Kerala egyike India 29 államának, itt a legmagasabb az írni és olvasni tudók száma. Keralában nem a GDP mutató szerint határozzák meg a gazdasági jólétet. Ez az állam olyan szociálpolitikai rendszert működtet, amely az oktatáson és az egészségügyön keresztül javítja az emberek életszínvonalát.

Rudas Éva

Keralában nagy szerepet kap a nők egyenjogúságára és a demokratikus állampolgári aktivizmusra való ösztönzés, hozzájárulva a társadalmi egyenlőséghez. Kerala a világon egyedi modellt alkalmaz nagy sikerrel, amit érdemes alaposabban megvizsgálni és összevetni a centrumországok és a világ többi részének gazdasági modelljével és a nemi egyenlőségre fordított intézkedéseivel.

A nők helyzete Indiában

Indiáról az embereknek általában nem a nemi egyenlőség ugrik be először. Hiába a kormányzati törekvések – például idén jelentették be, hogy nemi egyenlőségi egységet állít fel a kormány[1]  –, a világ második legnépesebb országában, napi szinten követnek el gyakran vallási alapokon, erőszakot a nők ellen. A nők helyzetén tovább ront az ugyan tiltott, de egyértelműen jelenlévő kasztrendszer és az, hogy például a párkapcsolaton belüli szexuális erőszak jogilag nem büntethető. Az ENSZ Fejlesztési Program emberi fejlődésről szóló jelentései alapján[2] India a 130., ahol 100 ezer élve születésből 174 nő hal meg, 1000 szülő nőből 23 kiskorú (15−19 éves), a parlamenti képviselők között pedig csak 11% a nők aránya. A női lakosság 39%-a rendelkezik középiskolai végzettséggel, és az aktív munkaerőnek csak 27%-a nő. Utóbbi azt jelzi, hogy a nőket a hagyományos nemi szerepekbe kényszeríti a társadalom, és a háztartás vezetése és a gyereknevelés az egyetlen ellátható feladat számukra. Azok a nők, akik kilépnek a hagyományos szerepekből, komoly következményekkel nézhetnek szembe: ilyenek például a savtámadások, amelyek szinte kizárólag olyan nők ellen irányulnak, akik igyekeztek kilépni a tradicionális nemi szerepekből. Indiában a negyedik leggyakrabban elkövetett bűncselekmény a nők ellen a nemi erőszak, azonban a nők csak nagyon ritkán jelentik a szexuáliserőszak-eseteket.

Ezekből az adatokból arra következtethetünk, hogy Indiában minimálisan sem valósul meg a nemi egyenlőség,, és hiába a látszólagos törekvések, a társadalmi gyakorlatban a nők alárendelése és erőszakos „kordában tartása” sokszor természetes. Többek között emiatt tűnik ki fokozottan India régiói közül Kerala állam, az ország tizenharmadik legnépesebb régiója.

Kerala politikája és gazdasága

Kerala több szempontból is különbözik India más régióitól. 1956-ban csatlakozott az 1947 óta független Indiához kommunista vezetéssel, a kommunista párt jogutódja kormányoz jelenleg is az államban. A párt egyike a két nagyobb, vezető szerepet betöltő pártnak – a másik egy nacionalista mozgalom. Kerala történelme során többször történt kormányváltás, így mindkét oldal érvényesíthette érdekeit és kísérletet tehetett a kormányzásra. Ez jelentősen hozzájárult egy stabil politikai közeghez, ahol többek között a szakszervezetek jelenléte miatt, alig vannak tüntetések vagy sztrájkok [3] [4]. Az állam képviseleti demokráciájában minden nő egyenlően vehet részt a titkos szavazásokon.[5]

Kerala gazdasága a függetlenedés után demokratikus szocialista jóléti gazdasággá alakult: a vegyes gazdaság liberalizációjával korlátozni tudták az úgynevezett „licenc Raj”[6] kapitalizmusra és külföldi tőkebefektetésre gyakorolt korlátozó hatásait. Indiában a „licenc Raj” komplex, tudatosan a külföldiek számára átláthatatlan licenc- és szabályozásrendszert jelent, ami melegágya a korrupciónak. Ennek a részleges feloldása gazdasági terjeszkedéshez és a munkahelyekhez vezetett, főként a szolgáltatási szektorban. Jelenleg, ugyan Kerala csak 2,8 %-át teszi ki India lakosságának, gazdasága 4,36%-ban járul hozzá a GDP-hez[7].

