni, mert sajnálta a pénzt egy érdemi jóléti államra. Ehelyett tüneti intézkedésekkel kísérletezett. Nem teremtett biztos egzisztenciákat, kiszámítható jövőt vidéken.

Az iskolarendszer szelektivitása (azaz általános területi egyenlőtlenségei) helyett a szegregációra (az etnikai elkülönülésre) fókuszált. A szabad iskolaválasztás korlátozásával csak tovább gerjesztette az etnikai ellentéteket. A bal- és liberális kormányzat 2008-9 környékén kezdte teljesen elveszíteni a vidéket. Baloldali megoldások, érdemi esélyteremtés helyett a közmunka jobboldali formulájához nyúlt. Ezzel csak felgyorsította a vidék polarizálódásának folyamatát, és szinte megszűnt ottani bázisa. A Jobbik ebbe a helyzetbe állt bele, és szerzett nagyon hamar támogatottságot magának. Ugyanakkor a tűzzel játszott a szélsőjobboldali masírozásokkal. A Fidesz aztán egy idő után kifogta a szelet a Jobbik vitorlájából azzal, hogy ma már jobboldalibb az időközben identitását vesztett szervezetnél. Orbán Viktor ma már rendszeresen enged meg magának olyan megfogalmazásokat, melyekkel kirekeszti a romákat az általa kormányzott nemzetből.

Aki szeretne részletesebben elmélyülni a témában, annak ajánljuk Szombati Kristóf magyar nyelven megjelent tanulmányait és angol nyelvű könyvét:

Kristóf Szombati: The Revolt of the Provinces – Anti-Gypsyism and Right-Wing Politics in Hungary (A vidék lázadása: cigányellenesség és jobboldali politika Magyarországon. New York, Berghahn, 2018)

Címfotó: Daskar – Flickr, CC

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.