A szociáldemokrácia magyarországi történetét áttekintő stúdió beszélgetés sorozatunkban Csunderlik Péter történész, az ELTE BTK oktatója, a Politikatörténeti Intézet kutatója és Pogátsa Zoltán beszélgetett ezúttal az első világháború utáni időszakról.

A beszélgetés első része az MSZDP megalakulásával foglalkozott, a második rész az első világháború végétől a Tanácsköztársaság bukásáig tartó időszakot öleli fel, a következő legfontosabb kérdésekre keresve a választ:

– Milyen szerepe volt a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak az első világháborút követően? Mi okozta, hogy csökkent irányában a tömegek bizalma? Mi változott a működésében, és hogyan hatott erre a rivális, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása?

– Kik és milyen céllal alapították a Kommunisták Magyarországi Párját? Miben különbözött ez a párt az MSZDP-től? Mekkora szerepe volt Szovjet-Oroszországnak a párt megalakulásában? Mi lehetett a bolsevikok népszerűségének oka?

– Mit ismert fel Kun Béla, és miért volt karizmatikus személyiség? Hogyan vált munkásmártírrá? Kik támogatták a pártot, és vajon mennyi szavazatot kaptak volna – ha lettek volna választások?

– Mi vezetett oda, hogy az egymással ellenséges szociáldemokrata és kommunista párt fuzionált, létrejött a Magyarországi Szocialista Párt, és közösen kikiáltják a Tanácsköztársaságot?

– Milyen szerepe volt ebben a Vix-jegyzék okozta kormányválságnak és a kommunistáktól való félelemnek?

–  Volt olyan szociáldemokrata politikus, aki nemet mondott az egyesülésre?

– Mi volt a szociáldemokraták kimondott célja a Tanácsköztársasággal? Mit vártak az oroszoktól?

– Hogyan hat évtizedekig (vagy mind a mai napig) a baloldal megítélésére, hogy a demokratikusan hatalomra jutó szociáldemokraták pár hónap után belelépnek egy terrort alkalmazó elnyomó diktatúrába? Szükséges volt-e a vörös terror?

– Voltak-e a Tanácsköztársaságnak pozitív intézkedései?

–  Zsidó összeesküvés volt a Tanácsköztársaság?

– Miért bukott meg a Tanácsköztársaság?

Címfotó: Fortepan

Vendégünk két könyvét ajánljuk a téma iránt érdeklődőknek:

Csunderlik Péter: A „vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig” – A Tanácsköztársaság a korai Horthy-korszak pamflet- és visszaemlékezés-irodalmában (Napvilág Kiadó, 2019)

Csunderlik Péter: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták – A Galilei Kör története (1908–1919) (Napvilág Kiadó, 2017)

Kapcsolódó írások

A Nyugat nem csak a szabadság, az igazságosság is... Sheri Berman: The Primacy of Politics (Cambridge University Press, 2006) A személyi állományában folytatólagos névleges baloldal el kívánta távolíta...
A szociáldemokrácia története Magyarországon: 1. A... A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulásától a tömegmozgalommá váláson át az első világháborúig tartó időszak. Az Új Egyenlőség stúdiójának v...
Forrongó Latin-Amerika: a neoliberalizmus agóniája... Az elmúlt hónapokban sorozatos tüntetések és utcai összecsapások rázták meg a latin-amerikai térséget, a karib-tengeri, régóta csak negatív hírekkel s...
Nehéz örökséget vesz át a Jobbik új elnöke Január végén új elnököt választott a Jobbik. A párt helyzetéről, meghirdetett új stratégiájáról és a Jobbik előtt álló legfőbb kihívásokról beszélgete...
Átpumpált esélyek: érvek az újraelosztás újragondo... A szociális beruházás logikáját érvényre juttató redisztribúció nem csak a javakat, hanem az esélyeket is újrarendezheti, aminek végső soron a társada...

Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.