Míg világszerte a GDP a fejlődés domináns mutatója, Keralában a stabil alapoknak köszönhetően a Human Developement Index[8] (HDI) – vagy emberi fejlettségi index – is a legmagasabb Indiában, ez tette lehetővé a gazdasági fejlődést is.

Mindez különböző történelmi és társadalmi okokra vezethető vissza.

Szociális ellátórendszer

A keralai kormány jelentős mértékben hozzájárul az általános iskolai oktatás széleskörű hozzáférhetőségéhez, az egészségügy körülményeinek javításához és a szegénység csökkentéséhez, már a 19. század óta. A keresztény misszionáriusok hatására a szegény családokból származó gyerekeknek is létrehoztak iskolákat. Az oktatáshoz való széleskörű hozzáférés és a foglalkoztatottság magas aránya alacsonyabb születési rátát eredményezett, amely még elérhetőbbé tette az oktatást és a munkaszerzést nemcsak a férfiak, de a nők számára is. Keralában a legmagasabb az írástudó emberek aránya (90,92%) az országban, az analfabetizmust pedig szinte teljesen sikerült felszámolni[9].

Keralában a születéskor várható élettartam 74 év, ami jóval magasabb, mint az indiai átlag (68,3 év). Nem sokkal marad el Magyarországtól, ahol a WHO 2015-ös adatai szerint ez 75,9 év, és az Egyesült Államoktól, ahol 79,3 év[10]. Az államban az olyan, a centrumországokéhoz hasonlítható „társadalmi elöregedés” ment végbe, mint Kanadában, Japánban és Norvégiában. Ugyan az elöregedő társadalom komoly probléma Indián belül is, egyfajta mutatója is a jólétnek: Keralában az emberek 12,55%-a 60 év feletti[11], és nagyon alacsony a születési ráta.

Keralában továbbá 0,04%-os a hajléktalanság mértéke, a cél pedig, hogy elérje a 0%-ot. Ennek eléréséhez hozzájárul egy projekt, amelyben vállalatok és közösségek hajléktalan embereknek építenek házakat. 20 év alatt részben ennek köszönhetően a vidéki nyomor 59%-ról 12%-ra csökkent[12].

Jelentős úttörője az univerzális egészségügyi programnak is, és aktív támogatója a természetes szoptatásnak: ezért nevezte el az UNICEF a világ első „bababarát államának”. A születések 95%-a kórházakban történik, és itt a legalacsonyabb a halálozási ráta Indiában. 2014 óta pedig ingyenes rákkezelést biztosítanak a szegényeknek.

Ezenkívül a Transparency International[13] kutatása alapján a „legkevésbé korrupt indiai államnak” tartják. Mindent egybevetve Kerala az ország legtisztább és legegészségesebb állama.

A nők helyzete Keralában

Keralában az oktatás a lányok számára is nyitott és elérhető, aminek köszönhetően magas az írástudó és az oktatásban részt vevő lányok aránya. Ez segíti a későbbi munkavállalásukat is, így a nemi egyenlőség generációról generációra jobb eredményeket és lehetőségeket biztosíthat a nők számára is. Ennek ellenére a férfiakhoz képest még mindig jelentősen kevesebb nő vállal munkát[14] az államban.

