A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulásától a tömegmozgalommá váláson át az első világháborúig tartó időszak. Az Új Egyenlőség stúdiójának vendége Csunderlik Péter történész, az ELTE BTK oktatója, a Politikatörténeti Intézet kutatója volt, akivel Pogátsa Zoltán főszerkesztő beszélgetett.

A számos érdekes részletre kitérő beszélgetés a következő kérdésekre adott választ:

• Mikor és milyen szervezetekből alakult meg Magyarországon a szociáldemokrata párt? Mik voltak a munkásegyletek? Mikor jelent meg az országban a baloldali gondolat, és mikor az első szocialisztikus irányzatok?

• Milyen szerepet játszott a német és a cseh hatás a magyarországi szociáldemokrácia kialakulásában? Mi az oka annak, hogy Európához képest nem nagyon késik el a magyar szociáldemokrácia, jóllehet a kapitalizmus csak később alakult ki?

• Hogyan jelenik meg a magyar gondolkodásban a híres Kautsky–Bernstein vita. (Megbukik-e magától a kapitalizmus? vagy kell-e hozzá a forradalom? Kell-e a polgári demokráciákban részt vennie a szocdemeknek?)

• Milyen szerepet játszottak a munkások az MSZDP megalakításakor? A szakszervezeteknek? Mikor csatlakozott az értelmiség? Mit jelentett az, hogy a párt működhet, de az „összebeszélés” tilos volt?

• Milyen céljai voltak az MSZDP-nek? Milyen vívmányokat köszönhet a mai társadalom a szociáldemokratáknak?

• Mit jelentett a széles kulturális élet a baloldalon? Mi volt a különbség a Népszava, a Szocializmus és a Munkások Újságja között? Mi volt a Galilei Kör, és milyen tevékenységet folytatott? Hogyan támogatta a munkásoktatást az MSZDP? Mik voltak a szabadkőműves páholyok?

• Hogyan alakult a nők helyzete és a nőmozgalmak szerepe az első világháborúig és a háború idején? Beengedték-e a nőket a pártvezetőségbe? Mikor kaptak a nők választójogot Magyarországon?

• Hogyan jelent meg Magyarországon a szociáldemokráciának az I. világháborút illető problémája: a nemzetállamokhoz vagy az antinacionalizmus ideájához legyenek-e lojálisak? Mi volt az MSZDP álláspontja a háborúval kapcsolatban, és hogyan változott meg a szakszervezetek szerepe az I. világháború alatt?

A vendég két könyvét ajánljuk a téma iránt érdeklődőknek:

Csunderlik Péter: A „vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig” – A Tanácsköztársaság a korai Horthy-korszak pamflet- és visszaemlékezés-irodalmában (Napvilág Kiadó, 2019)

Csunderlik Péter: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták – A Galilei Kör története (1908–1919) (Napvilág Kiadó, 2017)

Kapcsolódó írások

A Nyugat nem csak a szabadság, az igazságosság is... Sheri Berman: The Primacy of Politics (Cambridge University Press, 2006) A személyi állományában folytatólagos névleges baloldal el kívánta távolíta...
Forrongó Latin-Amerika: a neoliberalizmus agóniája... Az elmúlt hónapokban sorozatos tüntetések és utcai összecsapások rázták meg a latin-amerikai térséget, a karib-tengeri, régóta csak negatív hírekkel s...
A szociáldemokrácia története Magyarországon: 2.  ... A szociáldemokrácia magyarországi történetét áttekintő stúdió beszélgetés sorozatunkban Csunderlik Péter történész, az ELTE BTK oktatója, a Politikatö...
Átpumpált esélyek: érvek az újraelosztás újragondo... A szociális beruházás logikáját érvényre juttató redisztribúció nem csak a javakat, hanem az esélyeket is újrarendezheti, aminek végső soron a társada...
Mire számíthatunk a következő Európai Bizottságtól... A kilencedik Európai Parlament megalakulása után a von der Leyen-bizottság felállása került a brüsszeli reflektorfénybe. A Bizottság indulása nem mond...

Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.