A nők megbecsültségéhez és biztonságához jelentős mértékben hozzájárul az, hogy Keralában hagyományosan anyaági öröklés van, és a család feje az anya: ez már alapvetően magasabb státuszt jelentett a nőknek Kerala társadalmában. Kerala az egyetlen indiai állam, ahol több nő él, mint férfi (1,084 a nők aránya 1,000 férfihoz képest)[15] – ennek oka inkább szociológiai, mint biológiai. Indiában a női életet alacsonyra értékelik, így a lánycsecsemőket gyakran elhanyagolják. Indiában általánosan a helyzet nem lesz jobb később sem a nők számára. A rossz higiéniai körülmények és az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai és hanyagsága miatt jobban ki vannak téve a betegségeknek, mint a férfiak[16]. Természetesen még Keralában is rengeteg lépésre van szükség, és az egyenlőség ott sem valósult meg teljes mértékben, de a társadalmi mobilitási lehetőségei sokkal jobbak, mint máshol Indiában vagy a legtöbb perifériás országban. Sajnos még előfordulnak az India egészére jellemző, a nőket negatívan érintő tényezők, mint a szexuális zaklatás, az alacsonyabb jövedelem, a gyermekházasság vagy a magas öngyilkossági arány.

A Kerala-modell

A Kerala-modell[17] tehát egy olyan fejlesztési modell, amely India Kerala államának bevett gyakorlatain alapszik.

Keralában sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek az Emberi Fejlettségi Index fejlesztésére, és ez vezethetett a GDP pozitív alakulásához. Ez úgy jöhetett létre, hogy az állam a produktív szociális infrastruktúrára összpontosított és nem a materialista infrastruktúrára. Tehát a megélhetés materiális feltételeit teljesítette.

Ugyan az állam egy főre jutó bevétele mérsékelt volt eleinte, az indikátorai a centrum országokéval egyeztek meg. Mostanra pedig már az állam GDP-je is magas. Ezeket az eredményeket, illetve a létrejöttükhöz szükséges intézkedésének tartják a Kerala-modell sajátosságainak. A magas anyagi mutatókat, amelyek egybeesnek a mérsékelt egy főre jutó jövedelmekkel, úgy, hogy mindkettő szinte Kerala teljes társadalmát lefedi. Vagyon- és erőforrásredisztribúciós programokat, amelyek előidézték a magas anyagi életminőség-beli indikátorokat; a magas arányú politikai részvételt és az aktivizmust az átlagemberek körében.

A tömeges aktivizmus Keralában megerősíti a demokratikus struktúrát, amelyen belül képesek voltak működni az érdekeikért kiálló csoportok.[18].

Hagyományosan a centrumországokban a GDP az indikátora egy ország fejlettségének, de India és Kína is kiváló példa arra, hogy hiába teljesít jól gazdaságilag egy ország, ha az emberi jogok csorbulnak, és az emberek rossz körülmények között élnek és dolgoznak, lehetőségek hiányában. Keralában ez nem így történt. Stabil, a fokozódó egyenlőségen alapuló társadalmi hátterének és a felülről érkező, ezt megerősítő politikai részvételnek köszönhetően el tudta érni azokat a jellemzőket és teljesítményeket, amelyek szinte elképzelhetetlenek egy perifériás országban, főként Indiában. Ezzel szemben az Európai Unió skandináv államaihoz fogható társadalmi változások mennek végbe, amelyek akár az EU más országainak – főként a kelet-európai országoknak – is példaként szolgálhatnának. Ezekben az államokban ugyanis a nők kizsákmányolása anyagi érdekeket képvisel. 

Nemek közti egyenlőség kérdése az Európai Unióban

Gregor Anikó Kettős Mércére írt cikkéből[19] is kiderül, hogy az Európai Unióban a versenyképesség függvényében változik a vezetőség hozzáállása a nemi egyenlőségre vonatkozó kérdésben.

A nők kizsákmányolása az Európai Unió tagállamai között nyílt titok, viszont mivel jelentős mértékben stimulálja a gazdaságot ez a fajta hierarchikus felállás, aktívan kevés intézkedés született ennek leküzdésére.

Az EU alapvető problémája, hogy hiába teljesülnek a demokratikus hátterek, a társadalom sem aktivitásában, sem képzettségében nem él ezekkel a lehetőségekkel, pedig az EIGE (European Institute for Gender Equality) tanulmánya[20] is felhívta a figyelmet arra, hogy a GDP szempontjából is jobban teljesítenek azok az országok, ahol jobban megvalósul a nemek közti egyenlőség.

Tehát míg az Európai Unió szinte kizárólag csak üzleti szándékkal vezeti be a politikájába és értékrendjébe a nemek közti egyenlőséget, és végül üzleti szempontok miatt kerüli el igazi megvalósításukat, mégis az kedvezne a gazdaságnak hosszú távon, ha a kizsákmányolás helyett az egyenlő bánásmódot helyezné előtérbe.

A kizsákmányoláson alapuló gazdasági juss ugyanis csak részben tekinthető valódi gazdasági fejlődésnek. A mutatók szerint a fogyasztás és a GDP növekszik, viszont hosszútávon kedvezőtlen hatása van, ugyanis az Emberi Fejlettségi Index nem fejlődik.

Ennek – ha az EU logikájával élve csupán üzleti szempontból nézzük – az az oka, hogy a kizsákmányolt nők, így nem válhatnak hosszútávon aktívabb, nagyobb tőkével rendelkező fogyasztókká, és olyan generációkat sem termelnek ki, olyan közeget sem hozhatnak létre, amely ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezne. A rövid távú profit miatt a saját országukból, pontosan a diszkrimináció és a rossz bánásmód miatt külföldre menekülő nők, egy másfajta kizsákmányoló rendszerbe kerülnek bele, ahol kétségbeesettségüket és kiszolgáltatottságukat használják fel arra, hogy stimulálják a gazdaságot. Az ilyen helyzetben lévő nők olcsó munkaerőt jelentenek, illetve akár szexuális kizsákmányolás áldozataivá válnak vagy más kiszolgáltatott helyzetekbe kerülhetnek: hosszú távon tehát sem a saját, sem a másik országban, sem általánosságban az Európai Unióban nincs lehetőségük kitörni a hagyományos nemi szerepekből és a tradicionális keretből.

Az Európai Unió gazdasága a nemi egyenlőtlenség tükrében

Összevetve Keralával, ahol magas az Emberi Fejlettségi Index – ami megnövekedett GDP-hez vezetett – kimutatható, hogy csakis a GDP-re való koncentrálás hosszú távon nem jövedelmező. Az előző bekezdésben csupán üzleti szempontból vizsgáltam a témát: a morális, etikai és humán szempontok csak tovább fokozzák az esélyegyenlőség megteremtésének szükségességét. Ha a nők ugyanakkora bérekhez jutnának, mint a férfiak; ha nem kerülnének otthon vagy az EU-n belül bárhol kiszolgáltatott helyzetbe; ha alapvetően nem a kiszolgáltatottságukból próbálnának rövidtávú profitot generálni; és így tovább; akkor képesek lennének nem csak élni a megteremtett lehetőségekkel, hanem kamatoztatni is őket. A lehetőségek kamatoztatása pedig függetlenül is piacképes személyeket termelne, akik környezetükben – legyen szó akár a szűk családról, akár a tágabb értelemben vett környezetről – is képesek lehetnek hozzájárulni a GDP-hez, ami kétségtelenül a jelenlegi világpolitika egyetlen meghatározó indikátora: minden más alárendelésre kerül.

A GDP-re történő összpontosítás azonban katasztrofális következményekhez vezethet. Erre több perifériás ország is kiváló példa, ahol a versenyképes GDP megteremtése érdekében feláldoznak számos emberi jogot.

A perifériás országoknak a GDP fejlesztésére nincs túl sok lehetőségük, ugyanis a centrum országokkal ellentétben náluk elmaradt a gyarmatosítás – sőt, sok esetben a gyarmatosító hatalmak áldozataivá is váltak. Kína a világ legnagyobb gazdasága, míg az Emberi Fejlettségi Index vonatkozásában nagyon alacsony helyet foglal el. Az alkalmazottak kizsákmányolása – nemtől függetlenül – és a folyamatos fogyasztás mesterséges stimulálása elmélyíti a szakadékot az osztályok között, és azok, akik nehéz helyzetben vannak, csak még rosszabb körülmények között dolgozhatnak. Hasonló a helyzet Dél-Amerikával és Afrikával is, és persze cikkem központi részét képező Indiával is, ahol a rossz életkörülmények hozzájárulhatnak ugyan a GDP növekedéséhez, de ténylegesen egyáltalán nem hozzák el a várt vagy vélt társadalmi szintű fejlődést.

Egy másik hasonló probléma az úgynevezett „közepes jövedelmi csapda”[21], amelyből Kína és India igyekszik kilábalni, Dél- és Latin-Amerika pedig pont, hogy beleesik. A jelenség valamilyen formában az Európai Unióban is megfigyelhető. Lényege, hogy a piacképesség és a külföldi tőkebefektetés bevonzása érdekében alacsony béreket fizetnek az alkalmazottaknak. A befektetések növekedésével és a profittermeléssel elkezdenek emelkedni a bérek, a külföldi tőkebefektetők viszont emiatt már egy olyan országot keresnek, ahol a bérek továbbra is alacsonyak. Így a várt fejlődés nem megy végbe, a bérek újbóli lenyomásával lehet csak újból befektetőket vonzani.

Az ilyen helyzetekben szintén a nők az a társadalmi csoport, akiket a legsúlyosabban érint a változás. A perifériás országokban alapvetően kevesebb bért kapnak; rákényszerülnek a megterhelő, sokszor az egészségre is káros munkákra; állandó atrocitások érik őket; és mindemellett hagyományos nemi szerepeiknek is eleget kell tenniük (lásd reproduktív munka), hogy fennmaradhassanak. Az Európai Unióban ugyan ennél árnyaltabb és kiegyensúlyozottabb a helyzet, de ugyanúgy jelen van a probléma. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) 2017-es adatai alapján a nemek közötti egyenlőség mértéke az EU-s átlag szerint 66,2 pont egy százas skálán. A legmagasabb pontszámot Svédország éri el 82,6 ponttal, míg a legalacsonyabbat Görögország, amit közvetlenül Magyarország követ (50,0 és 50,8 pont).[22] A nemek közti kereseti rés az EU-ban 16,7%, tehát a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők fizetése ennyivel alacsonyabb, mint a férfiaké. Globálisan ez az érték 30% körüli. A nemzeti parlamentek csupán 23%-a nő, ez Magyarországon 10% körüli.[23] 2017-es EU-s adatok szerint a 15 év feletti nők egyharmada élt át testi és/vagy szexuális erőszakot, minden második nőt zaklattak szexuálisan, és minden 20. nőt megerőszakoltak.[24]

Elviekben hiába biztosítottak az előrelépési lehetőségek a nők számára is, ez gyakran nem tud megvalósulni. Ha részt is vesznek például a felsőoktatásban, a társadalom előítéletei miatt nehezen tudnak vagy mernek kilépni nemi szerepeikből, és továbbra is kiszolgáltatott helyzetben maradnak.

Visszakanyarodva Keralához, a sikeresség kulcsa nem kizárólag a lehetőségek megteremtése, hanem a társadalom teljeskörű képzése, nevelése és oktatása, amely támogatja és inspirálja a nőket arra, hogy egyrészt tanuljanak, másrészt a végzettségüknek megfelelően kamatoztassák tudásukat. Olyan pozíciókat foglaljanak el és olyan munkákat végezzenek, amely képzettségi szintjüknek megfelelő. Az EU-nak ezen tényezők együttes figyelembevételével a kizsákmányolást, az erőszakot, és a társadalomba beivódott tradicionális előítéleteket egyértelműen irtania kellene annak érdekében, hogy tagországaiban a nők érvényesülhessenek, függetlenül attól, hogy épp melyik országban élnek. Csakis ezzel érhetik el azt, hogy az EU, mint egységes régió, és ne csak egy-két tagállama, jóléti államszövetség legyen. Ez az általuk annyira áhított gazdasági fejlődést is felgyorsíthatná.

Címfotó: Roberto Faccenda, CC

Felhasznált irodalom

Csath Magdolna: Közepes jövedelmi csapda vagy fejlettségi csapda és a költségvetési hatások. Pénzügyi Szemle, 2019/1. 29−48.

„Gender equality boosts economic growth”. European Institute for Gender Equality, 2017.03.08. https://eige.europa.eu/news/gender-equality-boosts-economic-growth utolsó letöltés: 2019.06.15.

Gender Equality Index 2017: Measuring gender equality in the European Union 2005-2015 – Report. European Institute for Gender Equality, 2017. utolsó letöltés: 2019.10.06.

Gender Inequality Index. United Nations Development Programme: Human Development Reports, 2018. http://hdr.undp.org/en/composite/GII utolsó letöltés: 2019.06.14.

Government of Kerala: Gross Domestic Product of Kerala and India from 2011-12 to 2015-16 (base year 2011-12). Department of Economics and Statistics Kerala, 2017. http://www.ecostat.kerala.gov.in/images/pdf/publications/State_Income/data/gdp_1112_1516.pdf utolsó letöltés: 2019.06.11.

Gregor Anikó: Leszámolás az illúziókkal: az EU-t csak a versenyképesség miatt érdekli a nemek közti egyenlőség”. Kettős Mérce, 2017.04.02. https://kettosmerce.blog.hu/2017/04/02/leszamolas_az_illuziokkal_az_eu-t_csak_a_versenykepesseg_miatt_erdekli_a_nemek_kozti_egyenloseg_brus utolsó letöltés: 2019.06.12.

„Kerala Government – Legislature”. Government of Kerala. (é.n.) http://niyamasabha.org/codes/govt_2.htm utolsó letöltés: 2019.06.11.

Kumudini Dandekar (1975): „Why Has the Proportion of Women in India’s Population Been Declining”. Economic and Political Weekly, 10(42), 1663−1667.

Muralidharan, S.: Trade Associations in Kerala: Their Functioning and Implications. Kerala Research Programme on Local Level Development Centre for Development Studies, Thiruvananthapuram, 2004.

Parayil, Govindan: Introduction: Is Kerala’s Development Exprerience a Model? In: Govindan Parayil (ed.): Kerala: The Development Experience: Reflections on Sustainability and Replicability. Zed Books, 2000.

„Population of Homeless in Rural India Dips”. The Times of India, 2013.12.07. https://timesofindia.indiatimes.com/india/Population-of-homeless-in-rural-India-dips/articleshow/26981896.cms utolsó letöltés: 2019.06.13.

„Population of Kerala”. Statisctic Times (é.n.) http://statisticstimes.com/demographics/population-of-kerala.php utolsó letöltés: 2019.06.14.

„Protest against frequent strikes”. The Hindu, 2005.07.05. https://www.thehindu.com/2005/07/05/stories/2005070513110300.htm utolsó letöltés: 2019.06.12.

Simonovits Bori – Szeitl Blanka: Nők és férfiak helyzete – nemzetközi összehasonlításban. Kolosi Tamás – Tóth István György (szerk): Társadalmi Riport, 2018. TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt., 166-183.

Soni, Preeti: „The Indian government is reportedly planning a ‘gender equality’ unit”. Business Insider India, 2019.06.13. https://www.businessinsider.in/the-indian-government-is-reportedly-planning-a-gender-equality-unit/articleshow/69766495.cms utolsó letöltés: 2019.06.14.

Status of Women. Kerala Government (é.n.) https://web.archive.org/web/20100726215318/http:/www.kerala.gov.in/education/status.htm utolsó letöltés: 2019.06.13.

Tharamangalam, Joseph: „The Perils of Social Development without Economic Growth: The Development Debacle of Kerala, India”. Political Economy for Environmental Planners, 2005.

Watkins, Thayer: The Economic History and the Economy of India. San José State University, (é.n.). http://www.sjsu.edu/faculty/watkins/india.htm utolsó letöltés: 2019.06.15.

World Health Statistics: Monitoring health for the SDGs, Annex B: Tables of Health Statistics by Country, WHO Region and Globally. World Health Organization, 2016. https://www.who.int/gho/publications/world_health_statistics/2016/EN_WHS2016_AnnexB.pdf?ua=1 utolsó letöltés: 2019.06.13.

[1] https://www.businessinsider.in/the-indian-government-is-reportedly-planning-a-gender-equality-unit/articleshow/69766495.cms

[2] http://hdr.undp.org/en/composite/GII

[3] https://www.thehindu.com/2005/07/05/stories/2005070513110300.htm

[4]Muralidharan, S.: Trade Associations in Kerala: Their functioning and implications, 2004

[5] http://niyamasabha.org/codes/govt_2.htm

[6] Thayer Watkins: The Economic History and the Economy of India

[7] http://www.ecostat.kerala.gov.in/images/pdf/publications/State_Income/data/gdp_1112_1516.pdf (2015-2016-os adatok szerint)

[8] http://hdr.undp.org/en/humandev/

[9] Status of Women https://web.archive.org/web/20100726215318/http://www.kerala.gov.in/education/status.htm

[10] World Health Statisctics, 2016 https://www.who.int/gho/publications/world_health_statistics/2016/EN_WHS2016_AnnexB.pdf?ua=1

[11] http://statisticstimes.com/demographics/population-of-kerala.php (2011-es adatok szerint)

[12] https://timesofindia.indiatimes.com/india/Population-of-homeless-in-rural-India-dips/articleshow/26981896.cms

[13]https://web.archive.org/web/20130413044112/http://archive.transparency.org/regional_pages/asia_pacific/newsroom/news_archive2/india_corruption_study_2005

[14] https://web.archive.org/web/20100726215318/http://www.kerala.gov.in/education/status.htm

[15]https://web.archive.org/web/20131115072025/http://www.infra.kth.se/courses/1H1142/Kerala_Paper_4.pdf

[16] Kumudini Dandekar: Why Has the Proportion of Women in India’s Population Been Declining

Economic and Political Weekly. 10(42), 1663-1667.

[17] https://web.archive.org/web/20131115072025/http://www.infra.kth.se/courses/1H1142/Kerala_Paper_4.pdf

[18] https://books.google.hu/books?id=__Fbl-UwposC&printsec=frontcover&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false

[19] https://kettosmerce.blog.hu/2017/04/02/leszamolas_az_illuziokkal_az_eu-t_csak_a_versenykepesseg_miatt_erdekli_a_nemek_kozti_egyenloseg_brus

[20] https://eige.europa.eu/news/gender-equality-boosts-economic-growth

[21] Csath Magdolna: Közepes jövedelmi csapda vagy fejlettségi csapda és a költségvetési hatások, 2019

[22] Gender Equality Index 2017: Measuring gender equality in the European Union 2005-2015 – Report

[23] Simonovits Bori – Szeitl Blanka: Nők és férfiak helyzete – nemzetközi összehasonlításban, 2018

[24] Gender Equality Index 2017: Measuring gender equality in the European Union 2005-2015 – Report

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.